2023-ban jelentős változások, ha úgy teszik, egyszerűsítések léptek életbe a kisvállalkozók helyi iparűzési adójában. A helyi adókról szóló törvény értelmében a korábbról ismert, bizonyos költségekkel csökkentett bevételt adóalapnak tekintő adózási forma helyett két adózói típus esetében lehetőség nyílt az adó alapjának egyszerűsített meghatározására, ezen keresztül pedig az adó tényleg pofonegyszerű kiszámítására.
Fotó: Depositphotos
Lássuk, kik azok, akik élhetnek ezzel a lehetőséggel:
- akinek adóévi bevétele időarányosan nem haladja meg a 25 millió forintot, vagy
- az a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó, akinek bevétele nem haladja meg a 120 millió forintot.
Az ő esetükben az adó alapja önkormányzatonként (azaz a székhelyet és a telephelyeket is külön-külön tekintve):
- 2,5 millió forint, ha a bevétel legfeljebb 12 millió forint,
- 6 millió forint, ha a bevétel legfeljebb 18 millió forint,
- 8,5 millió forint, ha a bevétel legfeljebb 25 millió (kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén 120 millió) forint.
(A fenti sávhatárok időarányosan értendők.)
Ennek megfelelően a fizetendő adó (feltételezve, hogy az önkormányzat 2 százalékos adómértéket alkalmaz) rendre 50 ezer, 120 ezer, illetve 170 ezer forint, amit az adott önkormányzatnak a helyi iparűzési adó számlájára kell befizetni.
Eddig egyszerű számításokat láttunk, de most jön az adminisztráció, mely minden adózó számára plusz teher.
Aki régi motoros…
Aki már korábban is vállalkozó volt, az 2022-re még a „régi” módszerrel megállapította az adót, tavaly május végéig befizette. Egyúttal tavaly ugyanekkor nyilatkozhatott is róla, hogy ezzel az új, sávosan progresszív tételes, egyszerűsített módszerrel szeretne fizetni az önkormányzatnak. Neki tavaly 2023. május 31-ig meg kellett fizetnie a 2022-es bevétel alapján számított 2023-as adóelőleget is.
Ha a sávhatárt a tavalyi évben nem ugrotta át semelyik irányban, akkor most nincs más dolga, mint ugyanezt az összeget 2024-es adóelőlegként megfizetni az önkormányzatnak.
Amennyiben az adózó 2023-as bevétele másik sávba esik, mint ami alapján adóelőleget számolt, akkor bevallást kell készítenie, meg kell fizetni a – már befizetett – adóelőleg és a tényleges adó különbözetét, vagy – ha a sávhatárt lefelé lépte át – visszaigényelheti az adóelőleg és a számított adó különbözetét. De mindkét esetben most május 31-ig a 2023-as bevétel alapján számolt 2024-es adóelőleget be kell fizetni.
Lássunk két példát!
Adózónk 2022-ben 15 millió forint bevételt ért el (azaz a középső adósávban volt), ez alapján 2023-ra megfizetett 120 ezer forint adóelőleget.
Ugyanez az adózónk 2023-ban 17 millió forint bevételt ért el. Mivel maradt a középső adósávban, a 120 ezer forintos adóelőlege adóvá vált, teendője csak annyi, hogy befizeti a 2024-es adóelőleget, újabb 120 ezer forintot.
Ha adózónknak 2023-ban azonban ment a szekér, és a bevétele 20 millió forintra ugrott, akkor a legfelső adósávba került, így a 2023-as számított adója 170 ezer forint lett. Bevallást kell készítenie, egyúttal a számított adó (170 ezer forint) és az adóelőleg (120 ezer forint) különbözetét, azaz 50 ezer forintot be kell fizetnie, és emellett a 2024-es előleget, 170 ezer forintot is be kell fizetnie.
Ám ha adózónk bevétele 11 millió forintra csökkent, akkor lefelé lépett sávhatárt, vagyis 2023-as számított adója 50 ezer forint lett. A törvény szerint ilyenkor nem (lenne) köteles bevallást beadni, mert a jogszabály úgy fogalmaz, ebben az eseben „úgy kell tekinteni, hogy az adóévi adófizetési kötelezettségének az adóévi adóelőleg megfizetésével kíván eleget tenni”. Ám ez azzal járna, hogy adminisztráció szempontjából (az önkormányzati adóhatóság tudomása szerint) maradna a korábbi sávban. Ezért alsóbb adósávba kerülés esetén is ajánlatos adóbevallást beadni. Jelen példában az adózó már befizetett 120 ezer forintnyi adóelőlegéből 50 ezer forint válik adóvá, további 50 ezer forint pedig 2024-es adóelőleggé. A fennmaradó 20 ezer forintot választása szerint visszaigényelheti vagy akár – későbbi adófizetési kötelezettsége fedezetére – az adófolyószámlán is hagyhatja.
Ha csak tavaly kezdte…
Eddig azokról beszéltünk, akik már „régóta” vállalkozók. Ám sokan lehetnek, akik az új rendszer hatályba lépése után, azaz 2023. január 1-jét követően váltak a helyi iparűzési adó alanyává. Nekik értelemszerűen ez az első alkalom, amikor bevallást kell készíteniük – és kell is készíteniük.
Ugyanis ők most választhatnak, hogy a „régi” módszer szerint szeretnének-e adózni, vagy ezt az egyszerűsített adóalap-meghatározást választják-e. Ezt a 23HIPAK bevallás NY-01 lapjának C blokkjában lehet jelölni, míg az A blokkban nyilatkozhat arról, hogy ugyanezt a módszert kívánja-e alkalmazni a következő év(ek)re is.
A 2023-as évre az időarányosan számított adót május 31-ig be kell fizetni (értelemszerűen itt tavalyi adóelőlegről még nem beszélhetünk), egyúttal a most kiszámított adó összegét (egész évre vetítve) ugyaneddig az időpontig szintén meg kell fizetni 2024-es adóelőlegként.
Lássunk itt is egy példát!
Adózónk 2023. július elején kezdte tevékenységét, év végéig 8 millió forint bevételt realizált. Május 31-e közeledtével elkészíti bevallását a helyi iparűzési adóról. A fél évre megszerzett 8 millió forintos bevétel éves szinten 16 millió forintnak felel meg, azaz a középső adósávba kerül, ennek az adóalapja 6 millió forint, aminek éves adója 120 ezer forint. Fél évre tehát 60 ezer forint adót, emellett 2024-re 120 ezer forint adóelőleget is kell fizetnie május 31-ig az önkormányzat számlájára.
Fontos kiemelni, hogy a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározása esetén a törvény kizárja mind az adómentesség, mind az adókedvezmény és adócsökkentés lehetőségét.
A „régi” adózási módszerről és az új szabályozás újdonságairól tavaly tavaszi cikkünkben is olvashat:
