„Különösen a költségvetés kiadási oldalán tudunk spórolni, de a bevételi oldalon is számolunk egy csaknem 1 százalékos (0,9 százalékpontos) növekedéssel a jövő évi büdzsétervezetben” – ezzel kezdte a 2027-es költségvetéssel kapcsolatos háttérbeszélgetést Kármán András pénzügyminiszter.
Hozzátette, hogy azok a fiskális kiigazítások tudnak igazán tartósak lenni, amelyek a folyó kiadásokat érintik. A bevételi oldali kiigazítások, amelyek az adóbevételek növelésére támaszkodnak, „általában sokkal jobban büntetik a gazdaságot, és nem lesznek tartósak”.
Fotó: Facebook/Kármán András
A Pénzügyminisztérium a GDP-növekedést fontos komponensnek tartja a költségvetés konszolidációjában. Az idei 1,7 százalék után jövőre 2,4 százalékos bővüléssel számol a tárca. Ebben fontos szerepet játszanak az európai uniós források (az RRF-pénzek, illetve az előző költségvetésből még lehívható kohéziós források). Ezeknek a pénzeknek a nagy részét 2028 végéig kell elkölteni.
Így spórol az állam
A kiadási oldalon jövőre 1500 milliárd forintos mínusszal tervez a Pénzügyminisztérium, amiből 1000 milliárd forint esetében már pontosan látják, milyen tételekről is van szó.
A legnagyobb összeget, 246 milliárd forintot az előnytelen állami és koncessziós szerződések felmondása, újrakötése jelenti. A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek (MKIF) az előző kormánnyal 35 évre kötött koncessziós szerződése megszűnik, az M6-os autópálya-fejlesztésénél pedig a harmadára sikerült lefaragni a koncessziós díjat.
A nem hatékony gazdaságfejlesztési programok leállítása (ide tartozik például a nyár elején 3 százalékról piaci kamatozásúvá tett Széchenyi Kártya likviditási- és forgóeszközhitele) és módosítása 169 milliárd forintot hagy a költségvetésben. Az Európai Unió Bírósága által kivetett migrációs bírság megszüntetése 135 milliárd, míg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok reformja 119 milliárd forintot hagy a büdzsében.
Kármán András megemlítette az előző kormányhoz köthető egyszeri kiadások megszűnését, amik 2026-ban terhelték a költségvetést: ilyen volt a hathavi fegyverpénz kifizetése, valamint azok a büntetések, amiket szintén az EU Bíróságának ítélete miatt kellett befizetni a szén-dioxid-kvótaadó, illetve a kiegészítő bányajáradék miatt (ezeket az adónemeket a Tisza-kormány megszüntette). De ide tartozik a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) feltőkésítése is, ami már az új kabinethez köthető.
Emellett a kormányzat a működési kiadásokban egy további 10 százalékos, míg a felhalmozási kiadásokban egy 20 százalékos csökkentést lát reálisnak 2027-ben (ez utóbbi esetben leginkább az informatikai beruházások bizonyultak korábban túlárazottnak).
Szja-mentességek, családi pótlék
„A 2027-es büdzsé arról is szól, hogy mennyire maradnak fenntarthatóak a költségvetési folyamatok hosszabb távon is. Azt láttuk, hogy az előző kormány ígéretei miatt 2030-ban már több mint 2 ezermilliárd forintba került volna az édesanyák személyi jövedelemadó-mentességének kibővítése, az Otthon Start Program fenntartása, illetve a 14. havi nyugdíj teljes kifizetése. Erre nem volt meg a valódi pénzügyi fedezet” – tette hozzá Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkára.
Az édesanyák szja-mentessége kapcsán Kövesdy Attila adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelős államtitkár elmondta, hogy igazságosan próbáltak hozzányúlni a rendszerhez.
