A Royal Bank of Scotland (RBS) közgazdászai szerint a legutóbbi monetáris tanácsi ülés jegyzőkönyvének legkritikusabb sora az, amelyben az MNB arra utal, hogy a magyar gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés "az előrejelzési távlat végéig" bezárulhat.
Az RBS londoni elemzői közölték: az ő olvasatukban az előrejelzési távlat vége 2014 végét jelenti. A ház szakértői szerint ez az első hivatalos utalás az MNB részéről arra, hogy az előrejelzési távlat végéig a magyar gazdaság növekedése a potenciális ütemre gyorsulhat. Az RBS elemzői szerint ebből következtethetően az MNB azon a véleményen lehet, hogy a magyar gazdaságban 2015-ben pozitív kibocsátási rés alakulhat ki. Ez azonban növelheti a keresleti oldalról érkező inflációs nyomást - hangsúlyozzák a ház szakértői.
A kibocsátási rés a még inflációs kockázat nélkül elérhető, hosszú távra számított növekedési lehetőség és a tényleges teljesítménynövekedés különbsége. A pozitív kibocsátási rést a közgazdaságtan általában inflációveszélyesnek tartja, a negatív kibocsátási rés kialakulása - vagyis amikor a valós teljesítménynövekedés elmarad a hosszú távon lehetségestől - ugyanakkor erőteljes dezinflációs tényező, sőt deflációs kockázatot is jelenthet.
A RBS elemzői szerint az általuk jósolt jövő évi kamatemelést a lejáró magyar adóssághányad piaci finanszírozási igényei is indokolják. A ház jelenlegi előrejelzése az, hogy az MNB az idén 3,00 százalékig csökkenti alapkamatát, és ezt elősegíti, hogy a szuverén adósságfinanszírozási igény 2013-ra csaknem teljesen biztosított, így a jegybanknak jelenleg nem kell túlságosan aggódnia a hazai állampapírok külföldi keresletének esetleges csökkenése miatt.
Ugyanez azonban nem vonatkozik 2014-re, amikor hozzávetőleg 9 milliárd eurónak megfelelő lejáró hazai adósság finanszírozásáról kell gondoskodni, és ennek érdekében Magyarországnak ésszerű pozitív reálhozamot kell kínálnia, nem csupán abszolút értelemben, hanem a környékbeli gazdaságokhoz, például Lengyelországhoz mérve is - fejtegették csütörtöki elemzésükben az RBS közgazdászai.
A cég szerint a piac inkonzisztens módon árazza, hogy Lengyelországban nagyobb ütemű kamatemelés várható, mint Magyarországon. Ha ugyanis ez a várakozás helyesnek bizonyulna, az felemésztené a Lengyelországhoz mért jelenlegi magyar reálhozam-prémiumot.
A ház emellett azt is jósolja, hogy az MNB gazdaságélénkítő hitelprogramjának jelentős pozitív hatása lesz, és a magyar gazdaság jövő évi növekedési üteme közelebb jár majd a jegybank által várt 2,1 százalékhoz, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi előrejelzésében szereplő 1,3 százalékhoz.
A cég forgatókönyvet is felvázolt a lehetséges kamatemelési időpontokra. Az RBS szerint az inflációs előrejelzés jövő évi felülvizsgálatai kínálnák a legjobb alkalmat a kamatemelések elkezdésére; ennek alapján március, június, szeptember és december jelenthetné a legalkalmasabb időpontokat. A ház szerint azonban márciusban, egy hónappal a választások előtt az MNB biztosan nem emel, június pedig még túl korai lenne a választások után. E megfontolás alapján az RBS elemzői szeptembert és decembert tekintik valószínűbb időpontoknak az emelési ciklus elkezdésére.
MTI
