Március végéig kellett nyilatkozniuk az állami nyugdíjrendszerbe visszalépőknek, hogy mit akarnak kezdeni 13 év alatt felhalmozódott reálhozamukkal. Mindezt úgy, hogy még a pontos összeg sem ismert, hiszen május 31. lesz a fordulónap, addig pedig még növekedhet a vagyon.
A jegybank szerint 220 milliárd, de lehet több is
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt héten megjelent inflációs jelentésében 220 milliárd forintra becsülték a reálhozamként kifizetendő összeget. 5,37 százalékos átlagos infláció mellett 4,37 százalék és 8,95 százalék között szóródott a magánnyugdíjpénztárak átlagos éves hozama az utóbbi tíz évben - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábban közölt adataiból. Mindezek alapján az éves átlagos reálhozam -1 százalék és +3,58 százalék között volt pénztártól függően.
"A végső szám majd csak május 31-én lesz ismert, ha addig komoly szárnyalás lesz a piacokon, akkor akár százmilliárdos eltérés is lehet a becsléshez képest, a legjobb esetben akár 300-400 milliárd forintnyi reálhozam is keletkezhet" - mondta az mfor.hu kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Mint emlékezetes, az állami nyugdíjrendszerbe átlépőknek márciusban kellett értesítést kapniuk reálhozamukról, ezt követően pedig dönthettek annak sorsáról. Egyrészt adómentesen egy összegben felvehetik (lakcímükre kérve vagy bankszámlájukra utaltatva); másrészt meglévő önkéntes nyugdíjpénztárukba utaltathatják át (ekkor az átutalt összeg 20 százalékát, de maximum 300 ezer forintot visszaigényelhetik személyi jövedelemadójukból, a 2011. évről adott bevallásukban, azaz 2012-ben); harmadik választási lehetőségként a Nyugdíjbiztosítási Alapba való átutalását kérhetik, annak érdekében, hogy jóváírják az állami TB-rendszerben létrejövő egyéni számlájukon. Ha valaki nem nyilatkozott, akkor annak a lakcímére postázzák az összeget, majd ha nem veszi át, akkor automatikusan az állami egyéni számlájára kerül.
Március elején Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott úgy nyilatkozott, hogy a volt magánnyugdíjpénztári tagok legkésőbb augusztus végéig juthatnak hozzá a pénzükhöz. A parlament által elfogadott törvény úgy rendelkezik, hogy a pénztáraknak a vagyont június 12-vel át kell átadniuk az Államadósságcsökkentő és Nyugdíjreform Alapnak.
Könnyíthet a bajba jutott hiteleseken
Suppan Gergely szerint a százmilliárdos összeg sok háztartásnak jól fog jönni, hiszen végre rendezhetik tartozásaikat. Ebből pedig a bankok is profitálhatnak, hiszen csökkenhet a nem teljesítő hitelek részaránya. A szakember szerint sok múlik majd azon is, hogy alakul nyárig a svájci frank árfolyama.
"A kiskereskedelemben a tavalyi év végén a frank erősödésével párhuzamosan visszaesés volt tapasztalható, de most erősödött a forint, ami jó jel a kiskereskedelmi forgalom szempontjából is" - mondta az elemző. Hétfő délelőtt 202,64-nél állt a frank jegyzése, 200 alatti árfolyamra tavaly november óta nem volt példa.
Mire költhetjük el a pluszpénzt?
Az MNB szakértői szerint a reálhozamok kifizetéséből származó pluszbevételt megtakarításokra fogják fordítani az emberek. "Bár a munkapiaci helyzet csak lassú javulást mutathat, az idei évben a már elfogadott kormányzati intézkedések jelentős többletjövedelmet eredményeznek a háztartásoknál. Ezen jövedelemtöbblet egy része a személyijövedelemadó-terhek mérsékléséből, másik része a nyugdíjrendszer átalakítását követő magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetéséből adódik. A jövedelmek növekedése 2011-ben a korábbi évekhez képest jelentősen emelheti a lakossági fogyasztást, de a válság alatt felerősödő óvatossági megfontolások hatására a pénzügyi megtakarítások is számottevően nőhetnek. Ez utóbbi hatásra főként a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése esetében számítunk" - olvasható az inflációs jelentésben.
A jegybank arra számít, hogy a bankok hitelkínálata továbbra is szigorú marad, ezért a likviditáskorlátos háztartások kevésbé tudják majd fogyasztási pályájukat simítani. "Ebben az esetben a fogyasztásra rendelkezésre álló források nagyságrendileg annyival csökkennek, mint amennyivel az alappályában a nyugdíjpénztári átlépésekből kifizetésre kerülő reálhozamok növelik azt" - vélik a jegybankban.
"Az adócsökkentés és a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése a fogyasztás gyorsulásának irányába hatnak. Ezt a hatást ugyanakkor fékezheti, hogy az adócsökkentés döntően a magasabb jövedelmű, így nagyobb megtakarítási hajlandósággal rendelkező háztartások jövedelmét növeli, illetve hogy a jövőbeni nyugdíjfizetésekkel kapcsolatban megnövekedett kockázatok miatt emelkedhet az óvatossági megtakarítás" - teszik hozzá az inflációs jelentésben.
Suppan Gergely szerint a reálhozamok nagyobb részét ténylegesen elköltik majd a háztartások, ez a pluszpénz elsősorban azokat érintheti, akiknek minden pénzre szükségük van. "Háztartásonként változó lehet, mire költik el a pénzt: biztos lesznek olyanok, akik például élelmiszerre, míg a könnyebb helyzetben lévők inkább tartós fogyasztási cikkekre" - tette hozzá az elemző.
A Takarékbank szakembere szerint ha valóban augusztusig megkapják a reálhozamot, akkor annak jótékony hatása már a szeptemberi kiskereskedelmi adatokban megjelenhet, és ezt az előrejelzéseknél is figyelembe fogják majd venni, ha már ismertek lesznek a konkrétumok.
Beke Károly
mfor.hu
