<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
25p

Orbán Viktor és kormánya az alapvető fogalmakkal sincs tisztában. Fogalma nincsen, hogy kell kormányozni, és nem is érdekli a kormányzás. A kormányzás arról szól, hogy hogyan lesz az országban jobb az egészségügy, az oktatás, hogyan élnek jobban az emberek. Ezek őt egyáltalán nem érdeklik - mondta Dobrev Klára a Demokratikus Koalíció politikusa, európai parlamenti képviselő lapunknak. Nagyinterjú.

Beszélgetésünk előtt közölte a Központi Statisztikai Hivatal a januári inflációs adatot, mely minden előzetes várakozást felülmúlva 7,9 százalék lett, az élelmiszerárak pedig bő 10 százalékkal emelkedtek. Hogy kommentálná ezt az adatot?

Totálisan elhibázott gazdaságpolitikát követ Orbán Viktor és kormánya, amely azon alapul, hogy olcsó, kiszolgáltatott munkaerővel, gyenge forinttal teszi versenyképessé az országot. Ennek eredménye, hogy sok százezer magyar elmegy külföldre dolgozni, pedig nélkülük nem lesz az országban gazdasági növekedés. Innovációra lenne szükség, befektetésekre és nagy hozzáadott értékre. Ráadásul azt hiszem, ez egy tudatos gazdaságpolitika, hiszen az infláció lesz az az eszköz, amivel Orbán mindent vissza akar majd venni, amit most az embereknek odaadott. Ebből is látszik, hogy ez egy egyszerű, választások előtti fogás és nem egy gazdaság- vagy társadalompolitikai fordulat.

Ebből kiindulva a bevezetett árstopot sem tartja többnek kampányfogásnál?

Abszolút, ráadásul nagyon kis segítséget jelent az embereknek is. Nézzék meg, mennyibe kerül a fehérrépa, a sárgarépa, amiből húslevest lehet főzni, vagy azt, hogy mennyibe kerül egy kiló alma. Ezért is mondja azt az ellenzék, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját kell csökkenteni, nem pedig egy-egy kiragadott élelmiszer árát. Annak örülnénk, ha a boltokban nemcsak az lenne kitéve, hogy mennyi a csirkefarhát, hanem más termék ára is össze lenne hasonlítva, hogy ugyan mennyibe került egy vagy két évvel ezelőtt.

Reális veszélynek tartja, hogy az árstopos élelmiszereken keletkezett veszteséget más élelmiszerek árának emelésével kompenzálják az üzletek?

Orbánék nem egyszerűen cinikusak a gazdaságpolitikájukban, hanem az alapvető fogalmakkal sincsenek tisztában.

Nem értenek hozzá, nem tudnak kormányozni.

Számos olyan intézkedés volt az elmúlt 12 évben - most pedig aztán végképp kapkodás az elmúlt másfél-két év, amióta egy válságot kellene kezelniük -, ahol pontosan lehet látni, hogy nem számolnak, nem gondolják végig az intézkedésük következményeit. Nincs meg az a minimális tudás sem a kormánynál, hogy egy kormányzati intézkedésnek a hatásait elemezni tudják. Egyszerűen nem gondolkodnak, nemcsak hogy kettővel vagy hárommal, de még egy lépéssel tovább se. Elég nekik, hogy szép szavakat tudjanak mondani a döntéseikről. Ezt hívják kommunikációs kormányzásnak.

Orbán először találkozott válsággal és belebukott (Fotó: Bánkuti András)Orbán először találkozott válsággal és belebukott (Fotó: Bánkuti András)

Feltehetően az árstop a választásokig velünk fog maradni. Kormányváltás után, ha kifutnak ezek a rendeletek, ám a piaci árak még nem konszolidálódtak, mit fog tenni az ellenzék?

Nekünk sokkal hosszabb távú és tartósabb elképzeléseink vannak. Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése éppen azt szolgálja, hogy a mostaninál is olcsóbbak legyenek az élelmiszerek, mégpedig tartósan. Közben pedig olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, ami nem a gyengülő forint, a növekvő infláció felé hat, hanem afelé, hogy ez az ország végre versenyképes legyen.

A forint jelenlegi árfolyamát hogyan értékeli? Van elképzelésük az ideális szintről, arról, hogyan lehetne erősíteni a hazai fizetőeszközt?

