4p

A jövő évi költségvetés legnagyobb kockázatát az jelenti, hogy valóban megvalósul-e az állam működésében tervezett 2200 milliárd forintos kiadáscsökkentés – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Ennek jelentős része az Orbán-kormányok alatti előnytelen állami és koncessziós szerződések felmondásából és újrakötéséből származhat. Eközben az ágazati béremelések, az szja-csökkentés, a családi pótlék megduplázása és az egyes alrendszerek pluszforrásai 2100 milliárd forintos többletkiadást eredményezhetnek 2027-ben. A piac viszont nagyon örül a bűvös, 4,9 százalékos költségvetési hiánycélnak, ami egyértelmű elköteleződés a maastrichti kritériumok teljesítése és az euró bevezetése mellett.

„Olyan nagy változás, ha őszinték akarunk lenni, nem látható a jövő évi költségvetési tervekben a korábbiakhoz képest” – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza Magyar Péter miniszterelnök hétfői bejelentéseit értékelve.

Kiemelte, hogy összességében emelkedhetnek az ágazati különadók (például a kiskereskedelmi adó és a reklámadó), míg a társasági adó hiába válik kétsávossá, a nagy cégek effektív adóterhe így sem éri majd el a 15 százalékot (Kármán András pénzügyminiszter 11,25 százalékról beszélt).

A jövő évi költségvetés inkább az alacsonyabb jövedelmű csoportoknak kedvezhet, például a minimálbér személyi jövedelemadójának 9 százalékra mérséklésével. Az ágazati béremelések, a családi pótlék duplázása, a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése vagy az egészségügyre szánt plusz 510 milliárd forint összességében 2100 milliárd forintnyi többletkiadást jelenthet.

A legnagyobb kérdés, mint minden büdzsé esetében, hogy lesz-e minderre fedezet. A kormány az állam működésén 2200 milliárd forintot spórolna, ami az éves magyar GDP 2,5–3 százalékát teszi ki. Ennek jelentős része az Orbán-kormányok alatt kötött előnytelen állami és koncessziós szerződések felmondásából, újrakötéséből származhat.

Regős Gábor szerint egyelőre a kiadási tételek lefaragásánál láthatók a legnagyobb kockázatok. Ettől függetlenül a közgazdász szerint, „ha a politikai akarat megvan rá”, akkor teljesíthető a büdzsétervben szereplő és a piac tetszését is elnyerő 4,9 százalékos költségvetési hiánycél.

Regős Gábort emellett az Otthon Start helyébe lépő Wekerle Plusz programról, a kormány GDP-terveiről, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpolitikájáról és a nyakunkon lévő hitelminősítői döntésekről is kérdeztük.

Az egyes fejezeteket a videó alábbi részeinél találja: 

00:00 Intro, beköszönés.
02:03 Mennyire más ez a büdzsé, mint amikhez az Orbán-rendszerben szokhattunk?  
07:22 A legnagyobb tételek és a legnagyobb kockázatok.
17:51 Teljesíthető a 4,9 százalékos hiánycél? Öles léptekkel az euró irányába.
28:54 Jövőre 2,4 százalékkal bővülhet a GDP. És utána? Uniós források szerepe.
35:06 Jön a Wekerle Plusz lakástámogatási program.
40:22 Maradt még kamatcsökkentés idén Varga Mihályék tarsolyában?
45:14 Már készülnek a hitelminősítők: eltávolodhatunk a bóvlitól?
48:03 Szükség lehet majd a büdzsé módosítására?
50:13 Elköszönés.

Az összes Klasszis Podcastot itt érheti el.

Ha csak hallgatni szeretné a műsort:

Podcast csatornánk elérhetőségei >>

Kövessen és hallgasson minket Spotify-on! >>

A Klasszis Podcast a Youtube Music-on >>

A Klasszis Podcast az Apple Podcasts-en >>

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

A rovat támogatója a 4iG