Már az idei év első hónapjaiban is megkongatták a sajtóban a vészharangokat, miszerint probléma lehet a tranzakciós illetékkel. Ekkor ugyanis a tranzakciós illetékből származó bevételek elmaradtak az időarányosan vártnál, a Nemzetgazdasági Minisztérium viszont sokáig nem aggódott. Legalább is igyekezett ezt a látszatot kelteni, hiszen az online fogadóórákon több újságíró, többek között az mfor.hu kérdésére is azt felelte a helyettes államtitkár, Banai Péter Benő, hogy a szezonalitás miatt később is befuthatnak még a bevételek. Így illetékemelésre, beavatkozásra sem láttak indokot.
Aztán idén április 16-án a konvergencia program ismertetésekor már Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elismerte, hogy a folyamatok alapján 80 milliárd forinttal kevesebb bevétel folyik be az idei költségvetésbe ezen a jogcímen. Ennek oka, hogy rendkívül gyorsan alkalmazkodtak az emberek az új adóhoz számlaösszevonások, bankolási szokások megváltoztatásával. Beavatkozásra, emelésre azonban ennek ellenére sem tett utalást - egészen most hétfőig, a második Varga-csomag és az adóemelések ismertetéséig. A súlyos elmaradások ugyanis már tagadhatatlanul látszanak. A május végi 52,8 milliárd forintos bevétel alapján ugyanis (megegyező havi befizetéseket feltételezve) idén a remélt 301 milliárd forint helyett mindössze 145 milliárd folyhatna be év végéig, vagyis az előirányzottnak még a fele sem.
Időközben a sajtóban és a szakemberek körében is folyton felmerülő kérdés volt, hogy vajon a piaci szereplők, tehát a kereskedelmi bankok, vagy a kincstár részéről mutatkozik-e elmaradás. Bár a kormány oldaláról többször is tettek utalást arra, hogy az államháztartási oldal a dologi kiadásaiból ki fogja gazdálkodni a fizetendő összeget, azt nem lehetett tudni, valójában a havi teljesülésekből mennyit is "adtak" a bankok és mennyit a kincstár.
Erre irányuló kérdésünkkel a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordultunk, ahol arról tájékoztattak minket, hogy a május végi 52,8 milliárd forintból "16,7 milliárd forint a Magyar Államkincstárhoz, 36,1 milliárd forint pedig a piaci szereplőkhöz köthető". Vagyis az ötödik hónap végére a bevétel 31,6 százaléka származott a kincstártól és 68,4 százalék a bankoktól.
Akkor mennyi is az annyi?
Korábbi információk alapján egyébként az államkincstár 80 milliárd forinttal járult volna hozzá az idei bevételhez, vagyis a piaci szereplőknek 221 milliárdot kellene befizetniük. Ez időarányosan 29 milliárdos kincstári és 80,4 milliárd forintos kereskedelmi bankoktól érkező tranzakciós illetékbevételt jelentene május végi zárással. Vagyis, ha minden a tervek szerint alakult volna, és azonos havi bevételszintet feltételezünk, akkor időarányosan összesen 109,5 milliárd forint szerepelne az államháztartás májusi mérlegében az 52,8 milliárd helyett.
Májusban tehát az előirányzathoz képest mindössze 52,8 milliárd forint folyt be, ami 56,7 milliárdos elmaradást és mindössze 48 százalékos teljesülést jelent a kassza eme fiókjában. Ez úgy jön össze, hogy a Magyar Államkincstár esetében 16,7 milliárdos befizetés mellett 12,3 milliárdos az elcsúszás keletkezett a tervezetthez képest május végéig, vagyis 57 százalékos a tőlük származó befizetések teljesülése - persze havi állandó nagyságú összeg befizetését feltételezve. Ennél viszont rosszabb a helyzet a kereskedelmi bankok esetében. Az időarányosan tervezettől jelenleg 44,3 milliárdos forintos az elmaradás a befizetések terén, hiszen az előirányzott 80,4 milliárd helyett csupán 36,1 milliárdot fizettek az államnak tranzakciós illeték címén. Ez pedig még az államkincstárinál is alacsonyabb teljesülési százalékot jelent: a május végéig remélt bevételek mindössze 45 százaléka érkezett meg a kasszába.
A számok alapján úgy tűnik tehát, hogy nemcsak a piaci szereplők, de a kincstári befizetéseknél is jelentős elcsúszás mutatkozik. A hétfőn bejelentett emelések, mindkét adóalanyt érintik, pedig Varga Mihály a konvergencia program ismertetésén úgy fogalmazott: "mégiscsak van a kormánynak valami hatása arra, hogy mi történik az államigazgatásban".
Székely Sarolta
mfor.hu