Konkrét számot nem mondanék, mert hogy milyen legyen az árfolyamszint félév vagy egy év múlva, azt ott és akkor kell értékelni. Mint említettem, Orbánéknak ez a tudatos – forintgyengítő – gazdaságpolitikája 2010 óta. Vagyis rendkívül gyenge forinttal próbálják meg a magyar ipart exportképessé tenni ahelyett, hogy a támogatásokkal a magasabb hozzáadott értékű termelést céloznák meg. Az új kormány olyan gazdaságpolitikai csomagot fog összerakni, ami nem a forint gyengeségére, az olcsó kiszolgáltatott munkaerőre és az irtózatos lopásra épül, mint ami 12 éve folyik az országban. Ez már önmagában stabilizálná a forintot is. Egyébként középtávon az euró bevezetése a megoldás.

Az ellenzéknek sikerült konszenzusra jutnia az euró bevezetésének kérdésében? Korábbi hírek szerint nem volt egyetértés az időpontot illetően.

Nagyon egyszerű a dolog: az euró bevezetéséhez a gazdaságnak meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Amiben teljes konszenzus van közöttünk: ott kell lenni az euró előszobájában. Aztán, hogy melyik az a pillanat, ami a magyaroknak a legjobb, vagy népszavazáson kell-e erről döntést hozni, azt el tudjuk akkor is dönteni.  De a legfontosabb feladatunk, hogy hazánkat versenyképessé tegyük és be tudjuk vezetni az eurót.

Szégyen, hogy Románia és Bulgária is megelőz már minket.

Mikor készül el teljesen az ellenzék programja?

Már csak az utolsó simítások vannak hátra. Napokon belül nyilvánosságra kerül, de nagy meglepetések nem lesznek benne, hiszen azon a programon alapul, amiben a hat párt már megegyezett. Az alapját már a választók is láthatták.

Előválasztás idején programpontja volt a férfi és női bérek egyenlősége, de ez mintha kimaradt volna az ellenzék programjából.

Elvi szinten benne van, egyébként rengeteg minden nem tud belekerülni a programba, hiszen ez még nem kormányprogram. Egyszerűen terjedelmi okai vannak, tudni kell, hogy egy választási kampányban hány témáról tudunk beszélni és mi az, amit a témák közül kiemelünk.

De arról mindenkit biztosítani tudok, hogy nemcsak a női bérek egyenlősége, hanem általában a női esélyegyenlőség javítása - például az isztambuli egyezmény elfogadása is - nagyon fontos része lesz az új kormány programjának, amire én személyesen is oda fogok figyelni.

Az ellenzék elkötelezett az európai minimálbér-szabályozás mellett is, bár erről mostanság kicsit kevesebb szó esik. Milyen fázisban van jelenleg ez a kezdeményezés?

Ma már arról zajlanak a tárgyalások, hogy mikor lépjen életbe. Ennek a legfontosabb része a kiszámíthatósága. Most mi történik Magyarországon?

Négyévente Orbán Viktornak eszébe jut, hogy itt munkavállalók vannak, akik bérből és fizetésből élnek, és kifejezetten úgy is kommunikál, hogy ő az emelésekkel kegyet gyakorol.

„Majd én eldöntöm, hogy mikor mennyivel emelünk.” Márpedig egy normális ország nem tud így működni. Ezért szükséges, hogy a minimálbér-szabályozásnak legyenek objektív feltételei, amelyek figyelembeveszik az átlag és mediánbéreket, az életszínvonalat, a létminimumot, az ahhoz szükséges összeget. Az egyik legfontosabb dolog, hogy kiszámítható és tisztességes bérek legyenek az országban, és ne egy ember kényétől-kedvétől függjenek ezek.

Orbánék nemcsak cinikusak a gazdaságpolitikájukban (Fotó: Bánkuti András)Orbánék nemcsak cinikusak a gazdaságpolitikájukban (Fotó: Bánkuti András)

Mennyi időbe telne a bevezetése, hiszen ha jól sejtem, nem lehet egyik napról a másikra hirtelen felemelni a minimálbért mondjuk az átlagbér 60 százalékára?

Nem. Nagyon fontos része még a szabályozásnak az, hogy a minimálbéreket a szakszervezetek, érdekképviseletek nélkül nem lehet meghatározni. Orbán 10 évvel ezelőtt azzal kezdte az uralkodását, hogy nemcsak a sajtót tette tönkre vagy a civil szervezeteket, hanem erősen nekiment a szakszervezeteknek is. Ez egy stratégiai lépés volt a részéről, hiszen az a gazdaságpolitika, ami az olcsó, kiszolgáltatott munkaerőre épít, nem tudott volna megvalósulni, ha erős érdekképviselete van azoknak, akik kiszolgáltatottak.

