Az első eredmények alapján az ellenzéki, baloldali Munkáspárt vezet a vasárnap és hétfőn tartott norvégiai parlamenti választásokon, amelyeknek a kampányában a szociális egyenlőtlenségek és az éghajlatváltozás voltak a vezető témák – számolt be az MTI.
Erna Solberg norvég miniszterelnök hétfőn este elismerte választási vereségét, ami megerősítése annak, hogy kormányváltásra kerül sor az északi országban.
"Gratulálok Jonas Gahr Storénak - jelen helyzetben - a kormányváltáshoz szükséges világos többségéhez" - mondta a 60 éves politikus párttársai előtt tartott beszédében az ellenzéki, szociáldemokrata Munkáspárt jelöltjének címezve szavait. A 2013 óta hatalmon lévő kormányfő kijelentette, hogy le fog mondani, de rendkívül büszke arra, amit a kormányzó Konzervatív Párt elért az utóbbi nyolc évben.
A 61 éves Jonas Gahr Store milliárdos, volt mezőgazdasági miniszter a maga részéről hangsúlyozta, hogy a balközép ellenzéki blokk nyerte meg a parlamenti helyek többségét, ezért készek koalíciós kormányt alakítani a Munkáspárt hagyományos partnereivel, a Centrum Párttal és a Szocialista Baloldallal. Úgy fogalmazott, hogy ez lenne az "A terv". "Végre elmondhatjuk: sikerült!" - hangoztatta Store, akire sokan tekintenek a miniszterelnöki tisztség várományosaként.
Store egyben megköszönte politikai riválisának, Solbergnak a nyolc év hivatalban töltött ideje alatt elért eredményeket. "Jó és állhatatos miniszterelnöke volt Norvégiának" - hangsúlyozta Store, aki szerint Solberg biztonságosan átvezette az országot több nehéz válságon.
A vasárnap és hétfőn tartott parlamenti választáson leadott szavazatok 95 százalékos feldolgozottsága nyomán az ellenzéki blokk mintegy száz mandátumot szerzett a 169 fős norvég parlamentben.
A tudósításokban arra hívják fel a figyelmet, hogy a koalíciós tárgyalások hosszúnak és kényesnek ígérkeznek. A Zöldpárt a kőolaj-kitermelés azonnali leállítását szabta meg támogatásának feltételéül Nyugat-Európa legnagyobb kőolajexportőr országában, amit Store ultimátumként elutasított. Ő a kampányát a társadalmi egyenlőtlenségek elleni harcra összpontosította, konzervatív elődjeihez hasonlóan a kőolajipar óvatos és fokozatos leállítását támogatja.
Ez a vita is azt mutatja, hogy az ENSZ éghajlatügyi szakértői által augusztus elején meghirdetett, "az emberiséget érintő, vörös fokozatú riadó" következtében az általános felmelegedés a norvég parlamenti választások kampánytémájává vált, és elgondolkodásra késztette a politikusokat az országot gazdaggá tévő kőolajipar jövője kapcsán. A jelentés felkorbácsolta az indulatokat mind a jobb, mind a baloldalon: míg az előzőek korlátoznák, az utóbbiak végleg felszámolnák a kőolajipari tevékenységeket.
A kőolajfeltárások azonnali leállítása mellett a zöldek azt követelik, hogy 2035-ig állítsák le a kitermelést is az általános felmelegedés csökkentése érdekében.
A kőolajipari ágazat a norvég hazai össztermék 14 százalékát, az exportnak pedig több mint 40 százalékát teszi ki. Az ágazatban közvetlenül foglalkoztattak száma 160 ezer.
A "fekete aranynak" köszönhetően az 5,4 millió lakosú királyság gyűjtötte össze a világ legnagyobb szuverén alapját közel 12 ezer milliárd korona (több mint 400 000 milliárd forint) értékben.
