A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint hamarosan véget érnek a mézes évek, tovább nem lesz fenntartható a dinamikus bérnövekedés, amit az elmúlt időszakot jellemezte. A múlt héten kiadott inflációs jelentésük szerint ennek következményeként a szociális hozzájárulási adó (szochó) csökkentésének hatéves bérmegállapodásban foglalt ütemezése sem lesz folytonos: az idei után legközelebb 2020 második negyedévében kerülhet sor az újabb vágásra.
Ez pedig azt jelenti, hogy 2019-ben változatlan marad a szochó jelenleg 19,5 százalékos mértéke, amennyiben a jegybanki szakértők feltevései a munkaerő-piaci folyamatokról helyesnek bizonyulnak.
A 2016 őszén kötött hatéves bérmegállapodás értelmében 2018 után még négy alkalommal mérséklődik a szochó, lépésenként 2-2 százalékponttal. Alapesetben akkor, ha adott negyedévben legalább 6 százalékkal emelkedik a reálkereset a megelőző csökkentést megalapozó negyedévhez képest. Első alkalommal 2018 első negyedéve jelenti a viszonyítási alapot.
Ha teljesült ezt a feltétel, akkor adott negyedévet követő második negyedév elején csökkentheti a kormány a szochót. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy mivel a jegybank szerint legközelebb 2019 utolsó negyedévében állhat elő az a helyzet, hogy a reálkereset 6 százalékkal meghaladja a bázisnak tekintett 2018 első negyedéves adatot, ezt követően két negyedévvel, tehát 2020 április elején csökkenhet tovább a szochó, mégpedig 17,5 százalékra.
Az újabb csökkentéshez vezető, a megszokottnál hosszabb időszak két okkal magyarázható. Az MNB szakértői szerint 2018 után mérséklődni fog a bérdinamika, eközben gyorsul az infláció.
Ezt a pályát tartja a legvalószínűbbnek a jegybank a bruttó átlagkeresetek növekedése esetében:
- 2018: 10,2%
- 2019: 6,5%
- 2020: 6,4%
Ez pedig az inflációs pálya:
- 2018: 2,5%
- 2019: 2,9%
- 2020: 3%
Mint látható, folyamatosan emelkedik az árszínvonal – 2020-ra eléri a középtávú inflációs célnak tekintett 3 százalékot – közben a bérnövekedés már nem tudja követni az eddigi tempót. Utóbbi okát nem bontja ki teljesen az inflációs jelentés. Azok a megállapítások, amelyek a munkaerő-piacot jellemzik, inkább a kínálat további csökkenését, ezen keresztül pedig a nagyobb bérnyomást vetítik előre. Ugyanakkor a beruházási aktivitás ezen a horizonton visszaesik – mondják a szakértők – részben az uniós források kimerítése, részben a kifutó nagy beruházások bázisnövelő hatása miatt.
A munkaadói terhek csökkentése szükséges – de nem feltétlenül elégséges - kompenzációja a kormány által generált bérnövekedésnek. A minimálbér emelésével, illetve „rábeszéléssel” aktív módon avatkoztak be a piaci folyamatokba (a rábeszélés értelmezéséhez érdemes megnézni Lázár János miniszter Facebook-videóit, amelyekben maga árulja el, hogy ahol lehet, a bérek emelésére igyekeznek rávenni a foglalkoztatókat).
A minimálbér elvileg 2019 elején is emelkedhet. A hatéves bérmegállapodásban csak a 2017-es és 2018-as összegeket rögzítették, de a dokumentum azt is tartalmazza, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 2018. évet követő felülvizsgálatáról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma évenként folytat egyeztetést. Erre tehát idén vissza kell térniük a tárgyalófeleknek.
Cikkünk megjelenése után reagált az MNB is a cikkünkben foglaltakra. Közleményüket változtatás nélkül közöljük.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Jelentésében többször is hangsúlyozta, hogy prognózisát a jelenleg ismert szabályozási környezet feltevése mellett készíti el. Ezt a Jelentés szövegében több helyen is hangsúlyozza, kiemelve, hogy a makrogazdasági prognózis „az aktuális előrejelzés feltevéseinek teljesülése esetén” érvényes. A bérek következő években várható emelkedése szempontjából kiemelt jelentőségű minimálbér és garantált bérminimum változása. Mivel ezekre a szabályozási lépések csak 2018 későbbi időszakában kerülnek kialakításra, így ezekkel kapcsolatban az MNB még semmilyen információval nem rendelkezik 2019-re és 2020-ra vonatkozóan. Ennek megfelelően az MNB nem is tudott kalkulálni annak nagyságával. Az előrejelzés ezen gyakorlatának figyelmen kívül hagyása csakis az MNB prognózisának hibás bemutatásához és a közvélemény félrevezető tájékoztatásához vezethet, mint az az említett cikkben meg is történt.
