Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Csabai Károly Csabai Károly

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a tegnapi intézkedései egyikeként a kamatfolyosó szimmetrikussá tételéről döntött. A kamattal mindenki tisztában van, a kamatfolyosóval azonban már kevésbé, így vélhetően azzal sem, mit is jelent annak szimmetrikussá tétele?

Kezdjük a kamatfolyosóval. Ennek van teteje és alja. A teteje az a kamatszint, amelyen a jegybank hajlandó hitelt nyújtani a kereskedelmi bankoknak, méghozzá fedezet ellenében. E hitel mértéke attól függ, milyen fedezetet ajánlanak fel a bankok – ez hasonló ahhoz, mint amikor egy magánszemély kölcsönt igényel. A kamatfolyosó alja pedig az a kamatszint, amely mellett a jegybank betéteket hajlandó befogadni a hitelintézetektől. Itt a hitelekhez képest annyi a különbség, hogy a mennyiség nem függ semmitől, az adott kamatszinten a bankok korlátlanul helyezhetnek el pénzt a jegybanknál.

Mind a jegybanki hitelezés, mind a betételhelyezés időtartama lehet különböző. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg két-két futamidőre hitelez és fogad el betétet, egy napra (ezeket szokták az angol elnevezésük alapján overnight, vagy rövidítve: O/N ügyleteknek is nevezni) és egy hétre.

A hitelezés és a betételfogadás eredőjeként a hitelek kamata nem mehet a kamatfolyosó teteje fölé, a betéteké pedig a folyosó alsó szintjénél lejjebb. Azt, hogy egy kamatfolyosó szimmetrikus-e, attól függ, hogy annak két széle milyen távolságra (százalékpontra, vagy más néven: bázispontra) van a jegybanki alapkamattól. Utóbbi 2016 májusa óta 0,9 százalék. Ezzel tegnap éjfélig hajszálra megegyezett mind az egynapos, mind az egyhetes fedezett hitel kamata, míg a betétek közül az egynaposé negatív, -0,05 százalék volt, az egyhetesé pedig 0,9 százalék (ezt az eszközt már 2016 őszétől alkalmazhatta volna az MNB, de csak egy hete aktivizálta, azzal a céllal, hogy a bankrendszer likviditásának 0,9 százalékos alapkamaton való lekötésével segítse a hatékonyabb likviditáskezelést). Mindenesetre az a mértékekből jól látszódik, hogy a kamatfolyosó nem volt szimmetrikus.

Ezen változtatott az MNB. Mától az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamatát 0,95-0,95 százalékkal megemelte, 1,85-1,85 százalékra, az egynapos betéti kamatot azonban -0,05, az egyhetest 0,9 százalékon hagyta. Ezzel megvalósult a szimmetrikus kamatfolyosó, miután mind a jegybanki hitelkamatok, mind az egynapos betéti kamat azonos (0,95 százalékos távolságra) vannak a 0,9 százalékos jegybanki alapkamattól (a kakukktojás a 0,9 százalékos kamatozású egyhetes betéti kamat, de ez a szimmetria szempontjából nem játszik).

A kamatfolyosó feladata, hogy a bankközi kamatokat nagyjából az alapkamat körül tartsa. A piaci kamatok e két szint között mozognak, optimálisan az alapkamathoz közel. Miért is? Mert a két szélső szint azt bekorlátozza. Ha egy banknak pénzre van szüksége és az MNB ad hitelt neki 1,85 százalékon, akkor nem fog a piacon felvenni hitelt ennél drágábban. Ha pedig felesleges likviditása van, és azt MNB-be be tudja rakni -0,05 százalékon, akkor nem fogja azt a piacon odaadni valakinek ennél alacsonyabb kamatért.

Azzal, hogy a tegnapig 0,95 százalékos kamatfolyosót az MNB 1,9 százalékosra tágította, növelte a mozgásterét, vagyis annak lehetőségét, hogy a kamatokon keresztül hatással legyen a piaci folyamatokra. Például, ha megemeli a befogadott betétek jelenleg negatív kamatát, akkor azzal szűkíti a gazdaságban lévő pénzt, mivel a bankokat arra ösztönzi, hogy több pénzt helyezzenek el nála, így nekik kevesebb forrásuk marad a hitelezésre. Ezzel pont ellenkező hatást érhet el a jegybank, ha csökkenti az egynapos és egyhetes fedezett hitelei kamatát, hiszen akkor a bankok nagyobb késztetést éreznek arra, hogy az ily módon olcsóbbá vált forrásból igényeljenek.

Ebből a szemszögből kell értékelni Nagy Mártonnak, az MNB alelnökének egy mai online háttérbeszélgetésen tett kijelentését, miszerint a kamatfolyosó kiszélesítésével a jegybank nem szigorított, csak megteremtette a későbbi szigorítás lehetőségét. A lépésnek köszönhetően az MNB gyakrabban és hatékonyabban tudja szabályozni a likviditást és egyúttal mérsékelni a piaci kilengéseket. Utóbbi elsősorban a forint árfolyamát jellemezte, az utóbbi hetekben többször is előfordult, hogy a hazai fizetőeszköz euróval szembeni kurzusa egy napon belül is akár 5-7 egységgel is elmozdult. S bár Nagy Márton ismét megerősítette, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, azt elismerte, hogy a túl magas devizapiaci kilengések már zavarják a jegybankot. Ezek tompítását segítette elő a jegybank a kamatfolyosó kitágításával.

Nagy Márton, az MNB alelnöke
Nagy Márton, az MNB alelnöke

Nagy Márton szerint a jegybank az egyhetes betételhelyezési lehetőség 0,9 százalékos kamattal való aktivizálásával szigorított, ám felhívta a figyelmet, hogy még így sem rigorózusabbak a rövidtávú kondíciók Magyarországon, mint Csehországban vagy Lengyelországban. Az viszont kijelenthető, hogy véget ért Magyarországon az ultralaza monetáris politika korszaka – mondta az MNB alelnöke. (Ami érdekes ténymegállapítás egy olyan időszakban, amikor a koronavírus-járvány miatt kialakult válságon most világszerte szinte mindenki gazdaságösztönző lépésekkel enyhítene.)

Nagy Márton hozzátette: amiatt, hogy a cseh kamatfolyosó szélesebb, a lengyel kamatfolyosó pedig keskenyebb, mint a magyar, az MNB döntései nem okoznak a többi régiós jegybanki lépésekhez képest nagyobb bizonytalanságot. Sőt, a szélesebb kamatfolyosóval szerinte javul a jegybank hitelessége. Miközben mostantól sűrűbben, akár hetente dönthet az MNB a monetáris kondíciókról.

De vajon mit jelent ez az egész az ügyfeleknek?

Röviden: aki él a 2020. december 31-éig meghirdetett moratóriummal és változó kamatozású hitele van, annak az év végéig semmit. A moratóriumon kívül eső változó kamatozású hitelek azonban a megváltozott jegybanki kondícióknak megfelelően átárazódnak.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.