Rókusfalvy Pál borász, korábbi műsorvezető és kommunikációs szakember a legendássá vált Etyeki Piknik megálmodója 2022 nyarán kapta a felkérést Magyarország borstratégiájának kormánybiztosi posztjára. A kormánybiztos azt mondta, hogy a bormarketinget akkor lehet a helyére tenni, ha az a legfelsőbb szinten van kezelve. Példaként hozta fel Ausztriát, ahol már 1986-ban megalakult az Osztrák Bormarketing Ügynökség.
2023 óta valóban egyre több minden történik a bor háza táján. Hiszen 2023 januárjában, tehát pont egy éve az állam megalapította a Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt.-t, majd augusztusban zajlott a Buborékok nyara kampány, amely során pezsgőket, habzóborokat, újragondolt fröccsöket népszerűsítettek a fiatalok körében. A kormány egyébként adóeltörléssel támogatja a magyar bor- és pezsgőpiacot. A közvetlenül termelőktől vásárolt, eredetvédett borokra vonatkozó reprezentációs adót eltörlő jogszabály november 16-án lépett életbe, s közvetlenül azután el is indult a Bormarketing Ügynökség vásárlásösztönző kampánya, amelynek fontos elemeként borstandokkal várták a nagyérdeműt a fővárosi adventi vásárokban.
2023 végére el is készült a 2023-2026 évre szóló Nemzeti Bormarketing Stratégia.
A kormánybiztos az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának utolsó ülésén, 2023 decemberében mutatta be a 600 oldalas kötetet, ami nem kapható, hiszen komoly kutatási munka alapján készült, így a Bormarketing Ügynökség a saját tulajdonaként kezeli. Ám a parlamenti meghallgatásra készült 100 oldalas kivonatban is leszögezik, hogy a várakozások ellenére nem a márkaépítésre, nem egy új üzenetre fókuszálnak, hanem egy értékesítési szemléletet helyeztek előtérbe.
Rókusfalvy nemcsak az állami feladataiban, hanem a saját üzleti ügyeiben is igen aktív: miután 2023. augusztus 1-jén megnyitotta borhotelét, ami egyben Etyek egyetlen négycsillagos szállodája is, a borstratégiával járó hatalmas mennyiségű munka mellett is volt ideje és energiája, hogy
2023 novemberében bejegyeztesse új cégét, a VYP Holding Kft.-t. A cég fő tevékenysége nem más, mint a ma divatos vagyonkezelés, alaptőkéje pedig nem kevesebb, mint 401,8 millió forint (egy kft. alapításához szükséges minimális törzstőke 3 millió - a szerk.).
A kormánybiztosok fizetése nem ismert, csak annyit lehet tudni, hogy az államtitkárok, kormánybiztosok, miniszterek és miniszteri biztosok illetményét a miniszterelnök maga határozza meg. Két éve még 1,9 millió forintos fizetéseket emlegettek, de pontos összeget azóta sem tudni. Rókusfalvy azonban számtalan cégben érdekelt, amelyek hasítanak is rendesen. Az Átlátszó cikke szerint 2017 és 2022 között 8 alkalommal lett befutó Rókusfalvy kommunikációs cége, a Roxer, összesen nettó 4,6 milliárd forint értékben, és több uniós forrásból bővíthette az etyeki bázisát. Így nincs is mit csodálkozni a frissen alapított vagyonkezelő alaptőkéjének nagyságán.
A 23 kormánybiztos közül Rókusfalvyn kívül senki nem rendelkezik ekkora alaptőkével rendelkező magáncéggel.
Csupán Héjj Dávidnak – aki a kormányfő feladatkörébe tartozó ügyekben szükséges társadalmi és kormányzati egyeztetéseket koordinálja – van egy holdingja. A több mint tízéves cég nevét 2016-ban változtatta holdingra, hogy aztán 2022-ben fő tevékenységévé tegye a vagyonkezelést. De a cég 6 millió forintos alaptőkéje aprópénznek tűnik Rókusfaly újdonsült vállalkozásának több mint 400 milliójához képest.
Csak összehasonlításképpen: a 2020-ban, az állam által létrehozott hadiipari cég, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. – mely vezérigazgatója Palkovics László egykori miniszter – alaptőkéje 360,2 millió forint. A Mol vagyonkezelő cégének, a MOHU Holdingnak is „csak” 280,1 millió forint az alaptőkéje (igaz, ez tavaly nyáron még 735 millió volt), a 2022-ben bejegyzett Nemzeti Tőkeholding (NTH) alaptőkéje mindössze 7 millió forint, a Mészáros Lőrinc által tavaly bejegyzett Magyar Biztosítóholdingot pedig 5 millió forinttal alapították.
Rókusfalvy Pál a decemberi parlamenti meghallgatáson egyébként a borstratégia ismertetésekor nem kertelt. Elmondta, hogy a kutatási eredmények alapján nagy a baj a magyar borágazatban.
Idősödik a fogyasztók köre, a fiatalabb generációkat nem tudja az ágazat megszólítani, radikálisan csökkenni fog a fogyasztók száma, ha ezen nem változtatunk. Tetézi a bajt, hogy a magyar szőlőterület néhány évtized alatt az ötödére csökkent, szétaprózott a fajtaszerkezet, az ültetvények pedig elavultak, megjelentek a hazai borászat számára nagyon erős konkurenciát jelentő egyéb alkoholos, alkoholmentes (például a sör) termékek.
