<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Összesen 73,5 milliárd forintot kell befizetniük a hazai hitelintézeteknek azért, mert a március elején bebukott orosz leánybank ügyfeleit kártalanította az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA). Emellett további 75 milliárdot OBA-kötvény lejegyzésével ad az alapnak tíz bank.

Bár az idei év bankcsődjét nem követte másik, az szerencsére nem gyűrűzött át más hitelintézetekre, azért az orosz Sberbanknak az Ukrajna ellen indított háború miatti március eleji bukását a többiek zsebe is megérzi. Összesen 73,5 milliárd forintot kell ugyanis befizetniük az Országos Betétbiztosítási Alapba (OBA), mert az kártalanította a Sberbank ügyfeleit – erősítette meg az OBA azt az információt, amelyet Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary szerdai sajtótájékoztatóján közölt, a Magyar Bankszövetség elnöki minőségében.

Hozzá kell nyúlni a tartalékokhoz. Fotó: DepositphotosHozzá kell nyúlni a tartalékokhoz. Fotó: Depositphotos

Az Erste első negyedéves eredményeit ismertetései közepette az is kiderült, hogy e banknak a 73,5 milliárd forintnak valamivel több mint az egytizedét, egészen pontosan 7,9 milliárdot kell állnia. 

Az OTP Banknak és leányainak viszont együttesen közel 34 milliárdot, ebből 26,8 milliárd az anyacéget terheli, 7 milliárd az OTP Lakástakarék Zrt.-t, míg 34 millió forint a Merkantil Bankot – olvasható az OTP pénteken közzétett első negyedéves gyorsjelentésében. 

Az OBA április 13-án értesítette az érintett OTP-csoporttagokat arról, mekkora a rendkívüli fizetési kötelezettségük, amelyet május 25-éig kell teljesíteniük. Ez a határidő ugyanakkor nemcsak az OTP-re vonatkozik, hanem az összes OBA-tag hitelintézetre. 

„A fenti összegek az értesítés napjával egyéb ráfordításként lesznek elszámolva, aminek eredményhatását módosíthatja az OBA visszafizetési kötelezettsége, melynek forrása a Sberbank eszközértékesítésből befolyó pénzösszeg; erre várhatóan az idei második negyedévben kerül sor” – érzékeltette az OTP a negyedéves gyorsjelentésében, hogy nem kizárt, a végső teher a közel 34 milliárdnál alacsonyabb lehet.

Megkérdeztünk más hazai bankokat is, hogy nekik mennyit kell befizetniük az OBA-ba, de egy kivétellel falakba ütköztünk. Mindössze a Raiffeisen árulta el, hogy 4,2 milliárdot kell leszurkolnia, a CIB Bank és az UniCredit Bank azonban nem mondott számot, míg a K&H majd a negyedéves eredményei ismertetésekor, május 23-án osztja meg velünk ezt az adatot. A többiek viszont válaszra sem méltatták lapunkat.

Pedig nem hétpecsétes titok, hogy mennyit kell befizetniük az egyes hitelintézeteknek az Országos Betétbiztosítási Alapba, a fejenkénti összegek szabályozott, meghatározott arányok szerint számolódnak ki – ahogy arra az adatot szolgáltatni nem akaródzó egyik banknál is rámutattak. Az OBA honlapjára látogatva bárki fellelheti azt az információt, hogy a betéteket – kamatostul – legfeljebb százezer euróig (azaz jelenlegi árfolyamon mintegy 38 millió forintig) biztosító alap egyik legfontosabb bevétele a pénzintézetek által befizetett rendszeres díjakból származik, annak alapja az adott tagintézet esetén fennálló potenciális kártalanítási kötelezettség, felső határa pedig a díjalap 0,3 százaléka. Az éves díjat a tagintézetek negyedéves részletekben fizetik meg az OBA részére.

Mint grafikonunkon is látható, az OBA tagjai együttesen 2015-2018 között évente 14-15 milliárdot fizettek be az alapba, az azt követő években viszont ennél jóval kevesebbet, aminek magyarázata lehet, hogy szűkült a mezőny, így a potenciális díjfizetők száma is. (A 2021-es évről még nincs adat, az majd az OBA várhatóan május végéig nyilvánosságra kerülő éves jelentésében szerepel majd.)

Az OBA-való befizetések értelemszerűen azt a célt szolgálják, hogy ha egy bank bajba kerül, s az ott szunnyadó bankbetéteket nem vehetik fel a tulajdonosaik, akkor ők a törvényben meghatározott időn, azaz tíz munkanapon belül hozzájuthassanak a pénzükhöz, persze a már említett legfeljebb 100 ezer euró erejéig.

Ám előfordul, hogy a tagok befizetéseiből az OBA-ban összegyűlt pénz nem elegendő a bebukott hitelintézet ügyfeleinek kártalanításához. Ilyenkor az OBA kénytelen előírni a tagoknak, hogy a piaci súlyuk alapján pótbefizetést teljesítsenek. Ez történt most, miután kiderült, hogy a Sberbank 65 158 betétesének kártalanításához szükséges 146,8 milliárd forintnál kevesebb van az alapban. A hiányzó összegből kell 73,5 milliárdot extraként összedobnia a többi tagnak.

További 75 milliárdot pedig egy tíz, meg nem nevezett bankból álló konzorcium biztosít, oly módon, hogy lejegyzi az OBA által várhatóan 2022. június 2-án kibocsátandó, ötéves futamidejű kötvényt – tette közzé a betétbiztosítási alap. Megjelölve egyúttal, hogy a kötvény visszafizetésének forrásait egyrészt az OBA végelszámolási/felszámolási hitelezői követeléseinek részbeni vagy egészbeni térülései adják.

A két forrásból befolyó összegből az OBA legkésőbb június 8-áig visszafizeti a Magyar Nemzeti Banktól azt a március 8-án kapott kölcsönt, amelyből kártalanította a Sberbank betéteseit. Ebből az összesen 152 milliárdból 81 milliárdot fedezeti repó ügylet keretében kapott, míg 71 milliárdot állami készfizető kezesség mellett rendkívüli likviditási kölcsönként. Tartozásából az OBA mintegy 5 milliárdot már két nappal később, március 10-én előtörlesztett.

Ám az ily módon valamivel 147 milliárd alá csökkent összeg is az eddigi legnagyobb kártalanítási tétel. Az eddigi rekordot az tartotta, amikor a 2015 tavaszi brókerbotrányokban érintett egyik cég, a Buda-Cash csődje után bedőlt DRB bankcsoport 73 ezer (vagyis a Sberbanknál is nagyobb számban bajba jutott) betétesét kellett 103 milliárd forinttal kártalanítani. Mivel az OBA értékpapírokban meglévő akkori vagyona piaci értéken mindössze 11,9 milliárd volt, a hiányzó összeg előteremtése érdekében a betétbiztosítási alap 107,7 milliárd forint értékben bocsátott ki hétéves futamidejű kötvényeket. Ám ezek visszafizetésével az OBA nem várt az idei évig, a kötvényeket a likvid vagyona terhére 2019-ben teljes egészében törlesztette.

A Sberbank egyébként már a 19. hitelintézet, amely betéteseit az OBA kártalanította, immár az orosz bankot is beszámítva összesen 414,3 milliárd forint értékben.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.