Nem lehet többé csődvédelem vagy álvita mögé bújni
A tervek szerint csődvédelmet két éven belül ugyanaz a társaság nem nyújthat be, ha korábban már kapott fizetési haladékot. Ennek az lenne a célja, hogy sorozatos csődvédelemmel ne lehessen a társaság fizetésképtelenségét palástolni.
Emellett a fizetési haladék szabályait is szigorítaná a tervezet. Eszerint a mostani kilencven napos határidőt hatvan napra csökkentené - hiszen a változtatás célja éppen a fizetés felgyorsítása. Ugyanakkor ha a megbízó 120 napig nem fizet, ezen túlmenően már nem indokolt a védelem. Az indoklás szerint ugyanis ebben az esetben már fizetésképtelenség jöhet létre, amit viszont egyáltalán nem indokolt védelmezni.
A felszámolás a végső érv
Erre az írásos felszólításra adott esetben azt is válaszolhatja a fizetni nem hajlandó társaság, hogy az elvégzett munka nem volt megfelelő, így nem hajlandóak kifizetni azt. (Arról külön rendelkezik a jogszabály, hogy ezzel ne lehessen visszaélni, vagyis ne lehessen egyszerűen rossznak titulálni a munkát.)
Ha nem érkezik a munka minőségét, illetve az ellenszolgáltatás mértékét illetően kifogás, megindítható a felszámolási eljárás.
Ez azért fontos, mert ebben az esetben már nem hivatkozhat arra a megbízó, hogy a munka vagy a munkadíj vita tárgya. Emellett ez a kis levelezés arra is jó, hogy egyetlen társaságot sem érinthet váratlanul a felszámolás.
Tehát az adós mindig tudni fogja, miért is indult ellene eljárás, ismeretlen követelést így nem lehet behajtani rajta. Ráadásul a felszólító levelet kézhez véve még mindig lesz egy utolsó esélye a döntésre, vagyis a felszámolással fenyegetés kézzel fogható lesz, mégha az még nem is indult el.
F. Szabó Emese
