A felmérésben a pénztárszövetség sajtóközleménye szerint közel száz, a pénzügyi szférában szakértőnek számító személy - elsősorban pénztárak vezetői, illetve a pénztáraknak szolgáltatást nyújtó cégek vezetői - adtak választ a pénztári szektor egészét érintő aktuális kérdésekre 2009 októberében. A választható portfóliós rendszerről a megkérdezettek 78 százalékának már a bevezetés előtti szakmai véleménye is támogató volt, a felmérés során pedig 79 százaléké. A vélekedést a számok is alátámasztották, hiszen a választható portfóliós modell esetében a teljesítmények a kockázati profilnak megfelelően alakultak.
Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára szerint a választható portfóliós rendszer - a 2008-2009. évi adatok tükrében - adekvát választ adott az eltérő életkorokban feltételezhető befektetési preferenciákra; kellően hosszú megtakarítási időtávot feltételezve, kockázatosabb eszközök tartása mellett nagyobb hozamkilátásokkal rendelkező portfólió kialakítására van lehetőség - mondta.
Ami a hozamokat illeti, a 2009. év végi tényleges adatok jócskán túlszárnyalták a szakemberek várakozásait. A válaszadók úgy vélték, hogy a magánnyugdíjpénztárak klasszikus portfóliója 9, a kiegyensúlyozott portfólió 12, míg a növekedési portfólió 16 százalékos eredménnyel zárja az évet. Ehelyett 11,45, 17,42, és 25,62 százalékos hozamot érhettek el a portfóliók.
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a választható portfóliós rendszer bevezetése nem volt kötelező, azonban azok a pénztárak, ahol magán ágon választható portfóliós rendszert vezettek be, az önkéntes pénztáraikban is követték ezt a példát. Választható portfóliós modell esetében 12, míg a nem választható portfóliós esetében 10 százalékos hozammal kalkuláltak a szakértők. Ezzel szemben átlagosan 19,21, és 14,96 százalékos profitra tehettek szert az önkéntes nyugdíjpénztárak.
A felmérésből az is kiderült, hogy a pénztári szektorban a befizetésekkel kapcsolatos várakozásokat nagyban meghatározta a 2010 januárjától bevezetett cafeteria szabálymódosítás, amely szerint már csak a számítógép- és internethasználat marad adómentes, a béren kívüli juttatási formák egy része - köztük az önkéntes nyugdíjpénztári, illetve az önkéntes egészségpénztári munkáltatói befizetés - pedig 25 százalékos adómértékkel adózik. A válaszadó szakemberek 2009 októberében úgy látták, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakba 13, az egészségpénztárakba pedig akár 15 százalékkal is kevesebb pénz érkezhet az idén. Emellett a munkáltatói befizetések összege az önkéntes pénztári szektorba összesen 17 százalékkal csökken, vélték a megkérdezettek.
"A Stabilitás Pénztárszövetség tagjaitól beérkezett előzetes adatok alapján úgy látszik, hogy a szakemberek előrejelzése megalapozott volt, hiszen bár az egészségpénztáraknál a tagi befizetések összege többnyire emelkedett 2010 első negyedévében a tavalyi év azonos időszakához képest, ám a munkáltatói hozzájárulás lényegesen csökkent. Bár az egészségpénztárak közötti szórás jelentős, azonban átlagosan így is 4 és 21 százalék közötti visszaesést mutatnak az előzetes adatok a munkáltatói hozzájárulásban. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a befizetések még nagyobb visszaesése következett be a tavalyi év azonos periódusához képest: a tagi befizetések 1-16 százalék közötti csökkenést mutatnak, míg a munkáltatói hozzájárulás csökkenése átlagosan 10 és 23 százalék között mozog" - ismertette a főtitkár. Az önkéntes pénztári tagdíjbevétel 60-80 százaléka származik a munkáltatói befizetésekből.
A jelenleg az Alkotmánybíróság előtt lévő, a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvény előírja a magánnyugdíjpénztárak kötelező részvénytársasággá alakulását, amiről a kutatásban résztvevőket is megkérdezték. A felmérésből is az derül ki, hogy az átalakulás önkéntes jellege jelenthetné a szakma számára a legelfogadottabb megoldást, hiszen a megkérdezettek 54 százaléka úgy gondolta, hogy a magánnyugdíj intézményének működéséhez a jövőben is a jelenlegi pénztári működési forma a legmegfelelőbb, 39 százalék a különböző részvénytársasági működési formák mellett tette le a voksát, míg 7 százalék szerint a befektetési alap lenne elfogadható.
A kutatás kitért az öngondoskodás szerepének alakulásával kapcsolatos várakozásokra is. A válaszok azt mutatják, hogy a megkérdezettek optimistán tekintenek a jövőbe és úgy ítélik meg, hogy az elkövetkező öt évben az öngondoskodás szerepe növekszik majd a társadalmon belül.
A Stabilitás Pénztárszövetség kiemelt célja az öngondoskodás erősítése. El szeretnénk érni, hogy az állampolgárok több területen is tudatosan részt vállaljanak egészségügyi, szociális helyzetük javításában, illetve előre gondoskodjanak időskori megélhetésükről - emelte ki a főtitkár.
MTI/Menedzsment Fórum
