Tavaly év végén 41 852 vendéglátóhely működött Magyarországon, ami jelentős, 18 százalékos visszaesés a 2019. évi több mint 51 ezer egységhez képest; mindez az ágazat jelentős strukturális átalakulását eredményezte az MBH Bank legfrissebb ágazati elemzése szerint.
Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője az MTI-hez eljuttatott elemzésben kifejtette: a járványt követő energiaválság tömeges bezárásokhoz vezetett, ami különösen a kereskedelmi vendéglátóhelyeket érintette. Ezen belül az italüzletek, kávézók, valamint a zenés-táncos szórakozóhelyek száma hat év alatt 35 százalékkal csökkent. Az éttermek, büfék és gyorséttermek száma 16 százalékkal, míg a cukrászdáké 8 százalékkal esett.
Kitért arra: Budapesten 2019 és 2025 között 20 százalékkal esett vissza az egységek száma, az utóbbi két évben azonban alig 2 százalékos volt a csökkenés. Szintén 20 százalékos mérséklődés volt az Észak-Alföldön, illetve Közép-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön is. Bár minden régióban csökkent a vendéglátóhelyek száma, a visszaesés a Nyugat-Dunántúlon volt a legmérsékeltebb, 14 százalék.
A vállalkozásszám csökkenésével párhuzamosan a vendéglátás reálforgalma 2019 és 2025 között alig 1,4 százalékkal nőtt, ami gyakorlatilag stagnálás, az előzetes adatok alapján 2025-ben a szektor veszteséget termelt.
Az elemző rámutat: a vendéglátás költségszerkezetét döntően az élelmiszerárak, a bérköltségek és az energiaárak határozzák meg. Az élelmiszer-, bér- és energiaköltségek egyidejű emelkedése jelentős költségsokkot okozott a vendéglátó vállalkozások számára. Mindez arra utal, hogy a vendéglátásban megfigyelhető áremelkedés jelentős része költségoldali kényszerekből fakadt.
(MTI)
