A korábbi Agrárminisztérium ágazati forrásai évről évre megtámogatták a szőlősgazdákat – sokszor vissza nem térítendő támogatások formájában. Így volt ez tavaly is, a kormányváltást megelőző évben. A teljesség igénye nélkül csak pár példa a sok közül:
A Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Csányi Pincészet Zrt. szinte minden évben több száz millió forint vissza nem térítendő állami és uniós agrártámogatásban részesült. 2025-ben például az egyéb bevételeknél feltüntetett állami támogatások összege 288,6 millió forint volt.
A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványhoz került Grand Tokaj Zrt. agrártermelési támogatása a cégbeszámoló kiegészítő melléklete szerint 2025-ben 55 millió forintot tett ki, míg a Bock Pince Kft. tavaly a 9,05 millió forint költségvetési támogatás mellett még kapott 17 milliót a költségek ellentételezésére, valamint mezőgazdasági és exporttámogatásként 58,7 milliót. Az organikus borokkal foglalkozó Tokaj-Hétszőlő Kft. tavaly a költségvetésből 26,1 millió forintos támogatást kapott.
A Sauska Tokaj Zrt. vissza nem térítendő támogatása 2025-ben 57,2 millió volt. A St. Andrea Szőlő-, Bortermelő és Értékesítő Kft. egyéb bevételei tavaly már 66,8 millióra nőttek – bár azt nem tüntették fel, hogy ezek állami támogatások-e vagy sem, de az egyéb bevételek szinte minden esetben ezt takarják. A Varga Pincészet állami támogatásai tavaly 195,6 millióra rúgtak.
Fotó: PixaBay
Megkérdeztük az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumot, hogy a közeljövőben is számíthatnak-e vissza nem térítendő állami támogatásokra a borászatok.
„Jelenleg nincs napirenden a már működő borászati támogatási konstrukciók általános megszüntetése. Ugyanis a jelenlegi uniós Közös Agrárpolitika és a hozzá kapcsolódó magyar KAP Stratégiai Terv a 2023-2027-es időszakra határozza meg a támogatáspolitika fő kereteit. (Erre az időszakra összesen közel 112 millió euró forrás áll rendelkezésre – a szerk). Ezen belül a már meghirdetett programok végrehajtása és finanszírozása – az egyes felhívások és jogcímek feltételeinek megfelelően – folytatódik” – válaszolta lapunk kérdésére a minisztérium sajtóosztálya.
Rámutattak:
Ugyanakkor megkezdődött a Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági Stratégia kidolgozása, amely a következő időszak szakpolitikai irányainak alapját teremtheti meg. A stratégia kiindulópontja, hogy ne a meglévő támogatási konstrukciók határozzák meg az ágazat jövőképét, hanem a magyar agrár- és élelmiszergazdaság valós adottságai, erősségei és fejlődési lehetőségei. Először az elérendő szakmai és gazdasági célokat kell kijelölni, majd ezekhez szükséges hozzárendelni a megfelelő szabályozási, piacszervezési és – ahol indokolt – támogatási eszközöket. A támogatás tehát nem önmagában vett cél, hanem az ágazat hosszú távú versenyképességét és fenntartható fejlődését szolgáló eszköz.
„A jelenleg futó támogatások alapvető keretei tehát fennmaradnak, ugyanakkor azok a stratégiában kijelölendő célok nyomán módosulhatnak is. Kiemelt feladat a szőlő aranyszínű sárgaság terjedésének megfékezése” – tette hozzá a minisztérium sajtóosztálya.
Csak úgy ömlöttek a Kisfaludy-pénzek
Az elmúlt években bevett szokássá váltak a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) egyedi, Kisfaludy-program keretében kiosztott turisztikai fejlesztési támogatásai is, melyekből rendesen csurrantak-cseppentek a hazai borászatoknak is. Csak hogy a legkiemelkedőbb nagyságú példákat említsük a rengeteg esetből:
A somlóvásárhelyi Kreinbacher Birtok, illetve annak alapító-tulajdonosa, Kreinbacher József egyéb turisztikai cégei több különböző csatornán keresztül összesen több mint 11 milliárd forint vissza nem térítendő állami és uniós támogatást nyertek el az elmúlt években. Ebből közvetlen kormányzati egyedi támogatásként 3,4 milliárd forintot kaptak a pezsgőpincészetük kapacitásbővítésére és raktárfejlesztésére (egy 6,8 milliárdos összköltségvetésű beruházás részeként).
A Laposa Birtok és vállalkozásai (Laposa Borterasz, Frissterasz, Kishableány) több lépcsőben, összesen több mint 630 millió forint vissza nem térítendő egyedi támogatást nyertek el az MTÜ-n és a Kisfaludy-programon keresztül panziófejlesztésre és teraszfelújításokra.
A 100 leggazdagabb magyar egyike, a Zettwitz Sándor tulajdonában álló balatonfüredi Zelna Borászat közel 294 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el kapacitásbővítésre és fejlesztésre.
A Mészáros Lőrinc holdudvarába tartozó tokaj-hegyaljai Dereszla Pincészet közvetett és közvetlen csatornákon keresztül több mint 1,5 milliárd forint értékben kapott támogatást az elmúlt években. Mészáros Lőrinc borászati érdekeltségei (amelyek jelenleg magántőkealapokon és holdingvállalatokon keresztül működnek) egyébként összesen több milliárd forint közvetlen és közvetett állami, illetve európai uniós támogatásban részesültek.
A szekszárdi Bodri Pincészet és a hozzá szorosan kapcsolódó családi, illetve partneri vállalkozások kiemelkedően nagy, 5 milliárd forintos támogatáshoz jutottak hozzá az elmúlt években. (Itt a hatóságok már a kormányváltás előtt több milliárd forintos költségvetési csalás gyanújával eljárást indítottak, a pincészet vezetőjét letartóztatták, az ügy bírósági tárgyalása 2025 őszén kezdődött, ami jelenleg ott tart, hogy a gyanúsítottak köre már 13 főre bővült, és a bírósági előkészítő tárgyalások folyamatban vannak.).
Átvilágítják a Rókusfalvy-féle bormarketinget
Rókusfalvy Pál korábbi nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos is részesült nagy összegű forrásokban. Érdekeltségei az elmúlt időben több mint félmilliárd forint közvetlen vissza nem térítendő állami és turisztikai támogatást kaptak a borászati és vendéglátó tevékenységeik fejlesztésére. Ennek köszönhetően 2023-ban meg is nyílt Rókusfalvy és Etyek első négycsilllagos szállodája.
Arra a kérdésünkre, hogy az új irányítású minisztérium mit tervez a korábban Rókusfalvy Pál által vitt bormarketinggel – melyre a 2023–2026-os bormarketing stratégia 12 milliárd forintot kapott a költségvetésből –, vagy hogy lesz-e bármilyen átvilágítás a területen, a sajtóosztály azt közölte, hogy jelenleg is zajlik a szakmai és pénzügyi átvilágítás:
„Az állami bormarketing tevékenység szakmai irányítása az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumhoz került, az operatív feladatokat pedig az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. látja el. A feladatok átvétele mellett folyamatban van a korábbi tevékenység szakmai és pénzügyi áttekintése, valamint annak értékelése, hogy a felhasznált források milyen mérhető eredményeket hoztak. A jövőben az állami bormarketing tevékenységre az agrárstratégia részeként megalkotandó borstratégia végrehajtásának eszközeként tekintünk” – írták lapunk érdeklődésére.
