2018. november 6. 05:34

Dupla pénzzel ösztönzi a kormány novembertől a közmunkásokat az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre. Az intézkedéssel csak az a probléma, hogy pont ott nem segít igazán, ahol kellene.

A munkabér mellett járó elhelyezkedési juttatás havi 45 600 forintra emelkedik novembertől, így még jobban motiválhatják a közfoglalkoztatottakat, hogy az elsődleges munkaerőpiacon, sokkal magasabb bérezés mellett találják meg a boldogulásukat - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter nem régen. Bár elméletben ez jól hangzik, a gyakorlatban nem ennyire egyszerű a helyzet.

A probléma ugyanis az, hogy elenyésző azok száma, akik élni tudnak ezzel a lehetőséggel. Ezt az elmúlt két év adatai is megerősítik, hiszen a közmunkások alig több mint 2 százalékának kedvezett a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program. A zárszámadási törvények alapján

  • 2016-ban 4400-an,
  • 2017-ben pedig 4700-an helyezkedtek el a magánszférában.

Fotó: MTI Fotó: MTI

Az alacsony, mindössze 2 százalékos igénybevétel is jelzi, hogy mint motivációs eszköz, nem feltétlenül a legnagyobb sikert könyvelheti el az elhelyezkedési juttatás. Ebből is kiindulva szinte borítékolható, hogy a mostani lépés sem fogja hirtelen megdobni az igénybevételek számát. Egyrészt a közmunkások közül véleményünk szerint nagyon kevés olyan, a munkaerőpiacon kelendő szaktudású személy lehet, aki a lehetőségekhez mérten ne törekedne minél előbb a magánszférában elhelyezkedni. Másrészt - és ez a nagyobb probléma - pont ott nem tud segíteni az elhelyezkedési juttatás, ahol a leginkább kellene. Ahol ugyanis a mai napig rengeteg a közmunkás (és országon belül a legmagasabb a munkanélküliség), ott alig akad piaci munkahely.

A Belügyminisztérium adatai szerint a közfoglalkoztatási programok idei szűkítése ellenére is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben van a legtöbb közmunkás: számuk meghaladta a második negyedévben a 26 ezret. Ráadásul miközben máshol a programok szűkítésének hatására 30-40 százalékkal csökkent a közmunkások száma, itt az egyik legalacsonyabb mértékben, 24 és 22 százalékkal. Kiemelkedő mértékben támaszkodik a munkaerőpiac a közfoglalkoztatásra Hajdú-Bihar megyében is, bár itt már az előbbi létszám fele, több mint 13 ezren érintettek. Az ország nyugati megyéiben, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Vas megyékben még a 2000 főt sem éri el a közmunkások száma.
 

 

Az, hogy Borsodban és Szabolcsban ilyen nagy mértékű még mindig a közfoglalkoztatás, nagyban köszönhető annak is, hogy elenyésző számban jönnek létre munkahelyek a magánszférában. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint augusztus végéig Borsodban összesen 71 ezer álláslehetőség nyílt meg, ami mindössze 7 százaléka volt piaci munkahely. Szabolcs megyében sem jobb a helyzet, a létrejött 61 ezer állásnak szintén 7 százaléka volt a magánszférában.

Vagyis ebben a két megyében a közfoglalkoztatottaknak lehetőségük is alig van arra, hogy éljenek a dupla összegű elhelyezkedési juttatással. Ugyanakkor nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a közmunkások között nagy számban vannak a szaktudásuk miatt nehezen foglalkoztathatók: az érintettek közel fele ugyanis legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Így az általános, országos szintű intézkedések mellett mint például az elhelyezkedési juttatás összegének emelése, fontos lenne a régióspecifikus lépések megtétele is, melyek az alacsony végzettségű közmunkások piaci igényeknek megfelelő képzésére irányulnának.