Megőrzik a 30 év alatti édesanyák szja-mentességét, illetve a 40 év alatti kétgyermekes, valamint a három-, négy- vagy többgyermekes anyák után is megmarad ez a kedvezmény. Azonban bevezetnek egy egymillió forintos jövedelemhatárt. Az e fölötti rész szja-köteles lesz. A 40 év feletti kétgyermekes anyák viszont már nem kerülnek bele az adómentes körbe (a 25 év alattiak szja-mentessége megmarad).
Eközben a kormány megduplázza a 19 éve változatlan családi pótlék összegét (ez 300 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek), míg a bejelentett szja-kedvezmények (a minimálbért kapók adókulcsa 9 százalékra mérséklődik, illetve a bruttó 680 ezer forint alatt keresők is jobban járnak) összesen 250 milliárd forintot hagynak az érintetteknél.
Csak egy új adónemet vezet be a Tisza
A bevételi oldal kisebb mértékben járulhat hozzá a költségvetési kiigazításhoz, a jövőre 4,9 százalékos eredményszemléletű, GDP-arányos hiánycél eléréséhez.
Kövesdy Attila elmondta, hogy az egyetlen új adónem, amit bevezetnek, a vagyonadó lesz. A reklámadó még tűri a vitát, hiszen korábban létezett Magyarországon, a Tisza-kormány pedig 3,75 százalékos kulccsal hozná vissza. Ezt a várakozásaik szerint a nagy multinacionális médiaplatformokra is ki tudják majd vetni.
A társasági adó sávossá válik. Az 500 millió eurónál magasabb éves konszolidált árbevételt elérő nagyvállalatoknak 15 százalékra nő a tao, míg a többi vállalkozásnál megmarad a 9 százalékos kulcs.
„A megemelt adókulcs 3-5 ezer magyarországi céget fog érinteni. Ez egy kicsit tágabb kör lesz annál, mint amennyien jelenleg is beletartoznak a 15 százalékos globális minimumadó hatályába”
– magyarázta az államtitkár. Hozzátéve, hogy az effektív adóterhelés kapcsán meg kell várni a részletszabályokat, hiszen például a helyi iparűzési adó 85 százaléka is legfeljebb 25 százalékig levonható lesz a társasági adóból. Emellett az innovációs járulék 0,3 százalékról 0,5 százalékra emelkedik majd.
2030-ra teljesíthetjük az euró feltételeit
A költségvetési kiigazításban az állam kamatkiadásainak csökkenése is fontos szerepet játszik, bár „több évbe telik, míg átárazódik (kedvezőbbé válik) az államadósság finanszírozása” – fogalmazott Kármán András.
A minisztérium szerint a kamatkiadások (2027-ben a GDP 3,8 százalékát költjük majd el az államadósság kamataira) jövőre 0,2 százalékponttal javítják a költségvetési hiányt, ami akár 4 százalék is lehetne. Azonban a kormány ígéreteinek megvalósítása miatt végül 4,9 százalékon alakulhat a jövő évi deficit.
Az elsődleges hiány 1,1 százalék lehet, ami elegendő ahhoz, hogy az államadósságunk is enyhén csökkenő pályára kerüljön: a jelenlegi, GDP-arányosan 77,5 százalékról a jövő év végére 77,2 százalékra. „A következő években ennél lendületesebb adósságcsökkentés következhet be” – fogalmazott a tárcavezető. Aki szerint az euró bevezetése és a maastrichti kritériumok teljesítése szempontjából a költségvetési hiány mérséklése a legfontosabb mutató.
„2028-ban 4 százalékra, majd 3,4 százalékra csökkenhet a költségvetési hiány, ami 2030-ban süllyedhet 3 százalék alá, egészen pontosan 2,8 százalékra”
– mondta Kármán András.
Hozzátette, hogy „fejnehéz módon” hajtják végre a kiigazítást, ami azt jelenti, hogy az első évben történik meg a legnagyobb hiánycsökkenés. „Ezt az is indokolja, hogy most láttunk sok olyan alacsonyan csüngő gyümölcsöt, amit le lehetett vágni, később ez sokkal nehezebb lesz. Emellett a választásokhoz közeledve is egyre nehezebb meghozni a hiány csökkentésével kapcsolatos lépéseket” – fogalmazott a miniszter. Majd megismételte, hogy a kormány teljes mértékben elkötelezett az euró bevezetése mellett.
