<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
13p

A háború okozta energiaválság, a sok helyen kétszámjegyűvé kerekedett infláció, no és a többszáz éve nem tapasztalt aszály miatt az európai államok sorra hozzák meg rezsitámogatási alapjaikat, segélycsomagjaikat, vagy az egyszeri, értékelhető nagyságú támogatásaikat. Míg nálunk híre-hamva sincs ezeknek, addig a többi állam sorra jelenti be, hogyan segíti állampolgárait.

“A legnagyobb támogatási program Európában ma Magyarországon van” - jelentette ki tegnap a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. 

A kijelentés azért is érdekes, mert igaz, hogy Magyarország az ársapkák országa, de azon túl, hogy az üzemanyagok és pár alapcikk árát fixálta, szeptember 15-től pedig a tüzifáét, a soha nem látott mértékű energiakrízisre nemigen érekezett még állami válasz. A képet tegnap valamelyest árnyalta a bejelentés, miszerint az energiaintenzív kis és közepes vállalkozások támogatására külön programot dolgoz ki a kormány, de lakossági támogatásokról nem esett szó.

Mint ismeretes: az üzemanyagoknál 2021. november 15-től határozott úgy a magyar kormány, hogy a 95-ös oktánszámú motorbenzin és a dízelgázolaj lehetséges legfelső árát literenként 480 forintban állapította meg. Ha most törölnék az árstopot, a 95-ös benzin 687 forintba, a gázolaj pedig 824 forintba kerülne. 2022. február 1-től hat alapvető termék (kristálycukor, búza finomliszt, napraforgó olaj, sertéscomb, csirkemell és -farhát, 2,8 százalékos tehéntej) árát is befagyasztották, amelyekről szintén október 1. után derül ki, hogy marad-e vagy sem. 

Bár nem állami támogatás, de meg kell említeni, hogy október 1-jétől évi 48 ezer forintos támogatást kérvényezhetnek az önkormányzatoknál a budapesti rászorulók az energiaválság okozta költségek enyhítésére.

Ugyanitt, az átlagnyugdíjnál kevesebb nyugdíjjal rendelkezők 24 ezer forint támogatásra jogosultak.

NORVÉGIA

A norvég kormány szeptember 2-án bejelentette, hogy majdnem 10 milliárd norvég koronás (397 milliárd forintos) rezsitámogatási alapot hoz létre a Statnett norvég állami áramszolgáltató bevételéből. Az intézkedés célja az, hogy megakadályozza a növekvő villanyáramdíjak miatt a háztartások és vállalatok áramköltségeinek emelkedését. A norvég állam már tavaly december óta támogatja a háztartások elektromosáram-fogyasztását, mostantól pedig bizonyos szint felett az áramfogyasztási költségek 90 százalékát fedezi.

Számos ország jött ki válságkezelési csomaggal. Fotó: Depositphotos
Számos ország jött ki válságkezelési csomaggal. Fotó: Depositphotos

A mostani támogatási rendszer legalább 2023 márciusáig marad érvényben, és az utolsó becslések szerint 34,8 milliárd norvég koronába (1382 milliárd forintba) fog kerülni a norvég államnak.

NÉMETORSZÁG

A német szövetségi kormány szeptember elején 65 milliárd eurós csomagot állított össze az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozására. Az idei harmadik tehercsökkentő csomag nagyobb, mint az első kettő együttvéve, a már bevezetett és a tervezett új intézkedések így 95 milliárd euró értékű segítséget jelentenek. A tervek szerint emelik még többek között a családi pótlékot és a lakhatási támogatást, amelynek jogosultsági körét is kiterjesztik: a munkaviszonyban állóknak járó 300 eurót követően a nyugdíjasok ugyancsak 300 euró, a diákok 200 euró egyszeri támogatást kapnak az energiaköltségekre.

Bevezetnek egyebek mellett egy úgynevezett áramárféket is. Ez azt jelenti, hogy a háztartások és a kis-, illetve közepes méretű vállalkozások egy meghatározott mennyiségig, az úgynevezett alapfogyasztásig kedvezményes áron kapják a villamos energiát.

