Bár az idei év bankcsődjét nem követte másik, az szerencsére nem gyűrűzött át más hitelintézetekre, azért az orosz Sberbanknak az Ukrajna ellen indított háború miatti március eleji bukását a többiek zsebe is megérzi. Összesen 73,5 milliárd forintot kell ugyanis befizetniük az Országos Betétbiztosítási Alapba (OBA), mert az kártalanította a Sberbank ügyfeleit – erősítette meg az OBA azt az információt, amelyet Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary szerdai sajtótájékoztatóján közölt, a Magyar Bankszövetség elnöki minőségében.
Az Erste első negyedéves eredményeit ismertetései közepette az is kiderült, hogy e banknak a 73,5 milliárd forintnak valamivel több mint az egytizedét, egészen pontosan 7,9 milliárdot kell állnia.
Az OTP Banknak és leányainak viszont együttesen közel 34 milliárdot, ebből 26,8 milliárd az anyacéget terheli, 7 milliárd az OTP Lakástakarék Zrt.-t, míg 34 millió forint a Merkantil Bankot – olvasható az OTP pénteken közzétett első negyedéves gyorsjelentésében.
Az OBA április 13-án értesítette az érintett OTP-csoporttagokat arról, mekkora a rendkívüli fizetési kötelezettségük, amelyet május 25-éig kell teljesíteniük. Ez a határidő ugyanakkor nemcsak az OTP-re vonatkozik, hanem az összes OBA-tag hitelintézetre.
„A fenti összegek az értesítés napjával egyéb ráfordításként lesznek elszámolva, aminek eredményhatását módosíthatja az OBA visszafizetési kötelezettsége, melynek forrása a Sberbank eszközértékesítésből befolyó pénzösszeg; erre várhatóan az idei második negyedévben kerül sor” – érzékeltette az OTP a negyedéves gyorsjelentésében, hogy nem kizárt, a végső teher a közel 34 milliárdnál alacsonyabb lehet.
Megkérdeztünk más hazai bankokat is, hogy nekik mennyit kell befizetniük az OBA-ba, de egy kivétellel falakba ütköztünk. Mindössze a Raiffeisen árulta el, hogy 4,2 milliárdot kell leszurkolnia, a CIB Bank és az UniCredit Bank azonban nem mondott számot, míg a K&H majd a negyedéves eredményei ismertetésekor, május 23-án osztja meg velünk ezt az adatot. A többiek viszont válaszra sem méltatták lapunkat.
Pedig nem hétpecsétes titok, hogy mennyit kell befizetniük az egyes hitelintézeteknek az Országos Betétbiztosítási Alapba, a fejenkénti összegek szabályozott, meghatározott arányok szerint számolódnak ki – ahogy arra az adatot szolgáltatni nem akaródzó egyik banknál is rámutattak. Az OBA honlapjára látogatva bárki fellelheti azt az információt, hogy a betéteket – kamatostul – legfeljebb százezer euróig (azaz jelenlegi árfolyamon mintegy 38 millió forintig) biztosító alap egyik legfontosabb bevétele a pénzintézetek által befizetett rendszeres díjakból származik, annak alapja az adott tagintézet esetén fennálló potenciális kártalanítási kötelezettség, felső határa pedig a díjalap 0,3 százaléka. Az éves díjat a tagintézetek negyedéves részletekben fizetik meg az OBA részére.
Mint grafikonunkon is látható, az OBA tagjai együttesen 2015-2018 között évente 14-15 milliárdot fizettek be az alapba, az azt követő években viszont ennél jóval kevesebbet, aminek magyarázata lehet, hogy szűkült a mezőny, így a potenciális díjfizetők száma is. (A 2021-es évről még nincs adat, az majd az OBA várhatóan május végéig nyilvánosságra kerülő éves jelentésében szerepel majd.)
Az OBA-való befizetések értelemszerűen azt a célt szolgálják, hogy ha egy bank bajba kerül, s az ott szunnyadó bankbetéteket nem vehetik fel a tulajdonosaik, akkor ők a törvényben meghatározott időn, azaz tíz munkanapon belül hozzájuthassanak a pénzükhöz, persze a már említett legfeljebb 100 ezer euró erejéig.
Ám előfordul, hogy a tagok befizetéseiből az OBA-ban összegyűlt pénz nem elegendő a bebukott hitelintézet ügyfeleinek kártalanításához. Ilyenkor az OBA kénytelen előírni a tagoknak, hogy a piaci súlyuk alapján pótbefizetést teljesítsenek. Ez történt most, miután kiderült, hogy a Sberbank 65 158 betétesének kártalanításához szükséges 146,8 milliárd forintnál kevesebb van az alapban. A hiányzó összegből kell 73,5 milliárdot extraként összedobnia a többi tagnak.
További 75 milliárdot pedig egy tíz, meg nem nevezett bankból álló konzorcium biztosít, oly módon, hogy lejegyzi az OBA által várhatóan 2022. június 2-án kibocsátandó, ötéves futamidejű kötvényt – tette közzé a betétbiztosítási alap. Megjelölve egyúttal, hogy a kötvény visszafizetésének forrásait egyrészt az OBA végelszámolási/felszámolási hitelezői követeléseinek részbeni vagy egészbeni térülései adják.
A két forrásból befolyó összegből az OBA legkésőbb június 8-áig visszafizeti a Magyar Nemzeti Banktól azt a március 8-án kapott kölcsönt, amelyből kártalanította a Sberbank betéteseit. Ebből az összesen 152 milliárdból 81 milliárdot fedezeti repó ügylet keretében kapott, míg 71 milliárdot állami készfizető kezesség mellett rendkívüli likviditási kölcsönként. Tartozásából az OBA mintegy 5 milliárdot már két nappal később, március 10-én előtörlesztett.
Ám az ily módon valamivel 147 milliárd alá csökkent összeg is az eddigi legnagyobb kártalanítási tétel. Az eddigi rekordot az tartotta, amikor a 2015 tavaszi brókerbotrányokban érintett egyik cég, a Buda-Cash csődje után bedőlt DRB bankcsoport 73 ezer (vagyis a Sberbanknál is nagyobb számban bajba jutott) betétesét kellett 103 milliárd forinttal kártalanítani. Mivel az OBA értékpapírokban meglévő akkori vagyona piaci értéken mindössze 11,9 milliárd volt, a hiányzó összeg előteremtése érdekében a betétbiztosítási alap 107,7 milliárd forint értékben bocsátott ki hétéves futamidejű kötvényeket. Ám ezek visszafizetésével az OBA nem várt az idei évig, a kötvényeket a likvid vagyona terhére 2019-ben teljes egészében törlesztette.
A Sberbank egyébként már a 19. hitelintézet, amely betéteseit az OBA kártalanította, immár az orosz bankot is beszámítva összesen 414,3 milliárd forint értékben.
