Lesújtó képet fest a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen megjelent Inflációs jelentésében a magyarországi autógyártásról Európa többi országával összehasonlítva az eredményeket. A hazai autóipar mélyen beágyazódott az európai értékláncokba, de teljesítménye az elmúlt években számottevően elmaradt az uniós és régiós átlagtól. A legnagyobb súlyú hazai feldolgozóipari alágazat a hasonló ipari szerkezettel rendelkező régiós országokkal (Csehország, Szlovákia) és a beszállítói lánc végén elhelyezkedő Németországgal összehasonlítva is nagyobb visszaesést mutat.
Míg Magyarországon 2022 végéhez képest 14,4 százalékkal csökkent a kibocsátás, addig Lengyelországban (+12,0 százalék) és Csehországban (+7,9 százalék) dinamikus, Szlovákiában pedig enyhe növekedés (+1,9 százalék) látható. Még a korábban sereghajtó németek is jobban állnak, náluk csak 6,1 százalékkal esett vissza az autóipar kibocsátása 2022-höz képest.
Kereslet pedig volna
Az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége (ACEA) adatai szerint idén az első kilenc hónapban 0,9 százalékkal nőtt az új autó regisztrációk száma az Európai Unióban, tehát a kereslet, ha mérsékelt ütemben is, de emelkedik. Kedvező tendencia, hogy elsősorban a harmadik negyedév számai alakultak jól, július óta folyamatos az emelkedés. A harmadik negyedév bővülését az elemzők szerint elsősorban az olcsóbb európai és kínai elektromos vagy hibrid meghajtású autók elmúlt hónapokban megugró eladásai magyarázzák (pl.: Skoda Elroq, Renault R5, Citroen C3).
Sajnos azonban az eladások alapján éppen olyan európai márkák tudtak érdemben növekedni, amelyeknek nincs magyarországi üzeme. A hazai autóipari visszaesésben tehát jelentős szerepet játszik az aktuális termékszerkezet. A Skoda, Renault, Volkswagen modelljei iránti európai kereslet élénkült, ugyanakkor a hazai kapacitással rendelkező gyártók közül a Mercedes európai eladásai csak kis mértékben nőttek (+2,2 százalék), az Audi (-2,2 százalék) és a Suzuki (-14,2 százalék) eladásai pedig visszaestek az év első három negyedévében. A Volkswagen és a Skoda kedvező eladási számai vélhetően hozzájárulhattak ahhoz, hogy a cseh és szlovák közúti járműgyártás termelés éves változása meghaladja a magyarországit.
A magyar Mercedesnek sem megy jól
A Magyarországon gyártott modellek közül stabilan bővült a Mercedes EQB iránti kereslet, az európai eladások 17,0 százalékkal emelkedtek az év eddigi részében. Ezzel párhuzamosan a hazai termelés 19,1 százalékkal nőtt. A Cupra Terramar gyártása a tavaly augusztusi indulást követően idén futott fel.
Az elmúlt időszakban több, hazánkban gyártott modell termelése viszont a cseh és szlovák versenytársakhoz képest is rosszabbul alakult. Ilyen példa a Mercedes CLA, melynek kereslete csak kisebb mértékben csökkent, míg a kecskeméti gyár termelése 43 százalékkal esett. E mögött az üzem gyártósorain tervezett változások is állhatnak. A CLA új modelljének bevezetésével annak elektromos és hibrid hajtásláncú gyártása Németországba kerül, míg Kecskeméten két, új platformra épülő modellcsalád gyártását tervezik.
Hasonlóan nagy mértékben elmaradt az eladások számától az Audi Q7, a Land Rover Defender és a Skoda Superb gyártása is (mindegyik Szlovákiában készül).
A jövő azért biztató
A hamarosan gyártásba kerülő új autó modellek, valamint akkumulátorok iránti kereslet középtávon akár a hazai ipar fordulatát is elhozhatja. A szegeden épülő BYD gyártósoron először a BYD Dolphin és az Atto 3 összeszerelése kezdődhet majd meg, amiknek európai eladásai az idei évben jelentősen emelkedtek (+70,9 és +50,6 százalék).
Sajtóértesülések szerint a BMW Debrecenben gyártásba kerülő teljesen új, iX3 modellje iránt is élénk a kereslet. Az idei évben nyílt gyár termelése várhatóan fokozatosan fut majd fel. A hibridek és elektromos gépjárművek iránti emelkedő keresletet támasztja alá az ACEA szeptemberi adatközlése is, mely a hibrid és elektromos hajtásláncú autók piacszerzését mutatta. A trend fennmaradása esetén akár a hazai autógyártás is lendületet kaphat és az akkumulátorgyártás is jelentős mértékben profitálhat belőle.
