Budapest képes volna megduplázni az ideérkező turisták és az általuk itt töltött vendégéjszakák számát, illetve megkétszerezni-háromszorozni a költéseiket a fővárosban – állítja határozottan a most publikált, Budapest turisztikai kilátásait bemutató tanulmány, amely szerint Budapest jelenlegi piaci részesedése a globális turizmusból hozzávetőleg fele a hasonló európai városok részesedésének. A turisztikai forgalom megduplázásának érdekében a tanácsadó cég szerint infrastruktúrafejlesztésre, hatékonyabb digitális marketingre és konferenciaturizmusra, valamint az iparági szereplők szoros együttműködésére volna szükség.
Fotó: Sheraton/Accent Hotels
A turizmusban nyertesnek érezhetjük magunkat
Magyarország az egyik nyertese volt az elmúlt két évtizedben a nemzetközi turizmus erősödésének. 2008 és 2019 között a turizmus hozzájárulása a magyar GDP-hez 1 százalékponttal nőtt, míg ugyanebben az időszakban európai szinten mindössze 0,2, globális szinten pedig 0,5 százalékpontnyi volt az átlagos növekedés.
A McKinsey & Company szerint azonban az ország, és főként Budapest, a jelenleginél is többet profitálhatna a nemzetközi turizmusból, amely – az Oxford Economics prognózisa szerint – évente 7,5 százalékkal fog növekedni 2030-ig. A főváros növekedési potenciáljának kihasználása nemzetgazdasági szempontból is fontos, hiszen az ország nemzetközi turisztikai forgalmának 60 százalékáért Budapest felel. A növekedéssel a magyar főváros előrébb léphetne a nemzetközi ranglistákon – Budapest jelenleg egyike a 15 legnépszerűbb európai utazási célpontnak.
A Budapestre érkező turisták száma 2030-ra akár meg is duplázódhatna. A növekedési lehetőséget az is alátámasztja, hogy a Budapestével hasonló adottságokkal rendelkező hat európai város - például Prága és Bécs - átlagos részesedése a globális turisztikai piacból 0,65 százalék, szemben Budapest 0,37 százalékával. Ha Budapest teljes mértékben kihasználná a turizmusban rejlő lehetőségeit, 2030-ig évente akár 12 százalékkal volna képes bővíteni a nemzetközi turisták számát. Ez azt eredményezheti, hogy a nemzetközi vendégéjszakák száma éves szinten, 7-14 millióval emelkedhet, a turisták pedig kétszer-háromszor több pénzt, közel 6 ezer milliárd forintot költhetnek el a fővárosban. Ezzel Budapest részben be tudná hozni a jelenlegi hátrányát európai vetélytársaival szemben, illetve Budapest 1.100-1.900 milliárd forinttal növelné a város hozzájárulását az országos GDP-hez a turizmuson keresztül.
A növekedés akadályai
A McKinsey szerint a budapesti turizmus növekedésének több feltétele is van. Regionális versenytársaihoz képest Budapestnek például tovább fejleszthető a marketingtevékenysége, szabadidős és kulturális, illetve prémium értékajánlata.
Budapest kínálja a legkevesebb szállodai szálláshelyet a vizsgálatba bevont, hasonló adottságú városok közül. Mintegy harmadával kevesebb hotelszoba érhető el a magyar fővárosban, mint a hozzá hasonló városokban, átlagosan. Ezzel összefüggésben, a konferenciaturizmus részesedése is feleannyi Budapesten, mint a hozzá hasonló nagyvárosokban. A nagyrendezvényeket felmérő International Congress and Convention Association (ICCA) európai rangsorában Budapest a 19. a megrendezett események száma alapján, szemben Lisszabonnal, amely a rangsor második helyén áll, de Bécs, Prága, Barcelona és Berlin is bekerült az első tízbe. A közép-és hosszútávú légi összeköttetési utak számát tekintve is elmarad Budapest a versenytársaitól: Bécs például 58 ilyen járatot kínál, szemben a budapesti 32-vel.
Fejlesztési irányok és lehetőségek
Az azonosított lehetőségekből következnek a McKinsey által megfogalmazott fejlesztési irányok.
Eszerint, Budapestnek még nagyobb figyelmet kellene fordítania egy egységes értékajánlat kialakítására, amit a digitális marketing eszközeivel tudna a jelenleginél még hatékonyabban megtámogatni. Ehhez az iparági szereplők – például a reptér, a hotelek, az éttermek és az állami intézmények – szorosabb együttműködésére volna szükség. A McKinsey értékelése szerint fókuszáltabban és erőteljesebben kellene megcélozni a legnagyobb potenciállal rendelkező célpiacokat, mint amilyen az USA, Németország vagy Kína, illetve a prémium turista szegmenst.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren elérhető közepes-és hosszútávú desztinációk növelése érdekében javasolt a légitársasági partnerkapcsolatok fejlesztése, az előrejelzések alapján növekvő forgalommal összhangban a reptér kapacitásának bővítése, és a belvárossal való összeköttetés javítása.
Ahhoz, hogy a konferenciaturizmus be tudja tölteni azt a szerepet, mint más nagyvárosokban, a meglévő kapacitások mellett szükségesnek tűnik új konferenciaközpont létesítése, emellett célzott és proaktív marketing tevékenységre, a nemzetközi partnerekkel való együttműködés elmélyítésére volna szükség az ügyfélszerzés érdekében. Ezzel párhuzamosan, a növekvő kereslet kielégítésére új szálláshelyek kialakítására volna szükség, különösen a középkategóriás szállások tekintetében, illetve a konferenciaturizmus fellendítése céljából az 500 és annál több szobát kínáló szegmensben.
Nemzetközi példákat követve, megfontolandó lenne új szabadidős létesítmények és élmények fejlesztése is Budapesten. Ennek részeként érdemes mérlegelni a Duna-part sétálhatóságának javítását, vagy a prémium szolgáltatásokat nyújtó fürdőélmény fejlesztését, vagy a vidámparki és családi programok bővítését.
A McKinsey szerint a fenntartható növekedéshez elengedhetetlen a kockázatok felmérése, illetve a bővüléssel együtt járó, esetleges negatív hatások mérséklése. Így például fontos összehangolni a szálláshelyek bővítését Budapest általános városfejlesztési terveivel, hogy a növekvő turisztikai forgalom ne koncentrálódjon túlságosan néhány központi kerületre, elkerülve ezeknek a területeknek a túlzsúfolttá válását. Emellett fontos gátja lehet a növekedésnek a munkaerőhiány – a tanácsadó cég szerint több tízezer új munkahely keletkezhet a turisztikai szektor bővülése következtében, aminek betöltésére proaktívan képezni kell a megfelelő, szakképzett munkaerőt, hogy Budapest a felvázolt növekedési ambíciót elérhesse.
