Hiába mérséklődött áprilisban a termelési volumen csökkenésének üteme, félrevezető lenne ezt javulásként értelmezni. Arról van szó, hogy tavaly márciusban - épp a választások előtt - több beruházást is befejeztek, így magas lett a bázis, ehhez képest az idei március 9,8 százalékos visszaesést hozott az egy évvel korábbihoz képest. A most közölt áprilisi adat (3,2 százalékos csökkenés) már egy jóval kisebb ütemcsökkenés de még mindig sok a 2021 végéig, 2022 elejéig szárnyaló ágazatnak és valójában a további mélyrepülést jelzi.
A kivitelező cégek többsége már tavaly ősszel vészköltségvetést készített az idei évre, értesülve a tervezett kormányzati megszorításokról, továbbá látva, hogy a magánszektorban, különösen a lakásberuházók oldaláról egyszerűen nem jön megrendelés vagy ha jön is, nagyon visszafogott.
A szerdai KSH-jelentés leginkább aggasztó adatai az új szerződésekre és a meglévő szerződésállományra vonatkoznak. Épületekre harmadával kevesebb megbízást adtak áprilisban, mint 2022 azonos hónapjában. A NER-es cégeket viszont jobban érinti, hogy minden másra, főleg mélyépítési projektre 42,3 százalékkal kisebb értékben szerződtek. Számtalan infrastrukturális beruházás szenved késedelmet, sokat teljesen elhagy a kormány és ez most látszik igazán.
Nem jobb a helyzet a másik fronton sem, a szerződésállományok terén. Ott sem az épületek építésének visszaesése a számottevő, hanem az egyéb építményeké, az brutális, 41,2 százalékos csökkenés az egy évvel ezelőttivel összevetve. Ide tartoznak az utak, egyes vasutak, kiszolgáló létesítmények, stb. Az évekkel korábban kezdett nagy ívű projektek lassan kifutnak, az ellentételezés viszont csak késve és nem egyszerre érkezik.
A nem régen közzé tett éves beszámolókban láttuk, hogy a legnagyobb kivitelezők is növelték tartalékaikat. Kiderült, hogy ugyan most is felvettek méretes osztalékot, de a keletkezett profitjuk egy részét befektették. Nem új beruházásokba, mert azok kockázatosak, hanem például pénzügyi műveletek révén a biztonságosabb állampapírokba.
Az említett vészköltségvetésekben azzal is számolnia kellett a vezető kivitelezőknek, hogy még jövőre is elmaradnak majd állami beruházások, hiszen többnek még a tervezését is leállították vagy 1-2 évvel elhalasztották. Arra sem számíthatnak, hogy az állam helyett majd az önkormányzati szektor lesz egyfajta pótmegrendelő. Még a kormánypárti vezetésűek is visszafogták beruházásaikat, szinte csak olyanok futnak, vagy vannak jól előkészített szakaszban, amelyekhez uniós források is társulnak. Szinte kizárt, hogy új projektekbe vágjanak bele, ehhez nincs elegendő önerő és nagyon költséges most hitelt felvenni.
Az építőipar rövid és középtávú kilátásairól, az ágazat kilábalását célzó kormányzati intézkedésekről a lapcsoportunk által rendezett ma délutáni Klasszis Klub Live szakmai eseményen Lázár János építőipari és közlekedési minisztert kérdezzük, illetve Önök is kérdezhetik.