AUSZTRIA

Az energiaügyi minisztérium szeptember 7-i közlése szerint várhatóan december 1-jétől életbe lépő szabályozás értelmében 2900 kilowattóra éves fogyasztásig a kilowattóránkénti árból a 10 cent feletti rész maximum egyharmadát vagy 30 centet térítene meg az osztrák kormány 2024. június végéig. Ez az árváltozások függvényében körülbelül 3-4 milliárd eurójába kerülne az osztrák költségvetésnek. Az osztrák kormány már a bevezetendő ártámogatás kiszélesítésén is dolgozik, amely a három főnél nagyobb létszámú háztartások megsegítésére irányulna.

De Orbán Viktor "laboratóriumában" már több mint 190 ezer bécsi háztartás kapott egyszeri, 200 eurós rezsitámogatást. A hozzájárulást automatikusan utalták a legszegényebbeknek, a gyermeküket egyedül nevelők pedig plusz 100 eurót kapnak, amelyek nyomán eddig összesen 38,3 millió eurónyi rezsitámogatást fizetett ki a bécsi önkormányzat idén.

A rezsitámogatást automatikusan kapták meg azok, akik munkanélküli járadékra, lakhatási hozzájárulásra vagy vészhelyzeti segélyre jogosultak. A gyermeküket egyedül nevelő szülők pedig még július folyamán további 100 eurót kaptak szintén automatikusan, amely mintegy 13 ezer családon segített. Majdnem 42 ezer egyszülős, szintén rossz anyagi körülmények között élő háztartás pedig augusztustól igényelhet támogatást a várostól.

A bécsi közműszolgáltató cég részletfizetést ajánl azoknak, akiknek problémát jelent a távhő-, az áram- és a gázszámla kifizetése. Kikapcsolási moratóriumot is hirdetettek az elkövetkező téli hónapokra. A városvezetés ugyanakkor vállalta, hogy lemond az energiaszolgáltató idei és jövő évi osztalékáról. Az összeget a lakossági energiaárak csökkentésére és fejlesztésekre fordítják majd.

Plusz augusztus 2-án gyermekenként 180 euró "különleges családi pótlékot" utaltak az ausztriai családoknak, amelyre a kormány összesen mintegy 340 millió eurót költött. Szeptemberben pedig az alacsony jövedelmű és kiszolgáltatott emberek, például a minimumkifizetésben részesülő nyugdíjasok és a segélyek kedvezményezettjei egyszeri 300 eurós kifizetést kapnak az infláció kompenzációjaként.

A legjelentősebb kifizetés az az 500 eurós összeg lesz, amely a 250 eurós klímabónuszt és 250 eurós "áremelés elleni" bónuszt tartalmazza, amelyet Ausztriában októberben mindenki megkap.

BELGIUM

Belgium nagyobb részét kitevő Flandria kormánya azt is bejelentette, hogy vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes hitel formájában segíti az ingatlanok energiahatékonyságának növelését. A tartományi kormány egymilliárd eurót különít el erre a célra. Minden lakástulajdonos legfeljebb 25 ezer eurós (10 millió forint) támogatást és 60 ezer euró (24 millió forint) kamatmentes hitelt kaphat annak érdekében, hogy otthona energiahatékonyságát növelje.

2022 végétől minden flandriai munkavállalónak munkabónusz jár, ha bruttó 2500 eurónál (1 millió forintnál) kevesebbet keres. Ez összesen több mint 730 ezer alkalmazottat érint, akiknek nem kell külön igényt benyújtani, mert a Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatal adatainak köszönhetően a flamand kormány tudja, hogy ki jogosult munkabónuszra. A bónusz összege csökken, ha a bruttó fizetés magasabb. Konkrétan: aki bruttó 1800 eurónál kevesebbet keres, az maximum nettó 600 eurót kap, aki bruttó 2500 eurót, az további 20 eurót kap. 2500 euró fölött nem jár a munkabónusz. 

FRANCIAORSZÁG

Franciaország idén már mintegy 26 milliárd eurót használt fel energiaár-korlátozásra és üzemanyag-kedvezményekre, s az új, 20 milliárd eurós intézkedés inkább a munkavállalókat célozza meg, amely magában foglalja a közszféra fizetésemelését és a járművezetők célzott üzemanyag-visszatérítését is.

