Legutóbb Varga Mihály, pénzügyiminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos gazdasági évnyitóján tért ki a hazai munkanélküliség további csökkentésére. A miniszter elmondta: vannak még tartalékok a munkaerőpiacon például a közfoglalkoztatottak visszatérésében. Ezzel akár már az idén elérhető a 3 százalék alatti munkanélküliségi ráta.
A cél megfogalmazása önmagában semmi újdonságot nem rejt, hiszen a munkaalapú társadalom, a teljes foglalkoztatottság évek óta hangoztatott és felvállalt célja a kormánynak - maga a kormányfő is nem egyszer utalt arra, szeretne 3 százaléknál is kisebb, vagy Európa legalacsonyabb rátáját látni idehaza. Bár a friss statisztika alapján jelenleg 3,7 százalékos a munkanélküliség a 15-74 éves korosztályban, ennek idei 3 százalék alá csökkentése meglehetősen meredek elképzelés.
A problémát az egyre inkább fokozódó munkaerőhiány jelenti. Ugyan a kormány igyekezett néhány "gyors hatású" intézkedést is meghozni, mint például a közfoglalkoztatási programok szűkítése - amiben a kormány a tartalék egy részét látja -, önmagában ez kevésnek tűnik ahhoz, hogy idén 3 százalék alá menjen a munkanélküliségi ráta.
A cél érdekében a kormány emellett más intézkedést is meghozott, például az inaktívak közül a kismamák, nyugdíjasok visszatérésének elősegítése, ám ezen lépések hatása ennyire rövid idő alatt valószínűleg nem tud érvényesülni. Már csak azért sem, mert a kismamák visszatérésének kulcsa nem az anyagi ösztönzőkben, hanem a távmunka, a részmunka lehetőségének megteremtésében rejlik. Egyes becslések szerint egyébként az inaktívak között nagyjából 100 ezerre tehető azoknak a száma, akik teljesen a társadalom peremére szorultak, és foglalkoztatásuk szinte lehetetlen az alacsony végzettség, fél vagy teljes analfabetizmusuk miatt.
Varga nyilatkozatára visszatérve érdemes megjegyezni azt is, hogy bár a közfoglalkoztatottakra tartalékként tekint a kormány, statisztikailag az ő elsődleges piaci foglalkoztatásuk nem eredményezi a statisztika javulását, a munkanélküliségi ráta csökkenését. A ráta nem más, mint a munkanélküliek száma osztva a gazdaságilag aktívakkal, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek teljes létszámával. A közmunkások - bár a másodlagos piacon, de - jelenleg is a foglalkoztatottak közé tartoznak statisztikailag, tehát ha tegyük fel mind a 120 ezer közmunkás elhelyezkedne, abból nem következne a munkanélküliségi ráta csökkenése, hiszen most is és elhelyezkedés esetén is a foglalkoztatottak közé tartoznának. Ugyanakkor a közfoglalkoztatottakkal, mint munkaerőtartalékkal akad más probléma is. Ezt egyfelől a közmunkások összetétele okozza, másfelől földrajzilag is egyenetlen az eloszlásuk. Míg a keleti megyékben - ahol eleve kevesebb a piaci munkahely - jelenleg is több tízezer munkanélkülit foglalkoztatnak ilyen formában, a nyugati megyékben szinte már a közmunkásokat is lasszóval kell fogni. Persze, nagyon egyszerű lenne elméletben a keleti megyékben élőket a nyugatiakba irányítani munkavállalási céllal, ezzel viszont két igen komoly probléma van. Egyfelől a magyarok mobilitása országon belül nagyon alacsony, másfelől a közfoglalkoztatottak tudásuk alapján egyre kevésbé felelnek meg annak, amire a munkaerőpiacnak szüksége van. A közmunkások zöme ma már legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, amivel nagyon nehezen lehet elhelyezkedni. Bár az átképzésükkel a piaci igényeknek megfelelő tudásra szert tehetnének, arra nem lenne garancia, hogy a hiányszakmákat fel lehetne tölteni velük.
Merész terv a 3 százaléknál kisebb munkanélküliség 2019-ben
Visszatérve a kormányzati vízióra, számításaink szerint erre nem sok esély mutatkozik az elmúlt egy év piaci folyamatai alapján. Becslésünk szerint
legkorábban 2020 második negyedévében eshet 3 százalék alá a munkanélküliségi ráta.
Számításaink alapját az elmúlt egy év átlagos foglalkoztatottság-növekedése, valamint munkanélküliség csökkenése jelentette. A dolgozók száma átlagosan 1,1 százalékos éves bázisú növekedést mutatott, amivel párhuzamosan a munkanélküliek száma 10,4 százalékkal mérséklődött hónapról hónapra az előző évhez képest. Az előttünk álló időszakra is ugyanilyen mértékű változással számoltunk, melynek eredményeként 2020 második negyedévére 4,534 millió foglalkoztatott és 139 ezer munkanélküli mellett teljesülhet a 2,9 százalékos munkanélküliségi ráta.
Igaz ugyan, hogy idén várhatóan tovább szűkíti a kormány a közfoglalkoztatási programokat, és különféle intézkedésekkel ösztönözni próbálja a nyugdíjasok munkavállalását is, véleményünk szerint a közmunkások létszáma idén már kisebb ütemben csökkenhet a tavalyihoz képest, hiszen a munkaképes, megfelelő szaktudással rendelkező személyek már jó eséllyel el tudtak helyezkedni az elsődleges piacon és mára nagyobb mértékben vannak jelen a másodlagos piacon a nehezen foglalkoztatható személyek. Ezzel ellentétesen hathat a nyugdíjasok munkavállalásának ösztönzése, aminek köszönhetően ha tömegesen nem is, de lesznek olyan időskorúak, akik visszatérnek nyugdíj mellett a munka világába. A két ellentétesen ható folyamat eredményeként a tavalyihoz hasonló, visszafogottabb ütemű piaci változásokat feltételeztünk.
A 3 százaléknál kisebb munkanélküliség egyébként az egész világon kuriózumnak számít. A CIA Factbook adatai alapján a 218 ország közül mindössze 35 tudhat magáénak ennyire alacsony munkanélküliséget. Magyarország a listán az 54. helyet foglalja el a 2017-es 4,2 százalékos rátával.
Abban az esetben ha elérnénk a kormány által is deklarált célt, Japánnal, a Brit Virgin-szigetekkel és Csehországgal kerülnénk egy szintre. Előttünk pedig többek között Ruanda, Libéria, Kuba, Tadzsikisztán vagy épp Guatemala állna.
