<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A kommunista nagyhatalom óriási hiteleket ad az Övezet és út programba beszálló országoknak, de a hivatalos számok csak a jéghegy csúcsát jelentik. Egy új felmérés szerint a nem hivatalos, vagyis rejtett hitelek összege most már eléri a 385 milliárd dollárt.

Kína soknevű gigaprojektje, melyet manapság már a legtöbbször mint Új Selyemút, másként Övezet és út kezdeményezés emlegetnek, mára már aligha szorul bemutatásra, de a tisztesség kedvéért álljon itt egy tömör összefoglaló: a program 2013-as startjától fogva a kommunista nagyhatalom a globális kereskedelmi és softpower-terjeszkedésének keretében látványos, többnyire infrastrukturális vagy nyersanyag-kitermelő projektekbe kezdett a bolygón majdhogynem bárhol, az ezeknek a beruházásoknak teret adó, többségében szegény országoknak ők adják a munkálatokhoz a hitelt, aztán a munkákat is kínai cégek végzik, a partner országok meg törleszthetnek, a nyugati hiteleknél megszokotthoz képest jóval nagyobb kamatokkal. Ha nem megy a törlesztés, akkor Kína hosszú időre átveszi az irányítást az általa épített infrastrukturális beruházás fölött, vagy ráteszi a kezét az adott ország fontos ásványi kincseire - bár az adósságrendezést általában megoldják máshogy, és ezek a horrorforgatókönyvek viszonylag ritkán lépnek életbe.

A fejlesztések hivatalos hitelei - vagyis azok az összegek, melyeket az egyes kormányok lejelentenek - is nagy léptékűek, de ezeken kívül ott vannak még a nem hivatalos kölcsönök, az úgynevezett rejtett hitelek, melyekről pontosan ezért csak becslések lehetnek. Egy friss kutatás most azt írja, a partner országok Kína felé fennálló teljes rejtett adósságállománya már 385 milliárd dollárra hízott, és ennek javát az ázsiai nagyhatalom az Új Selyemút keretében folyósította.

A becslések a nemzetközi fejlesztéseket vizsgáló AidData új jelentéséből olvashatók ki. A virginiai központú kutatóintézet Kína több mint 13 ezer segély- és hitelalapú projektjét vizsgálta meg több mint 843 milliárd dollár értékben, 165 országban. Több mint 18 év kezdeményezéseit vették górcső alá, 2017-es végponttal. A kutatók azt találták, hogy a kínai forrásból származó hitelek "lényegesen" nagyobbak annál, mint azt korábban a hitelminősítők és egyéb nemzetközi ellenőrző szervek becsülték. Brad Parks, az AiData igazgatója azt mondta a Financial Timesnak, hogy "elakadt a lélegzete", amikor a végső összesítésnél kijött a 385 milliárd dolláros összeg.

Így megy ez

Az Új Selyemút hitelezési üteme az utóbbi két évben lelassult, de a jelentés szerint a korábbi intenzitása miatt a hatásai még hosszan el fognak húzódni. Míg korábban Kína elsősorban központi bankoknak adott kölcsön, addig most már az ország külföldre adott hiteleinek 70 százaléka állami cégnek, állami bankoknak, vegyesvállalatoknak és a magánszektor intézményeinek ment.

Az AidData szerint jelenleg több mint 40 olyan szegény- és közepes jövedelmű ország van a világon, melyek Kína felé fennálló tartozása meghaladja a GDP-jük 10 százalékát. Ezen országok kormányai rendre a valóságosnál kisebb összegeket közölnek hivatalosan, ha a Kína felé fennálló tartozásaikról van szó. A jelentés szerint az elhallgatott adósságállomány átlagosan ezen országok GDP-jének 6 százalékához közelít. Parks szerint ezek az adósságok többnyire nem jelennek meg a fejlődő országok kormányzati mérlegében. "A lényeg az, hogy többségüket közvetve vagy közvetlenül valamilyen állami garanciavállalással biztosítják. Ez gyakorlatilag az államadósság és a magánszektor adóssága közötti határvonal elmosása."