A TotalEnergies július 1-augusztus 31-ig 0,12 eurós/liter nyári kedvezményt biztosított egész Franciaországban. Ez a kedvezmény az áfát is tartalmazó 0,18 euró/liter állami kedvezményen felül járt, így a TotalEnergies töltőállomásain a teljes kedvezmény 0,30 euró/liter volt. Október 1-től pedig speciáli segélyt igényelhetnek azok az autósok, akiknek munkájukhoz szükséges a járművük.

OLASZORSZÁG

A Mario Draghi vezette ideiglenes olasz kormány szeptember 1-jén új segélycsomagot hagyott jóvá 14,3 milliárd euró értékben, hogy segítse a vállalkozásokat és a családokat megbirkózni az energia és az alapvető termékek ugrásszerű költségeivel.

Az új csomag – a múlt hónapban már jóváhagyott 35 milliárd eurós segélycsomag mellett – valószínűleg a leköszönő kabinet egyik utolsó lépése lesz a szeptember 25-i előrehozott választások előtt. Az egyik legfontosabb, mintegy 5 milliárd eurós intézkedés az év végéig meghosszabbítja az alacsony jövedelmű családok villany- és gázszámlájának csökkentését.

A kormány az alacsony jövedelmű állampolgároknak már a júliusban kifizetett 200 eurós bónuszt is kiterjesztette más munkavállalókra, akik nem szerepeltek az első körben. Szeptember 20-ig meghosszabbították a benzinkutak üzemanyag jövedéki adójának csökkentését is.

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Bár Nagy-Britanniában árplafon van a legszélesebb körben használt háztartási energiaszerződésekre, a számlák ennek ellenére az egekben vannak. A brit háztartások áramszámlája az elemzők előrejelzése szerint körülbelül évi 3500 fontra (4136 euróra) emelkedik, de a legpesszimistább előrejelzések évi 6000 fontot (7090 eurót) sem tartanak kizártnak.

A kormány az év elején 400 font (473 euró) energiaszámla-visszatérítést ígért minden háztartásnak, amelyet vagy közvetlenül olyan számlákra fizetnek, amelyeken automatikus fizetés van beállítva az energiaszolgáltató felé, vagy amelyet a családok külön igényelhetnek. Szintén zajlik egy másik támogatás szeptember 30-ig, amelynek keretében 150 fontot biztosít az összes olyan háztartásnak, amelyek olyan önkormányzati adósávba tartoznak, amelyeket különösen rosszul érint az energiaköltségek emelkedése. 

Azok a háztartások, amelyek amúgy is nehezen boldogulnak, és már részesültek állami segélyben, egyszeri 650 font (768 euró) „megélhetési költséget” kaptak a 400 font kedvezményen felül, a nyugdíjasok pedig plusz kifizetést kapnak 300 font (355 euró) értékben ezen a télen. A fogyatékkal élők 150 fontot (177 eurót) is kapnak a megnövekedett megélhetési költségek fedezésére.

SPANYOLORSZÁG

Július 19-én Pedro Sánchez miniszterelnök bemutatta második válságellenes csomagját, melynek legfontosabb intézkedései az áramszolgáltató társaságok és bankok rendkívüli adóinak bevezetése, a szociális lakásépítés elősegítése, a helyi tömegközlekedés átmeneti támogatása, valamint az ösztöndíjak kiegészítő fizetése. Az első csomagban szereplő, villamosenergia-társaságok megadóztatásával évi 2 milliárd eurót, a bejelentett pénzintézeti adótól további 1,5 milliárd eurót remélnek.

A második válságcsomag tovább intézkedéseket tartalmaz az egészségügy, a regionális kohézió és a mezőgazdaság területén. De idetartozik a villamosenergia áfájának 21-ről 5 százalékra való csökkentése, a benzin és a gázolaj fogyasztói árának támogatása év végéig literenként 20 centtel, 200 eurós egyszeri kifizetést minden olyan magánszemélynek, családnak és önálló vállalkozónak, akinek jövedelme évi 14 000 eurónál kisebb, a nem járulékalapú nyugdíjak (özvegyek, árvák, rokkantak, szociális nyugdíjak, stb.) 15 százalékos emelése, és bizonyos csoportok lakhatási költségeinek támogatása. Tervezik a minimálbér emelését is, amely jelenleg 1000 euró.

