A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision hétfőn közölte: a görög államadósság-törlesztési kockázatra kínált hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS), vagyis a görög fizetési leállás elleni adósságpiaci biztosítási tranzakciók árazása az aznapi londoni kereskedésben szinte példátlanul meredeken, csaknem 100 bázispontos megugrással 713 bázispontos, napközbeni csúcsra emelkedett. Ez egyben az eddigi görög CDS-árazási rekord.
Görögország törlesztéskockázati biztosítási díjszabása - jóllehet a hétfő délutáni londoni kereskedésben minimális mértékben, 702 bázispont körüli szintre süllyedt vissza - jelenleg egyes fejlődő országokéval vetekszik, és többszörösen meghaladja például Magyarországét. A CMA szakelemzői hétfőn Londonban az MTI-nek elmondták: Magyarország CDS-díjszabása az aznapi késői kereskedésben 186 bázispont környékén mozgott, gyakorlatilag stagnált az előző, 185 bázispontos záróval összemérve.
Ennek alapján a szuverén törlesztéskockázatra biztosítást kínáló piaci szereplők a hétfői kereskedésben minden 10 millió euró magyar államadósság után, évente hozzávetőleg 186 ezer euró biztosítási díjat számítottak fel az irányadó ötéves futamidőre, csaknem 530 ezer euróval kevesebbet, mint a súlyos adósság- és költségvetési gondokkal küszködő Görögország esetében, a hétfői napi árkiugrás időszakában.
A CMA hétfői tájékoztatása szerint a görög CDS-árazás megugrása magával húzta más, gyengébb pénzügyi helyzetű euróövezeti tagállamok törlesztésbiztosítási díjszabásait is. Portugália CDS-kontraktusainak ára a hétfői londoni kereskedésben 303 bázispontra emelkedett a 278,8 bázispontos előző záróról, az ír CDS-ügyletek díja 183,6 bázispontról 199,1-re, Spanyolországé 174,5-ről 185,7-re drágult.
A CMA szakelemzői kiemelték, hogy a nyugat-európai törlesztéskockázati biztosítási díjszabások általános hétfői emelkedése közepette a kelet-európai országok CDS-árazásai gyakorlatilag nem mozdultak. Görögország piaci törlesztéskockázati megítélésének kirívó további romlása azután következett be, hogy Athén kérte az EU és az IMF elvileg már jóváhagyott, várhatóan 45 milliárd eurós pénzügyi segélyprogramjának aktiválását.
Hétfői londoni elemzések arra utalnak, hogy a piac esetleg már nem tartja elégségesnek a kilátásba helyezett segítséget. A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb befektetési csoportja hétfői helyzetértékelésében azt írta: a Görögország előtt álló fizetőképességi kihívás továbbra is "félelmetes", a görög kormánynak a következő négy-öt évben a hazai össztermék (GDP) 13 százalékának megfelelő kiigazítást kellene végrehajtania az elsődleges államháztartási egyenlegben, ráadásul kedvezőtlen körülmények közepette.
A ház szerint egy 45 milliárd eurós segélykeret csak az első év likviditási igényeit fedezné. Ahhoz, hogy Görögország lélegzetvételnyi időhöz jusson a költségvetési kiigazítás végrehajtása során, több évre szóló, 90 milliárd eurós csomagra lenne szükség - vélekedtek a Barclays Capital londoni elemzői. A CMA DataVision e hónap elején ismertetett, idei első negyedéves adóskockázati összesítése szerint Görögország változatlanul a világ tíz legkockázatosabb adós államának mezőnyében szerepel, olyan országokkal osztozva a felső tízes törlesztéskockázati listán, mint Venezuela, Pakisztán, Ukrajna, Irak, vagy Egyiptom.
MTI/Menedzsment Fórum