Az európai minimálbér-szabályozás kötelezővé teszi a kormányoknak a szakszervezetek és a munkavállalók szervezeteinek az erősítését. Az európai uniós pénzeket kell arra fordítani, hogy erős és tényleges érdekképviseletek legyenek és erről minden évben be is kell számolni az Európai Unió intézményének. Ebből a szempontból maga a minimálbér-szabályozás, a számítási módok, az érdekképviseletekkel való közreműködés, hogy mi az a szint, amit el kell érjen a minimálbér mindenkori értéke, azonnal megvalósítható. Az, hogy az átlagos magyar bérszínvonal és életszínvonal elkezdjen növekedni és felzárkózni az Európai Unió színvonalához, hosszabb távú feladat.

Félő, hogy a kisebb kkv-knak kigazdálkodhatatlan terhet jelenthet az európai minimálbér-szabályozásnak való megfelelés.

Egy szakszerű kormány ilyenkor végiggondolja, hogy melyek azok az intézkedések, amelyekkel segíteni tud akár átmenetileg, akár hosszabb távon, például az adórendszer átalakításával. Ma az ország bármely részén arról panaszkodnak a vállalkozók, hogy nincs elegendő képzett munkaerő, legyen az a turizmus, a gépjármű-szerelés, a szolgáltató szektor. Ennek fő oka, hogy nincs egy olyan komplex gazdaságpolitika, ami azt támogatná, hogy az emberek itthon boldoguljanak, és ne külföldre menjenek el.

A 21. században már nem azok a gazdag országok, ahol különféle nyersanyagok vannak - persze, sosem jön rosszul -, hanem azok a gazdag országok és azok fejlődnek a legjobban, amelyek képesek rájönni, hogy a gazdagság legfőbb értéke az ember.

Az, hogy az emberek okosak, egészségesek legyenek, és ne kösse őket gúzsba az a fajta egzisztenciális félelem, hogy nem tudnak kijönni a bérükből. Ha ez megvan, akkor láss csodát, az országban megindul a gazdasági növekedés.

Ha már az adórendszert említette, az Orbán-kormány munkavállalói és munkaadói oldalon is számos kedvezményt beépített a rendszerbe. Ezekkel mi a terve az ellenzéknek?

Sokkal igazságosabb adórendszert kell kialakítani. A családi támogatásokat támogatom. Bajom azzal van, hogy kiknek nem ad ez a kormány. És különösen azzal, hogy éppen sokaknak milyen keveset ad. Ezért az egész adórendszer és a családtámogatási rendszer átalakítása nem azt a célt szolgálja, hogy megszüntessük a kedvezményeket. Pont fordítva: irtózatos mennyiségű pénzt költ el a kormány felesleges presztízsberuházásokra, dobja ki az ablakon haveroknak és ez nem egy átlagország korrupciója, mert korrupció Ausztriában is van, vagy Svédországban. Csak ott kellően átlátható és szabad a média, a bíróság, a rendőrség, és ezeknek az ügyeknek van következménye.

Ezzel szemben, ami nálunk Magyarországon van, az nem egyszerűen korrupció, az a Fidesz maga. Az államot magát kebelezte be a Fidesz.

Sok ezermilliárdnyi újraelosztható forrás van a magyar költségvetésben még ebben a pillanatban is, amelyek olyan célokra mennek el, melyekre ennek az országnak nincsen szüksége.

Akkor már látják, hol lehetne megszorítani? Csaba László közgazdászprofesszor a napokban figyelmeztetett ugyanis, hogy bármi is lesz a választás eredménye, megszorításokra lesz szükség utána.

A presztízsberuházások, az irdatlan mennyiségű sportberuházások, de ott van Paks2, a Fudan Egyetem, a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy ott van például az úgynevezett egyedi gazdasági támogatás, ami a GDP majdnem 6 százaléka. Orbán, Rogán és Lázár most kénye-kedve szerint osztogat a saját haverjainak és ismerőseinek.

Ezek megvonása nem megszorítás, hanem igazságtétel.

