A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számított arra, hogy az infláció a nyári hónapokban emelkedni fog, de az általa a júniusi jelentésében előrejelzett 3,3-3,4 százalékos mértéket is meghaladta a júliusi 3,8 százalékos éves fogyasztóiár-index – ismerte el Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Monetáris Tanács mai kamatdöntő ülése utáni háttérbeszélgetésen.
Az árak gyorsabb emelkedéséhez az járult hozzá jelentősen, hogy a gazdaság újraindulását követően eltolódott a kereslet és a kínálat szerkezete. Míg egyes részpiacokon az érdeklődés megugrott, addig másutt a járványhelyzet miatt kieső kínálat lassan állt helyre. Jelentős áremelések történtek egyes szektorokban, amelyek szorosan kapcsolódnak a gazdaság újraindulásához. Ezek összességében 0,7 százalékponttal járultak hozzá a fogyasztói árindex emelkedéséhez, az indirekt adók változása pedig további 0,4 százalékponttal.
Virág Barnabás tájékoztatás szerint az MNB az infláció megugrását átmenetinek tartja. Az a következő hónapokban a jelenlegi szintje közelében alakulhat, majd a gazdasági élet normalizálódásával újból a 3 százalékos jegybanki cél közelében stabilizálódhat.
Az MNB alelnöke is kilátásba helyezte, hogy a Monetáris Tanács csak a következő, szeptember 22-ei ülésén módosítja majd a gazdasági növekedésre még júniusban adott 0,3-2 százalékos prognózisát. Ezzel kapcsolatban azonban további információkat nem árult el. Mindenesetre egy-két megjegyzéséből arra lehetett következtetni, hogy az előrejelzés rontása esetleg nem lesz jelentősebb mértékű. Például abból, hogy Virág hangsúlyozta, negatív hatások (a járvány, a szigorú távolságtartási szabályok, az autóipar és a globális turizmus leállása, valamint a magas előző évi bázis az építőiparban) jelentős része a következő negyedévében korrigálódik. Az év második felétől már a gazdasági aktivitás fokozódását várják az MNB-ben – mutatott rá –, miközben a munkaerőpiaci helyzet továbbra is kedvező, a munkanélküliség továbbra is nemzetközi szinten alacsony. Ezek a jegybanki alelnök szerint gyors visszapattanást vetítenek előre. Az is fontos jelzés lehet, hogy Virág külön kihangsúlyozta, az eurózóna és az EU GDP-jének átlagánál jobban alakul a bruttó hazai termék.
Az alelnök szerint bár a költségvetési hiány nagyobb lett, ennek finanszírozását nem fenyegeti veszély. Mondván, az állampapír-vásárlások stabilak, a nyári hónapokban hetente 30 milliárd forinttal nőtt a Magyar Állampapír Plusz állománya.
Mindazonáltal az MNB szükségesnek tartja, hogy fokozza az állampapír-vásárlásait. Amiatt, hogy ismét emelkedik a fertőzések száma és az ezzel kapcsolatos külső kockázatok növekednek, így a járvány elleni védekezés nagyobb kiadásra késztetheti a költségvetést.
Az MNB az elmúlt két hétben összesen heti 15 milliárd forint értékben vásárolt állampapírt, ezután 40 milliárdot fog, már szerdától. Míg eddig a 2038-ban és a 2041-ben lejáró állampapírok vételére összpontosítottak, addig a jövőben a rövidebb, de legalább 10 éves futamidejű konstrukciókra is fogadnak el ajánlatokat. Azt, hogy a becslések szerint az idén 4 ezer milliárd forinttal gyarapodó nominális államadósság finanszírozásához mennyi állampapír vétele lehet szükséges az MNB részéről, Virág nem kívánta számszerűsíteni. Csupán annyit mondott, hogy folyamatosan figyelik a piaci kondíciókat és a finanszírozási igényt, s ha szükséges, módosítanak a heti 40 milliárdos vételi kereten.