Kettes alát kaptunk
Nagy várakozások előzték meg az Európai Bizottság szerdán publikált országjelentésének költségvetésre vonatkozó jóslatait, ugyanis ezen múlhat, hogy kikerül-e hazánk a túlzott deficit eljárás hatálya alól. Diáknyelven úgy fogalmazhatunk, hogy "kettes alá" lett a jegyünk, hiszen nem buktatott meg a testület, de a jövőben látnak komoly kockázatokat. Brüsszel szerint idén 2,5 százalék lehet a deficit a GDP-arányában, ez jövőre 2,9 százalékra kúszhat fel, majd 2014-ben már 3,5 százalék lehet. Vagyis két évig szerintük is teljesíthető a maastrichti kritériumokban és a Stabilitási és Növekedési Paktumban lefektetett 3 százalékos kulcsszint alatti hiány, utána azonban újra renitensek lehetünk.
A Bizottság azzal indokolta döntését, hogy 2013-ban véleményük szerint a GDP fél százalékának megfelelő, mintegy 150 milliárd forintos vesztesége lehet a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), amit 2014-ben kell majd kifizetni, emellett a kormány tervei szerint 2014 januárjában megvalósul a pedagógusok béremelése, ami további terhet jelent a büdzsének. Az EB szerint emellett gondot okozhatnak a magas kötvényhozamok, melyek kockázatokat hordoznak a költségvetés kamatkiadásait illetően. A testület kiemelte, hogy ezzel kapcsolatban nem tudja figyelembe venni a kormány által felvázolt pályát, mely azt tartalmazza, hogy egy újabb IMF-hitelmegállapodás mennyi megtakarítással járna, szerintük ugyanis meglehetősen bizonytalan a megállapodás ténye.
De mi az a túlzott deficit eljárás?
A túlzott deficit eljárás (angolul Excessive Deficit Procedure - EDP) fogalmát azért vezette be az Európai Unió annak idején, hogy kordában tudja tartani a tagállamok költségvetési politikáját, eszközök legyenek a kezében ahhoz, hogy szükség esetén büntesse. A tagállamoknál ecélból alapvetően két mutatót vizsgálnak, a költségvetési hiányt és az államadósságot. Ha egy államban a hiány túllépi a 3 százalékot vagy az adósság aránya magasabb a GDP 60 százalékánál, akkor lép életbe az eljárás.
Az EDP-eljárás alapjait az Európai Unió működéséről szóló szerződés tartalmazza, míg a részleteket, az eljárás menetét az 1999-ben hatályba lépett Stabilitási és Növekedési Paktum határozza meg. Az eljárás elindulása előtt éppen az Európai Bizottság készít szakvéleményt, majd az Európai Unió Tanácsa, vagyis az állam- és kormányfők minősített többséggel döntenek az eljárás elindításáról, megszüntetéséről vagy folytatásáról. Ha egy ország túlzott deficit eljárás alatt van, akkor a Tanács ajánlásokat fogalmaz meg számára a hiány csökkentése vagy az államadósság leépítése érdekében, és legfeljebb hathónapos határidőt ad, hogy ezeket az ajánlásokat teljesítse. Ezt követően ismét megvizsgálják a kilátásokat és döntenek az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról.
Ha egy ország nem teljesíti az ajánlásokat, akkor a Tanács pénzbüntetéssel sújthatja, ami legfeljebb az éves GDP fél százaléka lehet évente. Hazánk esetében azért különösen fájó az eljárás, mert 2004-es EU-csatlakozásunk óta folyamatosan a szégyenpadon vagyunk, ezért is jutott el idén tavaszra a folyamat oda, hogy Brüsszel 150 milliárd forintnyi kohéziós forrás befagyasztásával fenyegetett. Hozzánk hasonlóan renitens állam egy sincs az EU-ban, Magyarország után a legrégebben az Egyesült Királyság van EDP-eljárás alatt, náluk ezt 2008 nyarán indították meg. Jelenleg egyébként Finnország, Észtország, Németország, Luxemburg, Bulgária és Svédország kivételével minden tagállam ellen folyamatban van ilyen eljárás, de többnyire ezek 2009-ben, a válság miatt kezdődtek. Az EDP-eljárás szabályai között pedig szerepel, hogy átmeneti eltérés esetén megértőbb lehet a Tanács.
Akkor most mi lesz velünk?
Az EDP-eljárás alatt a Bizottság és a Tanács időről időre meghatároznak egy úgynevezett bázisévet, amikor 3 százalék alá kell csökkenteni a költségvetési hiányt, majd ezt tartósan teljesíteni kell. Hazánk esetében ez a bázisév 2012, a hangsúly pedig a tartós teljesítésen és a fenntartható hiánycsökkentésen van. Vagyis hiába ismeri el a Bizottság is, hogy az idén és jövőre is 3 százalék alatt lehet a hiány, ezt nem látják tartósnak.
Két dolog is arra utal, hogy így jövő tavasszal nehéz lesz kikerülnünk az eljárás alól: egyrészt ugyan nincs kimondva, de valószínűleg amíg a Bizottság kétéves előretekintése 3 százalék feletti deficitet prognosztizál, addig nem látják biztosítottnak a cél teljesülését, másrészt az is árulkodó, hogy a testület folyamatosan emelkedő deficittel számol, vagyis a tendenciát is kedvezőtlennek értékelik. Ezek alapján a ma ismert kormányzati intézkedésekkel erősen kétséges, hogy rábólintana az EB arra, hogy megszabaduljunk az eljárástól. Erre utalhat Olli Rehn pénzügyi biztos kijelentése, aki szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a Bizottság szerint "Magyarország nem tett hatékony lépéseket a hiány csökkentése érdekében". A biztos kiemelte többek között azt, hogy a kormány kiigazító csomagjai nagyobb részt a bevételi oldalt érintik, az adóemelések pedig torzítják a gazdaság szerkezetét és rontják a növekedési kilátásokat.
Ugyanakkor az sem valószínű, hogy életbe léptetik a kohéziós források befagyasztását, mivel Brüsszel is elismerte, hogy közel vagyunk a 3 százalék alatti hiánycél teljesítéséhez. A legvalószínűbb további forgatókönyv az, hogy vagy a magyar kormány magától eszközöl további kiigazításokat, vagy jövő tavasszal a Bizottság írja ezt elő neki. Ennek lehetőségére Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is utalt szerdán, amikor azt mondta, hogy most elemzi a Bizottság véleményét, és a jövő héten javaslatot tesz a kormánynak arra, kellenek-e további lépések.
Ha a kormány beadja a derekát, és önként benyújt egy újabb csomagot, akkor annak függvényében akár már jövő tavasszal dönthet a Bizottság arról, hogy javasolja az EDP-eljárás megszüntetését. Ha viszont további ajánlásokra lesz szükség, akkor azok végrehajtására újabb fél évet kaphatunk és legkorábban jövő ősszel születhet döntés arról, hogy Brüsszel elfogadja-e az erőfeszítéseinket.
Beke Károly
mfor.hu
