Idén a cél az, hogy már a parlament tavaszi ülésszakának végéig elkészítsék a jövő évi költségvetést - mondta ezt Orbán Viktor miniszterelnök a rendkívüli külképviselet-vezetői értekezleten. A kijelentés némiképp érdekes és meglepő, hiszen jelenleg semmi nem indokolja a költségvetési kapkodás szükségét. Ráadásul a vonatkozó törvény alapján a büdzsé elkészítésének határideje október közepe.
Jelenleg egyetlen egy - véleményünk szerint gyenge - indok lehet a gyors munkára, mégpedig az, hogy a kormány így megpróbálja megelőzni az egyes tárcák "lobbi-tevékenységét" a minél nagyobb forrásokra. Noha, a gyakorlat jellemzően azt mutatja, hogy ha szükséges, akkor akár sürgősségi javaslat formájában is módosítják a célok érdekében a költségvetést.
Több dolog miatt is kockázatos egyébként a költségvetés ennyire korai elkészítése. Egyrészt nagyon bizonytalan a makrogazdasági helyzet jövőbeli alakulása - akármennyire is tűnik most mindenki optimistának és minden kedvezőnek. Nagy kérdés például, hogy mi lesz az orosz-ukrán konfliktussal, vagy hogyan alakul az év második felében az olaj ára. Ugyanakkor befolyásolhatja a magyar piac és eszközök alakulását az olyan, jelenleg függőben lévő dolgok is, mint az amerikai kamatemelés, a görögök eurózónás jövője vagy az Európai Központi Bank eszközvásárlásainak eredménye és hatása.
Így könnyen és igen nagy eséllyel fordulhat elő az, hogy a tavaszi ülésszak végére elkészült dokumentumhoz használt makrogazdasági mutatók (GDP és inflációs előrejelzés) az év második felére már nem aktuálisak és reálisak.
Történt már egyszer hasonló, sok értelme akkor sem volt
Az elmúlt években egyszer volt példa hasonlóra, ám akkor sem sült ki semmi jó a dologból. 2012-ben ugyanis már júniusban benyújtották a költségvetést, és júliusban már el is fogadták annak főszámait. Igaz, akkor egyes vélemények szerint a sietség azért is volt indokolt, hogy a főszámok elfogadása után érkező IMF-delegációt kész tények elé állítsák. Mint ismert, akkor zajlott a huzavona a kormány és a nemzetközi szervezetek között az IMF-fel történő hitelmegállapodásról. Annak ellenére ugyanis, hogy a Valutaalap szerint nem feleltünk meg a kritériumoknak, a kormány egy készenléti hitelkeretet szeretett volna "kicsikarni" az IMF-től. Emellett nyakunkban lógott a túlzott deficiteljárás is, ezért a kormány minél előbb szerette volna magát elkötelezni a 3 százalék alatt hiány mellett - még ha csak egyfajta "előzetes" szinten is a korán elfogadott költségvetési főszámok révén.
Akkor már egyébként a főszámok elfogadása is érdekesen zajlott, hiszen a költségvetés benyújtását követő napokban bejelentették a 300 milliárd forintos anyagi szükséglettel bíró Munkahelyvédelmi Akciótervet, miközben a kritikák szerint több esetben megalapozatlan és indoklás nélküli bevételnövekedést tüntettek fel a büdzsé tervezetében. Így nem is csoda, hogy szakértők 400-600 milliárdos lyukat feltételeztek. Alig telt el aztán két hónap, a kormány egy olyan módosító indítványt nyújtott be, mely lehetőséget teremtett arra, hogy akár a teljes költségvetést átírják. Az év utolsó hónapjaiban aztán a várakozásoknak megfelelően sorra érkeztek is a módosítások a 2013-as büdzséhez, a vonatkozó év során pedig végül összesen 7 alkalommal módosítottak a költségvetésen.
Székely Sarolta
mfor.hu
