Kezdjük a kamatfolyosóval. Ennek van teteje és alja. A teteje az a kamatszint, amelyen a jegybank hajlandó hitelt nyújtani a kereskedelmi bankoknak, méghozzá fedezet ellenében. E hitel mértéke attól függ, milyen fedezetet ajánlanak fel a bankok – ez hasonló ahhoz, mint amikor egy magánszemély kölcsönt igényel. A kamatfolyosó alja pedig az a kamatszint, amely mellett a jegybank betéteket hajlandó befogadni a hitelintézetektől. Itt a hitelekhez képest annyi a különbség, hogy a mennyiség nem függ semmitől, az adott kamatszinten a bankok korlátlanul helyezhetnek el pénzt a jegybanknál.
Mind a jegybanki hitelezés, mind a betételhelyezés időtartama lehet különböző. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg két-két futamidőre hitelez és fogad el betétet, egy napra (ezeket szokták az angol elnevezésük alapján overnight, vagy rövidítve: O/N ügyleteknek is nevezni) és egy hétre.
A hitelezés és a betételfogadás eredőjeként a hitelek kamata nem mehet a kamatfolyosó teteje fölé, a betéteké pedig a folyosó alsó szintjénél lejjebb. Azt, hogy egy kamatfolyosó szimmetrikus-e, attól függ, hogy annak két széle milyen távolságra (százalékpontra, vagy más néven: bázispontra) van a jegybanki alapkamattól. Utóbbi 2016 májusa óta 0,9 százalék. Ezzel tegnap éjfélig hajszálra megegyezett mind az egynapos, mind az egyhetes fedezett hitel kamata, míg a betétek közül az egynaposé negatív, -0,05 százalék volt, az egyhetesé pedig 0,9 százalék (ezt az eszközt már 2016 őszétől alkalmazhatta volna az MNB, de csak egy hete aktivizálta, azzal a céllal, hogy a bankrendszer likviditásának 0,9 százalékos alapkamaton való lekötésével segítse a hatékonyabb likviditáskezelést). Mindenesetre az a mértékekből jól látszódik, hogy a kamatfolyosó nem volt szimmetrikus.
Ezen változtatott az MNB. Mától az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamatát 0,95-0,95 százalékkal megemelte, 1,85-1,85 százalékra, az egynapos betéti kamatot azonban -0,05, az egyhetest 0,9 százalékon hagyta. Ezzel megvalósult a szimmetrikus kamatfolyosó, miután mind a jegybanki hitelkamatok, mind az egynapos betéti kamat azonos (0,95 százalékos távolságra) vannak a 0,9 százalékos jegybanki alapkamattól (a kakukktojás a 0,9 százalékos kamatozású egyhetes betéti kamat, de ez a szimmetria szempontjából nem játszik).
A kamatfolyosó feladata, hogy a bankközi kamatokat nagyjából az alapkamat körül tartsa. A piaci kamatok e két szint között mozognak, optimálisan az alapkamathoz közel. Miért is? Mert a két szélső szint azt bekorlátozza. Ha egy banknak pénzre van szüksége és az MNB ad hitelt neki 1,85 százalékon, akkor nem fog a piacon felvenni hitelt ennél drágábban. Ha pedig felesleges likviditása van, és azt MNB-be be tudja rakni -0,05 százalékon, akkor nem fogja azt a piacon odaadni valakinek ennél alacsonyabb kamatért.
Azzal, hogy a tegnapig 0,95 százalékos kamatfolyosót az MNB 1,9 százalékosra tágította, növelte a mozgásterét, vagyis annak lehetőségét, hogy a kamatokon keresztül hatással legyen a piaci folyamatokra. Például, ha megemeli a befogadott betétek jelenleg negatív kamatát, akkor azzal szűkíti a gazdaságban lévő pénzt, mivel a bankokat arra ösztönzi, hogy több pénzt helyezzenek el nála, így nekik kevesebb forrásuk marad a hitelezésre. Ezzel pont ellenkező hatást érhet el a jegybank, ha csökkenti az egynapos és egyhetes fedezett hitelei kamatát, hiszen akkor a bankok nagyobb késztetést éreznek arra, hogy az ily módon olcsóbbá vált forrásból igényeljenek.
Ebből a szemszögből kell értékelni Nagy Mártonnak, az MNB alelnökének egy mai online háttérbeszélgetésen tett kijelentését, miszerint a kamatfolyosó kiszélesítésével a jegybank nem szigorított, csak megteremtette a későbbi szigorítás lehetőségét. A lépésnek köszönhetően az MNB gyakrabban és hatékonyabban tudja szabályozni a likviditást és egyúttal mérsékelni a piaci kilengéseket. Utóbbi elsősorban a forint árfolyamát jellemezte, az utóbbi hetekben többször is előfordult, hogy a hazai fizetőeszköz euróval szembeni kurzusa egy napon belül is akár 5-7 egységgel is elmozdult. S bár Nagy Márton ismét megerősítette, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, azt elismerte, hogy a túl magas devizapiaci kilengések már zavarják a jegybankot. Ezek tompítását segítette elő a jegybank a kamatfolyosó kitágításával.
Nagy Márton szerint a jegybank az egyhetes betételhelyezési lehetőség 0,9 százalékos kamattal való aktivizálásával szigorított, ám felhívta a figyelmet, hogy még így sem rigorózusabbak a rövidtávú kondíciók Magyarországon, mint Csehországban vagy Lengyelországban. Az viszont kijelenthető, hogy véget ért Magyarországon az ultralaza monetáris politika korszaka – mondta az MNB alelnöke. (Ami érdekes ténymegállapítás egy olyan időszakban, amikor a koronavírus-járvány miatt kialakult válságon most világszerte szinte mindenki gazdaságösztönző lépésekkel enyhítene.)
Nagy Márton hozzátette: amiatt, hogy a cseh kamatfolyosó szélesebb, a lengyel kamatfolyosó pedig keskenyebb, mint a magyar, az MNB döntései nem okoznak a többi régiós jegybanki lépésekhez képest nagyobb bizonytalanságot. Sőt, a szélesebb kamatfolyosóval szerinte javul a jegybank hitelessége. Miközben mostantól sűrűbben, akár hetente dönthet az MNB a monetáris kondíciókról.
De vajon mit jelent ez az egész az ügyfeleknek?
Röviden: aki él a 2020. december 31-éig meghirdetett moratóriummal és változó kamatozású hitele van, annak az év végéig semmit. A moratóriumon kívül eső változó kamatozású hitelek azonban a megváltozott jegybanki kondícióknak megfelelően átárazódnak.
