Szollár Domokos szerint a kormány döntött arról, hogy milyen módosító indítványokat támogat az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal (OÉT) történt tárgyalást követően. A kabinet, a bizottsági módosító indítványokkal együtt, összesen több mint ötven, a jövő évi adótörvény-javaslatot módosító indítványt fogadott be.
Ami a cafetériában változik
Az OÉT-tel való pénteki tárgyalást követően a kabinet arról döntött, hogy a béren kívüli juttatások közül a kedvezményes kulcs alá tartozzon a helyi közlekedési bérlet, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-jegy (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig).
Továbbra is adómentes maradna a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat.
A kormány rendeletet hoz arról, a földhivatalhoz idén június 30-ig benyújtott lakóingatlan eladásról szóló szerződések esetében teljes egészében a 20 százalékos áfa-kulcsot kell alkalmazni.
Szintén ide tartozik, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás még ez év nyarán, várhatóan július elején, a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá kerül.
A kormányszóvivő felidézte: az elfogadott módosító indítványok között van az is, hogy mentes lesz az ingatlanadó megfizetése alól a szakszervezet tulajdonában álló üdülő, ha az üdülőt az üzemeltetési időszaka alatt képződő vendégéjszakák legalább 50 százalékában szakszervezeti tag vagy annak közeli hozzátartozója veszi igénybe.
Az APEH szedi majd be az iparűzésit
Szollár Domokos a bizottsági módosítók kapcsán hozzátette: a helyi iparűzési adónál a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adóhivatal szedje be a jövő évtől. Ugyanakkor az önkormányzatoknak mérlegelési joguk lesz, hogy a területükön lévő vállalkozások közül melyik kapjon mentességet ennek fizetése alól, illetve mekkora legyen a kivetett adó mértéke.
A szóvivő emlékeztetett, hogy a parlamenthez beterjesztett törvényjavaslat még azzal számolt: az APEH által beszedett iparűzési adót a központi adóhatóság a befizetési határidőt követően legfeljebb 35 napon belül továbbítja a helyi önkormányzatoknak, de az önkormányzatokkal folytatott legutolsó egyeztetések alapján a kormány módosította javaslatát.
Az új javaslat szerint az átutalás a befizetési határidőt megelőző munkanapon megtörténik - szögezte le a kormányszóvivő.
Mint mondta, szabályozzák azt is, hogy az APEH hogyan utalja át márciusban és szeptemberben az előlegeket, valamint milyen elszámolási formában zárja le az adóévet decemberben és májusban. Ennek az a lényege, hogy az önkormányzatok semmiképpen sem juthatnak kevesebb pénzhez, mint amennyi iparűzési adót befizetnek a vállalkozók - hangsúlyozta Szollár Domokos.
Felhívta a figyelmet: a tervezett szabályozás azt eredményezi, hogy a központi költségvetés az iparűzési adónál előfinanszírozást biztosít az önkormányzatok számára, mivel elsősorban az előlegfizetésnél nem a befizetett, hanem a bevallott összegeket utalja az APEH, s csak később korrigál.
Változott a vagyonadó mértéke
Szollár Domokos a vagyonadóról szólva kiemelte, hogy az adó mértéke változott a korábbi tervekhez képest: a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok esetében 0-30 millió forint között 0,25 százalék, 30-50 millió forint között 0,35 százalék, 50 millió forint felett pedig 0,5 százalék lesz jövőre a három kulcs.
Hozzátette, hogy továbbra is megmarad az a rendelkezés, miszerint a 30 millió forint alatti lakóingatlanok tulajdonosai mentesülnek az adó megfizetése alól, de változás lenne az, hogy ez a mentesség csak akkor járna, ha az adóalanynak legalább 50 százalékos tulajdonában van az ingatlan, amelyben életvitelszerűen benne is lakik.
Nem kellene adó fizetni akkor sem, ha az adóalanynak több lakóingatlanban - lakásban vagy üdülőben - van tulajdona vagy vagyoni értékű joga, és ebből a második forgalmi értéke a 15 millió forintot nem éri el - közölte.
MTI/Menedzsment Fórum
