A kormánybiztos a lap szerdai számában publikált interjúban a szövetkezeti hitelintézetek legfőbb problémái között említette a betétekhez viszonyítva alacsony hitelállományt, a rossz hitelek magas arányát és az alacsony működési hatékonyságot, hozzátéve, hogy a gyenge intézményvédelem is megerősítésre szorul. A parlamentnek benyújtott törvénycsomag egy-két évtizede megoldatlan problémát kezel, ez teszi indokolttá az intézkedések radikális jellegét - mondta.
Az átalakítások nyomán a takarékok mindegyike képes lesz megfelelni a szigorodó uniós tőkekövetelményeknek. A korábbinál sokkal erőteljesebben érvényesül majd a központi bank szolgáltató szerepe, így rengeteg teher és költség lekerül a tagintézményekről, az átalakulás végén megerősödve állnak majd készen a piaci versenyre.
A megerősödő tőkepozíció - az integráció szorosabbá válásával együtt - lehetővé teszi majd, hogy a takarékok több pénzt fordíthassanak a hitelezésre. Ez a kormánybiztos szerint komoly eredmény lesz, hiszen a szektor szintjén több száz milliárd forintról van szó.
Az új rendszerben minden szövetkezeti hitelintézet újonnan kibocsátott elsőbbségi részvényhez jut, ami mindegyiküknek egyenlő jogokat biztosít majd a központi bankban.
A szövetkezeti alapelvek továbbra is érvényben maradnak, a tagok választhatják vezetőiket, a közgyűléseken állapíthatják meg az osztalékot - válaszolta annak firtatására, hogy a változások következtében megszűnik-e a szövetkezetek jelenlegi formája, tagsága.
A takarékoktól semmilyen vagyonelemet vagy jövedelmet nem von el sem a központi bank, sem az integrációs szervezet. Ez tudatos jogalkotói szándék volt, mert szeretnék megőrizni és tovább erősíteni a szövetkezeti jelleg értékeit - hangsúlyozta a kormánybiztos.
MTI