A GDP is beindulhat
A jövőre 2,4 százalékra várt gazdasági növekedéssel kapcsolatban Barabás Gyula elmondta, hogy annak a motorja továbbra is a háztartások fogyasztása lehet, ami 4 százalék felett bővülhet. „Ennek támaszt adhatnak a jövő évi büdzsében szereplő adócsökkentések, hiszen azok jelentős részben az alacsonyabb jövedelmi osztályokat célozzák, akiknek magas a fogyasztási hajlandóságuk” – fogalmazott az államtitkár, külön megemlítve a családi pótlék duplázását, a kisnyugdíjak emelését és az állami intézményekben dolgozók béremelését (ez utóbbi 600 ezer állami alkalmazottat érint, a költségvetés 677 milliárd forintot fordít az átlagosan 17 és 21 százalékos mértékű emelésekre).
„A Tisza vállalásainak több mint 40 százaléka teljesül már az első költségvetési évben”
– jelentette ki Barabás Gyula.
Az államtitkár hozzátette, hogy már látszódik egy fordulat a beruházásokban is, amelyek a volumenüket tekintve alacsonyabb szinten vannak, mint 2016-ban. A magáncégek beruházásai élénkülhetnek (jórészt az uniós forrásoknak köszönhetően), míg a központi költségvetés beruházásai visszaesést mutatnak. „Ez azonban természetes egy kormányváltás, pláne egy rendszerváltás esetén” – tette hozzá.
Kármán András ehhez még annyit fűzött hozzá, hogy természetesen továbbra is lesznek kkv-támogatási programok, ezeket azonban olyan módon strukturálják át, hogy azok ne a költségvetést terheljék, hanem jobbára az uniós források terhére valósuljanak meg.
Megszűnik az Otthon Start és nem megy végig a 14. havi nyugdíj
Az Otthon Start megszűnik, helyét a Wekerle Plusz Program veszi át – ez már Magyar Péter hétfői parlamenti felszólalásából is kiderült. Kérdésre válaszolva Kármán András elmondta, hogy minél gyorsabban szeretnék leváltani az Otthon Startot az új lakástámogatási programra, mivel annak szerinte erőteljes árfelhajtó hatásai voltak, és összességében súlyosbították a lakhatási válságot.
A legfelső 10 százalék a támogatott hitelek 59 százalékát, a legfelső 20 százalék pedig a 76 százalékát vette fel. A Wekerle Plusz Program egyfelől szűkíti a jogosultak körét a fiatalokra (18 és 41 év között), a vásárolt ingatlanba pedig legalább 5 évre be kell költözni. Vagyis nem lehet befektetési céllal vásárolni.
Az új lakás vásárlásánál megmarad a 3 százalékos hitel, a használt lakásoknál viszont 5 százalékra emelkedik a kamatozás. Az új lakások kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsa kiszámíthatóan, hosszabb távra is megmarad, illetve elindult egy energetikai korszerűsítési program.
Ez a lehetőség a Wekerle Plusz Programon belül 15 millió forintig lesz elérhető. A legkevésbé korszerű ingatlanok esetében pedig akár a támogatás 50 százaléka is lehet vissza nem térítendő.
Az elinduló lakás-előtakarékossági programban pedig az állam az első öt év után 10 százalékkal, a hatodik és a tizedik év között pedig 20 százalékkal egészíti ki a befizetéseket. A futamidő lejártával az így összegyűlő tőkét lakásvásárlásra, felújításra vagy egy hitelfelvételnél önerőre lehet majd fordítani.
A háttérbeszélgetésen megerősítették, hogy a 14. havi nyugdíjnak az első heti részletét fizeti ki az állam. Azonban a kisnyugdíjak emelése 123 milliárd forintot jelent a költségvetésnek. Emellett a kormány négy lépésben bevezeti a nyugdíjasoknak szóló SZÉP-kártyát. Ez összesen 90 milliárd forintba kerül.