Itt nem pár százmilliárd forintokról beszélünk, hanem négy év távlatában súlyos ezermilliárdokról. Ezeket a pénzeket kell átcsoportosítani oda, ami az ország közép- és hosszútávú versenyképességét biztosítja. Az emberekbe, az oktatásba, az egészségügybe, a szociális ellátásba, a tisztességes bérek kifizetésébe kellene fektetni és nem vasba, betonba, sportcsarnokba, vagy vizes vb-be.

Ha már említette: mit szól ahhoz, hogy idén ismét beugrottunk és vizes vb-t rendez Magyarország?

Nagyon nem értek vele egyet, mert olyan sok helyre kellene most a pénz. Elkölteni most akárhány milliárdot egy vizes világbajnokságra, szerintem rongyrázás. Semmi másról nem szól csak, hogy Orbán ismét villoghasson valamilyen nemzetközi sporteseményen. Egyébként nagyon dühös tudok lenni ezekre a felesleges és káros pénzköltésekre, mert pontosan látjuk a költségvetéseket, hogy ennek a pénznek jelentős része folyik el a haverokhoz, oligarchákhoz és az Orbán-rokonokhoz.

Az ország ennél nagyobb bajban van, minthogy vizes vb-t rendezzünk (Fotó: Bánkuti András)Az ország ennél nagyobb bajban van, minthogy vizes vb-t rendezzünk (Fotó: Bánkuti András)

Az ellenzék hogyan áll a nemzetközi sportesemények megrendezéséhez? Az infrastruktúra már felépült az elmúlt években, sok esemény megrendezésére alkalmas Magyarország.

Tilos lenne hatástanulmányok nélkül belevágni bármilyen sporteseménybe. Szerintem, ha ma közvéleménykutatást vagy népszavazást tartanánk arról, hogy az emberek mire szeretnék költeni a pénzt, akkor valószínűleg a lap alján a legutolsó sorban lenne a nemzetközi sportesemény. Természetesen megvan annak a lehetősége, helye és ideje, amikor egy ország nemzetközi sporteseményt rendez és én magam is lelkes szurkolója tudok lenni az EB-knek, VB-knek, még vizes kategóriában is, de nem tartunk itt. Ez az ország ennél nagyobb bajban van.

Az elmúlt 12 évből nem tudok egyetlen olyan területét sem mondani a kormányzásnak, a gazdaságnak vagy a társadalmi életünknek, ami jobb állapotban lenne.

12 olyan év után, amiből 10 éven keresztül folyamatos gazdasági növekedés volt a világban és Európában, folyamatos volt pénzbőség. A magyar történelemben soha nem volt ilyen kegyelmi 10 év, mint amit Orbán most elvesztegetett. 2020-ig nem volt gazdasági válság, nem voltak konfliktusok, nem volt semmiféle kényszer, ebben a 10 évben a maga pőre valóságában tudott megmutatkozni Orbán értékrendje, kormányzási stílusa és tudása: egész egyszerűen nincs tudása a kormányzáshoz.

Egy másik közös európai szabályozás is készülőben van, az úgynevezett európai egészségügyi minimum. Ez mit jelentene pontosan?

Ez abból a felismerésből származik, hogy akkor lesz Európa versenyképes, ha az európai emberek oktatására, egészségére, szociális helyzetére sokat költünk. 21. században az emberek biztosítják a versenyképességünket, ami azt is jelenti, hogy minden európai országban biztosítani kell a megfelelő egészségügyi ellátást. Olyan részletes szabványaink vannak arról, hogy a HCCP-szabályok keretén belül hogyan kell tárolni a parizert, vagy a húst a boltokban, éttermekben, de arról nincsenek európai szabványok, hogy hány nap alatt kell valakit ultrahangra beengedni, vagy egy röntgent, egy CT-vizsgálatot csinálni, vagy hány nővér kell, hogy jusson különböző kórházi osztályokon a betegekre.

Nagyon szeretném, ha lenne egy ilyen közösen elfogadott minimum. Erre azért is lenne nagyon nagy szükség, mert ez onnantól kezdve lehetővé tenné, hogy azok az országok, amelyek nem érik el ezt az egészségügyi minimumot, adott esetben európai uniós forrásokat használhassanak fel fejlesztésekre. Meg kellene érteni, hogy ez éppen ugyanolyan befektetés, mint amikor a kisvállalkozásoknak vagy az agráriumnak pénzt adunk.

