Gázártámogatás helyett lakásfenntartási támogatás
Jelentősen átalakul holnaptól a lakásfenntartási támogatás rendszere, az eddigi szociális alapú gázár- és távhő ár-támogatás megszűnik és beépül az újonnan létrejövő lakásfenntartási támogatásba. Annak a több mint 900 ezer csalásnak, akik jelenleg támogatást kapnak, nem kell újra igényelniük, a megállapító határozatban foglalt ideig változatlanul megkapják a támogatást. Újdonság az eddigi gyakorlathoz képest, hogy a gázzal és távhővel fűtők mellett azok is igénybe vehetik az új lakásfenntartási támogatást, akik fával, olajjal, szénnel vagy más módon fűtenek.
A jövedelem- és vagyonvizsgálat után a juttatást természetben is megállapíthatja az önkormányzat, azaz könnyen lehet, hogy a többség nem készpénzben kapja majd meg, hanem a számla egy részét kifizeti helyette az állam. A támogatás megosztva is adható: részben készpénz, részben természetbeni támogatás formájában. "A jogosultságot biztosító jövedelemhatár emelése lehetővé teszi, hogy a korábbi energiatámogatási rendszer jelenlegi jogosultjai továbbra is kaphassanak támogatást. Annak köszönhetően, hogy a fűtéstámogatás is beépül a lakásfenntartási támogatásba, nem kell két, hasonló célokat szolgáló támogatási rendszert párhuzamosan működtetni. Így kiszűrhetőek a támogatást jogosulatlanul igénybevevők" - hangsúlyozza a kormány honlapján megjelent tájékoztató.
A támogatás igénylésének jövedelemhatára is jelentősen emelkedik: korábban az öregségi nyugdíjminimum 150 százaléka volt a jövedelemhatár, ezt most 250 százalékra, vagyis 71 250 forintra emeli fel a kormány. A célra az idén több mint 22 milliárd forintot különített el a kabinet. A jövedelemszámítás alapja az egy főre jutó jövedelem helyett a háztartás fogyasztási szerkezetét jobban kifejező fogyasztási egység lesz. A háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0; a második: 0,9; minden további nagykorú arányszáma 0,8; a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8 és minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
A csipszadó hozza a drágulást?
Júliusban nagy többséggel fogadta el a parlament a népegészségügyi termékadóról, ismertebb nevén csipaszadóról szóló törvényjavaslatot. Az új adónemet sokan hamburgeradóként emlegették, azonban a parlamenti tárgyalás során kiderült, hogy éppen a hamburgerekre nem lesz érvényes.
A népegészségügyi termékdíj közvetve csökkentené azon élelmiszerek fogyasztását, amelyek nagy energiatartalmúak, sok bennük a só, vagy a cukor, ugyanakkor kevés értékes tápanyagot, de nagy mennyiségű, úgynevezett luxuskalóriát tartalmaznak, éppen ezért népegészségügyi szempontból nem preferáltak. Az adó bevezetésének másik célja, hogy az ebből származó mintegy 20 milliárd forintos éves bevétel a lakosság egészségi állapotának javítását szolgálja, amelyhez hozzátartozik a gyógyítók bérének rendezése is - olvasható a kormány ismertetőjében.
Az adó hatálya alá esnek az üdítőitalok, az energiaitalok, az előrecsomagolt cukrozott készítmények, a sós rágcsálnivalók és az ételízesítők. A népegészségügyi termékadó nem érint alapélelmiszereket, csak olyan termékkört, amelynek van egészséges alternatívája - szögezi le a kormány. Azt egyelőre nem tudni, hogyan fognak reagálni a gyártók az újabb sarcra, azonban valószínűleg a 20 milliárdosra tervezett összeg nagy részét a fogyasztókra hárítják majd, így az érintett termékek ára emelkedhet.
Jön a három hónapos munkanélküli segély
Szintén szeptember elsején lép életbe az a törvény, mely az eddigi 270 nap után 90 napban maximálja az álláskeresési járadék időtartamát. A Széll Kálmán Tervben ehhez évi 67 milliárd forintos kiadáscsökkentést irányoztak elő, amiből 40 milliárdot hozhat a járadék idejének csökkentése, további 27 milliárdot pedig az álláskeresési segély megszüntetése.
A fontosabb munkaerőpiaci változások közé tartozik holnaptól a közmunkára fizethető minimálbér bevezetése is. Ennek értelmében teljes munkaidő esetében nem lehet kevesebbet fizetni havi 57 ezer forintnál, míg szakképzettséget igénylő közmunka esetében 78 ezer forint lesz a minimálbér napi nyolc óra esetében.
Leáldozott a szlovák rendszámnak?
Szigorodnak holnaptól a külföldi rendszámú autót vezetőkre vonatkozó szabályok, a járművet ezentúl is bárki vezetheti harminc napig Magyarországon, de ehhez szeptember 1-től rendelkezniük kell az üzemben tartó írásos hozzájárulásával, amelyen a birtokba adás időpontját is meg kell jelölni.
A közúti közlekedésről szóló törvény alapján változnak a külföldi rendszámú járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó szabályok is, így szeptembertől az üzemben tartók nem hivatkozhatnak külföldi szokásos tartózkodási helyükre a nem magyar rendszám használatakor, azt csak a rendszeres külföldi munkavégzéssel, vagy a magyarországi forgalomba helyezés megkezdésével igazolhatják. Az új feltételek betartását közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni az ellenőrzések során.
mfor.hu