De tervezik egy energiabiztonsági vészhelyzeti terv kidolgozását is közös egyeztetéssel az energia- és üzemanyag társaságok, a szakszervezetek és a fogyasztók képviselőinek részvételével.  

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Júniusban mindössze 5000 korona (kb. 200 euró) egyszeri kifizetést hagytak jóvá a gyermekek után, de csak azoknak a családoknak, amelyeknek éves bruttó jövedelme nem éri el a 40 000 koronát (kb. 1600 euró). Ennek eredményeként az elmúlt hetekben megnőtt az elégedetlenség, szeptember 3-án hatalmas tüntetés volt Prágában.

Sokan úgy érzik, hogy a kormány az ipart részesítené előnyben a háztartásokkal szemben gázhiány esetén. Ezért a cseh kormány intézkedéseket készít elő a háztartások megsegítésére a rendkívüli módon megemelkedett áramárak miatt. Október 1-jétől bevezetik az úgynevezett takarékos tarifarendszert, másfelől a háztartások villanyszámláinak kifizetésére 10 milliárd koronás támogatást fordít az állam, ami azt jelenti, hogy egy-egy háztartás mintegy 17 ezer koronát (280 500 forint) kap költségeinek enyhítésére.

A lakhatási támogatás kiegészíti azt a 66 milliárd cseh koronányi (1090 milliárd forintnyi) összeget, amelyet a kormány a támogatott energiatariára szánt a 2022/23-as fűtési szezonban. Jövőre ez az állami támogatás 30 milliárd korona lesz, és nemcsak a villany, hanem a gáz- és fűtésszámlák kifizetését is támogatják majd belőle.

GÖRÖGORSZÁG

A legfrissebb hírek szerint a görög kormány a rekordmagas turisztikai bevételekből fedezné az áramdíj-támogatás költségeit. Hrísztosz Sztaikúrasz pénzügyminiszter bejelentette: az athéni vezetés az idén több mint tízmilliárd euró további támogatást folyósít majd a fogyasztók védelmében, tekintettel a magas gáz- és áramdíjakra.

A lakosságnak benzinkupont akarnak adni, így várhatóan 100 eurós támogatás fog 3,1 millió autótulajdonos zsebében landolni nemsokára.

A kormány korábban bejelentette, hogy a Powe Plass program akár 600 euróval is csökkentheti a rászoruló háztartások villanyszámláját. A kormány egy „inflációs csekket” is kilátásba helyezett a rászoruló háztartások számára.

Egy nem szokványos intézkedést már bevezettek: aki régi klímáját új, energiatakarékos készülékre cseréli, annak a vételár felét megtéríti az állam. Új hűtőszekrények és fagyasztók vásárlásához is igényelhető támogatás, a kormány szerint kb. 200 000 háztartás kapja meg, akik így háztartásonként 150-300 eurót takarítanak meg évente.

SVÉDORSZÁG

A svéd kormány augusztus elején bejelentette, hogy mintegy 60 milliárd koronát különít el a vállalatok és a háztartások idei támogatására, augusztus végén pedig már 90 milliárd koronáról esett szó, amivel enyhítik a lakosok idei rekordmagas áramár miatti többletköltségét. A teljes támogatás akár ötször nagyobb lehet, mint a tavalyi áramár-kompenzáció során kifizetett támogatás.

FINNORSZÁG

A finn kormány most tárgyal a támogatási csomagról, valamint az elektromos áram áfájának átmeneti csökkentéséről, hogy 24 százalékról 10-re szállítsa le. A gyermekes családoknak decemberben akar plusz egy havi díjat utalni. Tervezik, hogy az ország keleti és északi részein beindul egy diákhitel-törlesztési kísérlet, amikor az állam évente fedezné a diákhitel törlesztés egy részét, ha egy frissen végzett orvos vagy tanár olyan területre költözne, ahol munkaerőhiány van.

Ami biztos: legkésőbb a jövő év elején emelkedni fognak egyes juttatások, köztük az inflációs index alapján kiigazított népnyugdíj és a munkanélküli segély.