GYORSKÉRDÉSEK

1) Van kedvenc sportja, amit követ, csapat, akinek drukkol?
Vízilabda. Az egyik fiam hosszú évekig vízilabdázott és a vízilabdát mindig figyelemmel kísérjük, a magyar válogatottnak csodálója és elszánt szurkolója vagyok.
2) Két ok, amiért nyerhet az ellenzék?
Tisztességesek vagyunk. És azért, mert ennek az országnak a javát akarjuk, hogy ez egy európai tisztességes demokratikus ország legyen.
3) Két dolog, amit jól csinált az Orbán-kormány?
Kamionelőzési tilalom az autópályák emelkedőin, nagyon egyetértek vele. És a pénztárgépek bekötése, a kiskereskedelmi forgalom fehérítése. Faramuci helyzet ez, hogy miközben a gazdaságnak van egy szegmense, amit fehérítettek, aközben a másik részében ennek sok százszorosát ellopták.
4) Milyennek látja Magyarországot 10 év múlva?
Euróval fizetünk, egy erős Európai Unió tagjai vagyunk és egy igazi kiegyensúlyozott, szabad országnak, ahonnan nem elmenekülnek az emberek, hanem visszajönnek.
5) Saját magát hol látja 10 év múlva?
A magyar belpolitika sűrűjében.

Azt hiszem, naiv kérdés lesz, de hogy áll a magyar egészségügy ebből a szempontból? 

A legutolsó helyen áll, és most már Románia is megelőz bennünket néhány egészségügyi adatával. Épp az elmúlt napokban jött ki az adat arról, hogy Magyarország vezet a rákhalálozások tekintetében. Igazán kétségbeejtő, ha mellé rakjuk a másik felmérést, hogy hányan betegszenek meg rákban, miszerint Magyarország az európai középmezőnyben van. Nagyjából tehát annyian betegszenek meg nálunk, mint másutt Európában, csak nálunk a rákbetegség diagnosztizálása sokkal nagyobb arányban jelent halálos ítéletet, mert a magyar egészségügy képtelen meggyógyítani a rákbetegek túlnyomó többségét. Nem elegendő a kapacitás, nincs elég orvos és sokszor hónapok telnek el, mire megfelelő diagnosztikával megállapítják a betegséget. Ez mérhetetlenül gonosz bűne az Orbán-kormánynak.

Mi a véleménye a kormány járványkezeléséről?

A számok magukért beszélnek: egy-két országot leszámítva nálunk haltak meg a legtöbben Covidban. Én nem tudok elképzelni annál fontosabb, nemesebb és elsőrendűbb feladatot egy miniszterelnöknek, minthogy a saját hazájának az embereinek életét megvédje.

Ehelyett azt látni az elmúlt két évben, hogy pitiáner, mocskos üzleti érdekek felül tudják írni a Fidesz-kormányban a magyar emberek életéért érzett felelősséget. Előbbrevalónak tartották a lélegeztető- és vakcinabizniszeket, minthogy az emberek életét megmentsék.

Már látni egyébként, hogy melyek a sikeres, illetve kevésbé sikeres országok a járványkezelést illetően. Úgy látom, erős összefüggés van aközött, hogy ahol bizalom alakul ki a kormányzati intézkedések és az emberek között, ott általában kevesebben haltak meg. Nálunk ez a bizalom ki sem alakulhatott volna. Nem tudok mondani még egy országot, ahol megtiltották volna az orvosoknak, az egészségügyi dolgozóknak, hogy kommunikáljanak a járvány alatt. Ez nem csak azt jelentette, hogy az embereket nem tájékoztathatták, hiszen nagyon sok orvos panaszkodott, hogy maguk a kórházak és az orvosok közötti kommunikációt is megtiltották. Pedig ilyen vészhelyzetben az egyik legfontosabb dolog lenne, hogy gyorsan tudjanak tapasztalatot cserélni egymással. Nem hozták nyilvánosságra az adatokat azzal kapcsolatban, hogy melyik vakcina mennyire hatásos, kinek javasolják, kinek nem, pedig ezek az adatok sokezer ember életét megmenthették volna.

Orbán Viktor életében először szembesült válsággal, a Covid-válsággal és totálisan belebukott, hiszen az alapvető fogalmakkal sincsenek tisztában. Fogalma nincsen, hogy kell kormányozni, és nem is érdekli a kormányzás. A kormányzás arról szól, hogy hogyan lesz az országban jobb az egészségügy, az oktatás, hogyan élnek jobban az emberek. Ezek őt egyáltalán nem érdeklik.

