Az OECD ma közölt gazdasági jelentése szerint Magyarországon jövőre enyhe recesszióra kell számítani, amit a üzleti és fogyasztói hangulat romlása, a szűk banki hitelezés és pénzügyi feltételek, valamint a költségvetési konszolidáció eredményez. Fontos dolog lesz a politikai kiszámíthatóság és hitelesség erősítése - elsősorban egy nemzetközi szervezettel kötött megállapodás révén -, hogy hazánk visszanyerje majd a befektetői bizalmat, és enyhíteni tudja a fiskális konszolidációt, valamint visszatérhessen a gazdasági növekedés útvonalára. Ezek alapján az OECD is az IMF-fel történő megállapodást szorgalmazza a gazdasági stabilitás elérése érdekében.
Gazdasági növekedés helyett csökkenés
A fentiek és az aktuális világgazdasági helyzet következtében az idei évre korábban jelzett 2,7 százalékos gazdasági növekedés helyett már csak 1,5 százalékot tart reálisnak, míg a jövő évre 0,6 százalékos visszaesést prognosztizáltak - korábban egyébként 3,1 százalékos növekedést vártak hazánk esetében. A -0,6 százalék az egyik legpesszimistább előrejelzésnek számít, hiszen az OECD-n kívül egyedül a Gazdasági Kutatóintézet (GKI) számol 1 százalékos csökkenéssel a következő évre. Ezzel szemben az Európai Bizottság, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Kopint-Tárki egyaránt fél százalék körüli jövő évi növekedést jelez előre. A nemzetközi romló prognózisok hatására múlt hét pénteken már a kormány is módosította az előrejelzését, és csak fél és 1 százalék közötti növekedéssel számol, ami viszont még így is az optimistább nézetek közé tartozik.
Az idei év gazdasági növekedéséhez nagy mértékben járult hozzá az exporttevékenységünk növekedése, ennek mértékét az OECD 9,4 százalékra prognosztizálta a legfrissebb jelentésében. 2012-re viszont már csak 4,8 százalékot vár, amivel az eddig ismert legrosszabb előrejelzést közölték ma. Ez azt jelentheti, hogy a 2011-es év gazdasági növekedésének egyik fő mozgatórugója közel a felére eshet vissza volumenében. Ennél azonban sokkal optimistábbnak tűnnek más szervezetek előrejelzései, hiszen például a jegybank is 8,5 százalékra mérsékelte a korábbi 9,9 százalékos prognózisát. Ennél csak kicsit rosszabb, 8 százalékos exportnövekedést vár a GKI, a Századvég Gazdaságkutató pedig 5,2 százalékot vár, ami a legközelebb áll az OECD prognózisához.
A fentiek mellett a szervezet az idei évre várt 3,9 százalékos infláció után arra számít, hogy jövőre 4,9 százalékos lesz a fogyasztói árindex, 2013-ban pedig jelentősebb mértékben csökkenhet ez a ráta: 2,9 százalékot várnak. Ez megközelítőleg egyezik a hazai szakemberek várakozásaival, hiszen a jegybank a korábbi 3,6 százalékot 4,7 százalékra módosította, míg a Gazdasági Kutatóintézet 4,8 százalékos, a Takarékbank pedig 4,4 százalékos inflációt vár. A kormány várakozásai szerint az infláció mértéke jövőre 4,2 százalékra tehető a korábbi 3,4 százalékos prognózissal ellentétben. A növekedés egyébként a novemberi jövedéki adó emelésének és a januári áfaemelésnek köszönhető.
Megugró munkanélküliség
Jelenleg a hazai munkanélküliségi ráta a KSH legfrissebb adatai alapján 10,9 százalék volt. A magyar elemzők a következő év elején számítanak egy kis mértékű emelkedésre, ami az év további részében viszont 10,6 százalékig csökkenhet. Az OECD ennél azonban sokkal rosszabbnak látja a magyar munkaerőpiaci helyzetet, hiszen az idei évre prognosztizált 11 százalékos ráta a következő évben 11,9 százalékra nőhet, és még 2013-ban sem várnak mérséklődést: 11,8 százalékos munkanélküliségi rátát várnak hazánk esetében. Ez összefüggésben lehet azzal is, hogy az előrejelzés szerint a beruházások értéke 3,9 százalékkal fog mérséklődni jövőre.
Ezzel szemben az MNB és az IMF egyaránt 11 százalékot jelez jövőre, bár a Valutaalapnak ez már egy módosított előrejelzése, hiszen korábban 10,9 százalékot prognosztizáltak. A legoptimistább várakozásokat a Kopint-Tárki közölte: ők 2012-re 10,5 százalékos munkanélküliségi arányra számítanak.
Költségvetési többlet után hiány
AZ OECD az idei évre 4 százalékos költségvetési többletet vár, azok után, hogy 2010-ben 4,3 százalékos, 2009-ben pedig 4,5 százalékos hiányt mért. Az idei évi többlet azonban leginkább csak egyszer bevételeknek köszönhető majd, mint például a magánnyugdíjpénztári einstandból származó 3000 milliárd forint. 2012-re azonban már 3,4 százalékos hiányt várnak a szervezetnél.
Ebben az összefüggésben megoszlanak az előrejelzések, hiszen a vizsgált kutatócégek és nemzetközi szervezetek egyik fele, a Takarékbank, a GKI, a Századvég és a kormány szerint jövőre tartható lesz a 3 százalék alatti hiány, míg az OECD mellett a jegybank és a Kopint-Tárki is úgy véli, hogy ez nem teljesíthető.
Székely Sarolta
mfor.hu
