Már a másfél százalék is optimista
"A kormány szeretne 2 százalékos gazdasági növekedést, de a jövő évi költségvetés 1,5 százalékos bővülésre épül" - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptember 16-án. A korábbi tervek még 3 százalék feletti gazdasági növekedésről szóltak, így ez jelentős csökkenés, azonban a piaci elemzők véleménye szerint már a másfél százalékos növekedés is optimista előrejelzésnek számít.
Legutóbb a GKI Gazdaságkutató állt be a pesszimisták sorába: ők szerdán megjelent friss előrejelzésükben egy százalékos GDP-visszaeséssel számolnak 2012-ben. "Nagyon kedvezőtlen, hogy döntően gazdaságpolitika hibák következtében a gazdaság és különösen a fogyasztás recesszióba fordul, ami beszűkíti a többletbevételek automatikus keletkezését" - véli a Vértes András vezette intézet.
Bár a többi elemző prognózisát figyelembe véve pesszimistának számít a GKI előrejelzése, mégsincs egyedül a véleményével: a hétvégén a Raiffeisen Bank elemzői csapata is arról írt, hogy gazdasági visszaesés jöhet jövőre. Ami elválasztja az enyhe recesszió és a harmatgyenge növekedési forgatókönyveket egymástól az leginkább a külső környezetre vonatkozó előrejelzések közötti különbségek. A Raiffeisen szakértői úgy gondolják, hogy az euró-övezet jövőre jó esetben is csak stagnálni fog. Ez pedig azt is jelenti, hogy az újonnan beüzemelt új gyártósorok (pl. Mercedes; Bosch) ellenére optimistán is csak minimális lehet a hazai exportszektor növekedése. Ezen kívül pedig sehol nem látnak élénkülést a magyar gazdaságban, sőt a költségvetési takarékoskodás további zsugorodást okoz.
Az előrejelzéseket tekintve a "középmezőnybe sorolható a Pénzügykutató, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Századvég Gazdaságkutató. Ők egyaránt egy százalék körüli növekedést várnak, vagyis nagyjából fél százalékkal alacsonyabbat, mint a kormány. Az egyetlen testület, aki még Orbán Viktoréknál is optimistább, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), akik 1,7 százalékos bővülést jeleztek előre szeptemberi elemzésükben. A véleményüket azonban azért érdemes óvatosan kezelni, mivel az még a szeptember közepén bejelentett kormányzati intézkedések (jövedéki adó emelése és az áfa emelése) előtt született.
A gazdaság lassulásának okai között a legtöbb elemző a romló külső környezetet és a továbbra is gyengélkedő belső fogyasztást jelöli meg. Ezt támasztják alá a számok is: szinte mindenki csökkentette az exportnövekedésre vonatkozó előrejelzését a júniusihoz képest.
Szinte biztosan elszáll az infláció
A visszafogott növekedés mellett minden elemző a fogyasztói árak jelentős emelkedésére számít 2012-ben. Ezt szintén a kormány által már bejelentett indirekt adóemelések okozzák. Az MNB friss inflációs jelentése szerint például a jövő évi 4,7 százalékos előrejelzésükben másfél százalékot tesz ki a jövedéki adó és az áfa megemelése.
Ráadásul a jegybank szerint az áremelkedés üteme könnyen elérheti az 5 százalékot is jövőre, és a jelek szerint ezzel az elemzők többsége is egyetért, hiszen a Pénzügykutató és a GKI is 4,8 százalékos inflációval számol friss előrejelzésében. Az IMF 3 százalékos, míg a Századvég 3,5 százalékos éves áremelkedési ütemet prognosztizál, azonban (vélhetően) az ő elemzésük még az adóemelések bejelentése előtt készült.
A kormány egyébként az elemzőknél kisebb inflációval számol hivatalosan, legalábbis Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptember közepén azt mondta, hogy a jövő évi költségvetés 4,2 százalékos inflációval készül. A tudatosan alultervezett infláció egyébként év közben javíthat a költésgvetés egyenlegén azáltal, hogy a tervezettnél magasabb áremelkedés plusz bevételeket (pl. magasabb áfa) generálhat a költségvetés számára.
Az elemzők szerint a munkaerőpiacon sem számíthatunk sok pozitív változásra az előttünk álló egy évben: néhány tized százalékos eltérésekkel mindenki 11 százalék körüli átlagos munkanélküliséggel számol. Mindez azt jelenti, hogy a kormányzati intézkedések (nyugdíjazás szigorítása, rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, munkanélküli segély idejének rövidítése) várhatóan emelik majd a foglalkoztatottságot, de nem tudnak majd felszívni minden embert a munkaerőpiacról.
Csak a Századvég hiszi, hogy tartható a 2,5 százalékos hiány
A várttól elmaradó növekedés a költségvetésre is hatással lehet, hiszen csökkenti az adóbevételeket. Részben emiatt szinte minden elemző álomnak tartja a kormány 2,5 százalékos hiánycélját, sőt 3 százalék alatti deficitet is csak a GKI Gazdaságkutató tud elképzelni. Leszámítva a Századvég Gazdaságkutatót, akik rendületlenül hisznek abban, hogy Orbán Viktorék kihozzák valahogy 2,5 százalékra a deficitet.
A legpesszimistább a költségvetési folyamatokat illetően az MNB, akik 3,7 százalékos hiányt is elképzelhetőnek tart további intézkedések nélkül. Nem sokkal marad el tőle az IMF 3,6 százalékos várakozása, ők még 2013-ra is 3 százalék feletti deficitet várnak. Azonban itt is érdemes kiemelni, hogy a Valutaalap a szeptember 16-ai bejelentések előtt zárta le elemzését, így például az áfaemelés költségvetési hatását még nem tudták figyelembe venni.
Beke Károly
mfor.hu