Mit tartana a három legfontosabb feladatnak, amivel a választás után elsőként foglalkozni kellene?

Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk kormányozni és mindazt meg tudjuk valósítani, ami a programbemutatón is el fog hangzani, át kell alakítanunk az ország intézményrendszerét és jogrendjét. Nagyon sokat beszéltünk már az alkotmányos dilemmáról, hogy az Orbán-kormány igyekezett lehetetlenné tenni a következő kormány számára a tisztességes kormányzást. Ezért ezen a téren kellő bátorsággal és határozottsággal kell lépéseket tenni, és Márki-Zay Péterben megvan erre a hajlandóság. A legfontosabb és legsürgetőbb feladat helyreállítani a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a sajtó függetlenségét, a civil szervezetek jogait.

Ezek után az országban magában is megtehetjük azokat az átalakításokat, amelyekre szükség van. Ma ez egy nagyon igazságtalan ország. Egy olyan ország, ahonnan sok százezer ember elmenekült, azért mert úgy látta, hogy nincs jövője. Az elmúlt 10 év legnagyobb vesztesége azoknak az emberekben mérhető, akiknek el kellett hagyniuk az országot. Őket vissza kell hívni egy tisztességes, érzékeny, élhető országba. Ez jelent béreket, oktatást, egészségügyet, szociális rendszert, tisztességes adórendszert, kiszámítható gazdaságpolitikát. Ez a második csomag.

A harmadik legfontosabb, hogy helyre kell állítani ennek az országnak a nemzetközi tekintélyét.

Orbán Viktor ma már egy kínos politikus Európában, ahol csöndben maradnak, amikor belép a szobába, hogy ha valami fontos dologról beszélnek.

Nem bíznak meg benne már a szövetségesei és ennek Magyarország is látja a kárát, például jelenleg nincsenek európai uniós támogatások.

Orbán Viktor ma már egy kínos politikus Európában (Fotó: Bánkuti András)Orbán Viktor ma már egy kínos politikus Európában (Fotó: Bánkuti András)

Ebben nyilván nagy szerepe van Orbán Viktor Oroszországgal és Kínával kialakított nagyon baráti kapcsolatának. Az ellenzék milyen kapcsolatot ápolna ezekkel az országokkal és vezetőikkel?

Oroszországgal és Kínával mindenkinek korrekt és kiegyensúlyozott kapcsolatot kell ápolnia, ez alól Magyarország sem kivétel. Nem az a baj, hogy Orbán Viktor nyitott Oroszország felé, hanem hogy közben kifejezetten figyelmen kívül hagyta saját szövetségeseit, annak az Európai Uniónak vagy a NATO-nak az érdekeit, ahova mi tartozunk.

Számos alkalom van, amikor például a NATO berkein belül nem osztanak meg a magyarokkal információkat, mert nem tartják biztonságos szövetségesnek és félnek attól, hogy ezek az adatok kiszivárognak. Elképesztően szégyenteljes helyzet ez egy ország számára.

Gazdaságilag a keleti nyitás volt az indoka a közeledésnek, mit nyert belőle Magyarország?

Nagyon egyszerű, csak egy számot kell megnézni, hogy hogyan alakult az export 2010 előtt és 2010 óta mondjuk Kínával. Az Oroszországba irányuló export még a 2008-as számokat sem közelíti meg. Szinte semmilyen növekedést nem látni, és semmilyen komolyan vehető piacot nem tudott szerezni az Orbán-kormány, pedig Szijjártó Péter szinte élete háromnegyedét valamilyen ázsiai országban tölti.

Olyan külpolitikát folytatnak, ami tönkreteszi kapcsolatot a saját barátainkkal és szövetségeseinkkel, és közben semmilyen előnye nem származik belőle a magyar embereknek.

Kínának közben nagyon nagy előnye származik ebből. Mind a két projekt, a Fudan Egyetem és a Budapest-Belgrád vasútvonal is olyan, amin a kínai cégek és kínai állam is nagyon sok pénzt fog keresni, és sajnos attól félek, vannak olyan magyar emberek is, akik sokat fognak keresni. Őket valahol Orbán Viktor rokonai és oligarchái környékén kell keresni. És ugyanez vonatkozik Oroszországra is.

Az ellenzéknek mi a terve ezekkel a nagy projektekkel: Paks2-vel, a vasútvonallal?

