Az Eurostat frissítette a dolgozói szegénységről szóló statisztikáját, így már 2017-re vonatkozóan is friss adatok állnak rendelkezésre. A hazánk esetében közölt számok kirívóan aggasztó trendről árulkodnak, hiszen az elmúlt 7 évben közel a duplájára nőtt az érintettség.
2017-ben a 18 éven felüli foglalkoztatottaknak ugyanis 10,3 százaléka számított a rendszeres munkavégzés ellenére is szegénynek, vagyis 442 ezer magyar. A mutató 2016-hoz képest 0,6 százalékponttal növekedett, ami a második legnagyobb a tagállamok sorában. Ennél jobban csak Luxemburgban romlott a helyzet, 1,7 százalékpontos volt a növekedés.
Még aggasztóbb a kép, ha 2010-hez képest nézzük a változást: 7 év leforgása alatt 4,9 százalékponttal nőtt a dolgozói szegénység aránya Magyarországon, ami az egész uniót tekintve a legnagyobb mértékű romlást jelenti.
A mögöttünk Luxemburg szerepel 3,1 és Észtország 2,8 százalékponttal.
A szűk régiónkat, vagyis a visegrádi országokat tekintve a magyarországi folyamatok gyökeresen ellentétes irányba mutatnak, mint ami a másik három országban jellemző. 2010 óta rajtunk kívül csak Szlovákiában emelkedett a dolgozói szegénység, ám ennek mértéke szinte marginális, 0,6 százalékpontos. A cseheknél 0,2, a lengyeleknél pedig 1,5 százalékponttal csökkent a dolgozói szegénység mértéke.
A mutatót tekintve a legjobb a helyzet
- a cseheknél, itt a foglalkoztatottak 3,5 százaléka számít szegénynek,
- a szlovákoknál 6,3,
- a lengyeleknél pedig 9,9 százalék
a mérték szemben a hazai 10,3 százalékkal.
A magyar helyzet romlása azonban nemcsak a mutató drasztikus változásában mutatkozik meg, de a tagállamok rangsorában elfoglalt helyezésünkben is.
Míg 2010-ben még az 5,3 százalék egész Európában a negyedik legalacsonyabb volt (csak a csehek, a finnek, a belgák és a hollandok regisztráltak kisebb arányt), addig 2017-ben a 10,3 százalék már a rangsor élvonalába sorolja hazánkat. Az ugyanis a hetedik legmagasabb. Olyan országok előznek meg minket, mint
- Portugália (10,8 százalék),
- Olaszország (12,2 százalék),
- Görögország (12,9 százalék),
- Spanyolország (13,1 százalék),
- Luxemburg (13,7 százalék),
- és Románia (17,4 százalék).
A finnek, csehek, belgák ugyanakkor 2010-hez hasonlóan tartják a helyüket és a legalacsonyabb dolgozói szegénységet regisztrálták 2017-ben is.
A rendszeres munkavégzés ellenére akkor számít szegénynek egy dolgozó, ha juttatása nem éri ál a mediánbér 60 százalékát. Az Eurostat ugyanakkor figyelembe veszi a számításkor a szociális juttatásokat is, tehát az nem tekinthető szegénynek, ha az amúgy alacsony jövelmét az állam különféle támogatásokkal kiegészíti, így a medián 60 százaléka fölé húzza. Az érintettséget egyébként az időszakos munkavégzés és a részmunkaidős foglalkoztatás tudja fokozni,
Magyarország esetében azonban ennél sokkal nagyobb szerepet játszat a szociális ellátórendszer munkaerőpiaci "lábának" szétverése, és a felpörgetett közfoglalkoztatás, ahol még a minimálbérnél is alacsonyabb juttatásért lehet elérni.