A kritikák szerint Kína selyemút-projektjének egyik eleme a fejlődő országok adósságcsapdába csalása. A kritikusok kritikusai szerint viszont ez az aspektus messze túl van lihegve. Utóbbiakat látszik igazolni a Johns Hopkins Egyetem Kína-Afrika kapcsolatokért felelős kutatócsoportjának tavalyi tanulmánya, mely azt találta, hogy Kína 2000 és 2019 között 3,4 milliárd dollárnyi adósságot törölt el a kontinensen, további 15 milliárd dollárnyi adósságot pedig az adósságok újrastrukturálásával vagy refinanszírozásával rendezett, miközben egyetlen vagyontárgyat sem foglalt le. Parks szerint bár az illikvid vagyon lefoglalása többségében valóban egy média által kreált mítosz (vannak azért ellenpéldák is - a szerk.), a likvid vagyon lefoglalásával Kína nagyon is élni szokott.

hirdetés

Elmondása szerint azt találták, hogy a vizsgált időszakban a kínai állami hitelezők a teljes hitelállomány 44 százalékát állami garanciavállalás fejében folyósították, és amikor "tényleg nagy a tét", akkor érvényesítik a zálogjogot. "Ilyenkor Kína állami tulajdonú bankja azt követeli a kölcsön kérőjétől, hogy tartson fent egy adott szintű pénzegyenleget egy offshore bankszámlán vagy egy letéti számlán, amit a kölcsönző kontrollál." Parks szerint a fejlődő országok pénzügyminisztériumainak a rejtett kínai hitelek menedzselésében így az az igazi kihívás, hogy valójában nem ismerik a hitelek valós pénzügyi értékét, melyet aztán a jövőben vagy ki kell egyenlíteniük, vagy nem.

Ébredne a Nyugat, de lehet, hogy már késő

Egy átlagos évben Kína nagyjából 85 milliárd dollár értékben finanszíroz nemzetközi infrastrukturális fejlesztéseket, mondta Parks. Az USA ezzel szemben éves átlagban 37 milliárd dollárt fordít ilyen célokra. Lehetséges, hogy hamarosan megváltozik ez a felállás, a júniusi G7-csúcson ugyanis az Egyesült Államok és szövetségesei bejelentették, hogy áttérnek egy olyan nemzetközi költési stratégiára, mellyel ellensúlyozhatják Kína befolyását a fejlődő országokban.

A cél ugyancsak globális infrastrukturális beruházások támogatása, azzal a kikötéssel, hogy ezeket a kezdeményezéseket pénzügyileg és környezetileg is fenntartható módon kell megvalósítani. A G7-ek tervei között szerepel például vasútépítés az afrikai kontinensen, vagy szélerőművek telepítése egyes ázsiai országokban.

Nem biztos azonban, hogy ezen a téren sikeresen fel tudják majd venni a harcot az ázsiai nagyhatalommal. A BBC idézte David Dollart, az amerikai pénzügyminisztérium korábbi kínai képviselőjét, aki szerint ez az új, nyugati kezdeményezés alig fogja tudni megkarcolni a keletit. "Nem lesz bennük elég pénz ahhoz, hogy a fejlődő világ infrastrukturális szükségleteit kielégítsék. Ráadásul hivatalos nyugati finanszírozókkal együttműködni bürokratikus folyamat, melybe bele vannak kódolva a nagy csúszások."

Az AidData szerint azonban az Új Selyemút projektjeinél sokkal többször merülnek fel korrupciós vádak, a dolgozókat érintő botrányok és környezetvédelmi kérdések, mint Kína egyéb fejlesztései esetében. A kutatók úgy vélik, ha Kína ismét erőteljesebben rá akar feküdni a kezdeményezésre, és tartani annak az irányát, akkor nincs más választása, mint hogy a jövőben már meghallgassa a hitelezettek aggodalmait.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.