Határozott szándékunk, hogy ezeket a nagy beruházásokat felülvizsgáljuk. Paks esetében egészen döbbenetes, hogy minden titkos, azt sem tudjuk, hogy mi van ezekben a szerződésekben benne. Kormányra kerülve azonnal elvégezzük azt a számítást, amit a kormány a mai napig nem tett meg, miszerint ha ezt a beruházási összeget, amit Paksra fogunk fordítani, megújuló energiaforrásra, energiatakarékossági projektekre fordítjuk, akkor hogy változna Magyarország energiamixe. Szerintem, ha a paksi beruházást össze tudjuk hasonlítani hasonló volumenű, viszont környezetbarát beruházásokkal, akkor nem Paks fog ebből győztesen kikerülni.

A Budapest-Belgrád vasútvonal projektjébe bele lehet nyúlni még egyáltalán, hiszen a hírek szerint február elején elkezdődött a munka?

Én sosem adom föl. Már csak azért sem, mert ebben a pillanatban nincs Magyarországon olyan ember, aki látta volna ezeket a szerződéseket.

Az új kormánynak latba kell vetnie minden nemzetközi kapcsolatát és tekintélyét annak érdekében, hogy ezeket a szerződéseket vagy felmondjuk, vagy gyökeresen átalakítsuk.

Térjünk át kicsit a politikára és az ellenzéki összefogásra. Az elmúlt időszakban, főleg az előválasztás utáni hónapokban úgy tűnt, mintha háttérbe vonult volna.

Szó sincs róla. Talán lehetett viszont ilyen érzet, hiszen természetesen egy előválasztás után annak győztesére, az új miniszterelnök-jelöltre irányul a figyelem, de én közben is keményen dolgoztam.

Ön szerint mi volt az, ami az előválasztáson végül Márki-Zay Péter felé billentette a mérleg nyelvét?

Ha tudnám, akkor én nyertem volna az előválasztást. Demokráciában mindig van olyan, amikor az embert meglepetés éri. De az a politikus, aki csak a biztos győzelem tudatában versenyez, és nem gondolja úgy, hogy bármi megtörténhet, az nem is demokrata.

Csalódott?

Természetesen. Nagyon erősen bíztam magamban és hittem, hiszek most is a tudásomban, abban az erőben és tapasztalatban, ami mögöttem van. Ugyanakkor nagyon fegyelmezett is vagyok és demokratának lenni azt is jelenti, hogy elfogadom a tisztességes választások eredményét és az előválasztás egy tisztességes választás volt.

Nagyon ajánlanám Orbán Viktornak, üljön le vitázni Márki-Zay Péterrel (Fotó: Bánkuti András)Nagyon ajánlanám Orbán Viktornak, üljön le vitázni Márki-Zay Péterrel (Fotó: Bánkuti András)

Milyennek ítéli meg most az ellenzéki összefogás erejét? A sajtóban megjelent információk alapján úgy tűnik, mintha bizonyos kérdésekben feszültség, surlódás lenne a pártok és Márki-Zay Péter között. Mondok egy példát. Jakab Péter lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott: Márki-Zay Péter szerint elég lenne többséggel meghozni a döntéseket, nem kellene ragaszkodni a konszenzushoz, márpedig utóbbi biztosítja azt, hogy minden párt sajátjának érezze a meghozott döntést.

Az országnak április 3-a után újra kell tanulnia a tisztességes demokratikus politizálás alapjait, amibe az egyik legfontosabb dolognak is bele kell férnie, a politikai vitának. Mindenki valami rosszként tekint arra, ha egymással vitatkoznak a felek. Szent meggyőződésem, hogy nem lehet jó döntéseket hozni, ha azokat nem előzi meg vita, néha heves vita, de még a veszekedés is belefér, ha a végén kibékülünk, megegyezünk, kompromisszumot kötünk. Így működik egyébként Nyugat-Európában is a politika, legyen szó bármilyen döntésről. Idehaza is vissza kellene hozni a politikai vitakultúrát. Tehát ne ijedjünk meg, ez a normális módja a politizálásnak. Van vita a hat párt között is, a hat párt és Márki-Zay Péter között és biztosan a miniszterelnök-jelölt csapatán belül is.

Egyébként nem látok más megoldást, kormányozni is konszenzusos döntéshozatallal fogunk, ami nem jelenti azt, hogy nem kell kompromisszumot kötni. Én 12 év Orbán-kormányzás után megrögzött koalícióhívő vagyok. Mélyen hiszek abban, hogy jó politikai döntéseket úgy lehet meghozni, ha azt nem egy szűk kis csapat hozza meg, hanem minél több embert bevonunk és minél többfajta véleményt meghallgatunk. Orbán Viktorék ellenben kitalálnak valami frappáns dolgot, meghozzák a döntést, amelyről aztán a hétköznapokban kiderül, hogy nem működik. Az élet ezer területén tudok példát mondani az agráriumtól kezdve a védőnői hálózaton, oktatáson keresztül az innovációig.

Hosszú ideje miniszterelnök-jelölti viták sincsenek, pedig ha valami, akkor az különösen fontos lenne. Lát esélyt arra, hogy Márki-Zay Péter valamelyik kormánytaggal, netán Orbán Viktor le tud ülni vitázni?

Nagyon ajánlanám Orbán Viktornak, hogy üljön le vitázni, mert már úgy tűnik, mint, akinek 2006 óta tele van az a bizonyos és nem mer hosszabb időre kiállni vitázni.

Ugyan évente egyszer megmutatja magát egy sajtótájékoztatón és úgy csinál, mintha nagylegény lenne, mert válaszol pár kényelmetlen kérdésre, de mindegyikre van egy előre megírt válasza, amit bemagolt. Nem vagyok meggyőzve Orbán Viktor vitaképességéről.

Azt mondta, a döntéshozatalba minél több véleményt és szempontot be kell vinni, milyennek látja a Fidesszel közös munkát a parlamentben egy kormányváltás után?

A választások után, amikor az új magyar köztársaság kormánya megalakul, nagyon más lesz a Fidesz hangulata is. Én abban reménykedem, hogy az a Fidesz, amely elveszítette a választásokat, megszabadul majd azoktól - akár saját maga miatt, akár azért, mert a független ügyészség és bíróság eljárásokat indít - akik ezt az elmúlt 12 évet kizárólag a saját gazdagodásukra használták fel. Nekem az európai parlamentben egészen felemelő érzés, hogy a munkám jelentős része más pártokhoz tartozó képviselőkkel történő egyeztetésekről szól. Jó hangulatban leülünk egy asztalhoz, ahol késhegyig menő vitákat folytatunk, de aztán a kávészünetben egymás mellett ülve beszélgetünk másról. Ezt a kultúrát kellene visszahozni Magyarországra, hogy lehessen a politikáról beszélgetni politikusoknak is és akár családon belül, baráti társaságokban is.

Annyira gyűlölöm azt a mondatot, ami sajnos már egyre több társaság szájából elhangzik karácsonykor vagy születésnapokon, hogy „oké, de politikáról szó ne essen".

Egy olyan országban szeretnék élni, ahol nyugodtan és jó hangulatban tudnak az emberek néha még vitatkozni is politikáról, azaz mindannyiunk közügyeiről.

A brüsszeli politikai kultúra szempont volt abban, hogy úgy döntött, az ellenzék győzelme esetén nem fog beülni a magyar parlamentbe és uniós képviselő marad?

Ez egyértelmű volt, hiszen nekünk két parlamentbe kell képviselőket küldenünk: az Európai és a Magyar Parlamentbe. Nagyon sokszor elmondtam, hogy én az Európai Parlamentben ugyanúgy a magyar politika részese vagyok és aki látott engem az elmúlt 2,5 évben, nem azt érzékelte, hogy nem lehet rólam hallani, mert az Európai Parlamentben ülök. Ellenkezőleg, még inkább itt vagyok. Az Európai Parlament a mi otthonunk is; Magyarország a hazánk, Európa az otthonunk. Kőkemény magyar belpolitizálást jelent, amikor az ember az Európai Parlamentben van.

Ugyanakkor Márki-Zay Péter azt kérte Karácsony Gergelytől és tőlem is, hogy legyünk rajta a listán a második és a harmadik helyen azért, hogy erősen szimbolizáljuk az előválasztás után az egységet, hogy közösen fogjuk a demokratikus magyar köztársaságot újra felépíteni. Természetesen Karácsony Gergely is főpolgármester marad, én pedig európai parlamenti képviselő és mindannyian itt maradunk a magyar belpolitikában. Márki-Zay Péter a választás után foglalkozik pozíciókkal, éppen ezért megállapodtunk, hogy csak április 3-a után beszélünk arról, kire hol van szükség. Nagyon sok feladat vár még ránk, de rám lehet számítani és minden erőmmel segíteni fogom az új Magyar Köztársaság létrehozását.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.