Támogatandó cél a lakossági készpénzállomány növekedési ütemének csökkentése. Ez volt a Magyar Bankszövetség kedden ismertetett fenntarthatósági javaslatainak egyike. Déja vu-érzése van az embernek, hiszen a bankok érdekképviseletének digitalizációs munkacsoportja közel két évvel ezelőtt, 2019 novemberében szó szerint ugyanezt fogalmazta meg az akkor nyolc pontból álló csomagjában.
Idézzük fel e csomag tartalmát:
- Készpénzhasználati limit bevezetése az 500 ezer forint feletti, a gazdaság bármely két szereplője közötti tranzakcióknál;
- Kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása online pénztárgépek esetében;
- Kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása, amennyiben a kereskedő árbevétele meghalad egy bizonyos szintet;
- A pénzügyi tranzakciós illeték kivezetése, ösztönözve a banki csomagárazás elterjedését;
- A díjmentes havi kétszeri készpénzfelvétel eltörlése vagy az összeghatár 50 ezer forintra csökkentése;
- Sárga csekk fizetése során az elektronikus fizetések előnyben részesítése a készpénzzel szemben;
- Az állam, az önkormányzatok és a magánszemélyek közötti pénzmozgás elektronikus irányba való terelése;
- A fekete- és szürkegazdaságban keletkezett megtakarítási készpénzállomány számlapénzzé tételét támogató amnesztia támogatása.
E javaslastok egy része megvalósult. Az például, hogy az online kasszát használó kereskedők – a boltosokon kívül a vendéglátó- vagy szálláshelyet nyújtó vállalkozások – 2021 januárjától kötelesek mindenhol legalább egy, nem készpénzes fizetési lehetőséget biztosítani. Ez lehet kártyás, vagy azonnali átutalásra épülő (például QR-kódos) fizetés, illetve egyéb megoldás. Természetesen a fogyasztó szabadon eldöntheti, milyen módon fizet, készpénzzel, vagy bankkártyával. Legalábbis elvileg. Hiszen az előírásnak nincs szankciója arra az esetre, ha valaki mégsem biztosít legalább egy készpénzmentes fizetést. Így nem csoda, hogy még most, csaknem háromnegyed évvel az új szabály bevezetését követően is szép számmal akad hely, ahol csak kápéban tudjuk rendezni a számlánkat.
Ráadásul a bankszövetségi javaslatok egyes elemei továbbra is aktuálisak. Ilyen például a gazdasági szereplők közötti 500 ezer forintos készpénzhasználati limit bevezetése, illetve a pénzügyi tranzakciós illeték kivezetése.
"A Magyar Bankszövetség nem kíván lemondani arról a sokrétű társadalmi haszonról, amit az jelenthet, ha a forgalomban lévő készpénz mennyisége erősen csökken" – hívta fel a figyelmet Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára augusztus végén a Világgazdaságnak adott nyilatkozatában. Érvelése szerint "a lakosságnál, illetve általában a gazdaságban forgó, nagy mennyiségű készpénz az olyan jól ismert hátrányokon túl, amilyen a magas költségszint, a szürke- és a feketegazdaság táplálása, valamint a tulajdonosok testi épségét is veszélyeztetni képes biztonsági kockázatok, sajnos számos negatív környezeti hatással is jár a pénz előállításától az utaztatásán át a megsemmisítése okozta károsanyag-kibocsátásig".
Javaslatai elfogadása esetén a Bankszövetség 2019 novemberi számítása szerint összességében a GDP 1,7 százalékának megfelelő összeget, azaz mintegy 700 milliárd forintot lehetne megtakarítani.
E becslés megfogalmazásakor, vagyis csaknem két évvel ezelőtt a hazai forgalomban lévő készpénz átlagállománya 6477,1 milliárd forint volt a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. Idén augusztusban viszont már bő ezermilliárddal több, ami nem is csoda az alapján, hogy a csökkentést célzó javaslatok közül alig valósult meg valami. Pedig még Varga Mihály is évek óta szorgalmazza a készpénzhasználat visszaszorítását, más kérdés, hogy pénzügyminiszterként azért a tranzakciós illeték kivezetését ő sem forszírozta eddig.
Ennek is betudható, hogy a hazai készpénzforgalom az elmúlt hónapban újabb lélektani határt lépett át, 7500 milliárd forint fölé került. Ha mégis szeretnénk mindenáron valami pozitívumot találni, akkor azt rögzíthetjük, hogy legalább az idei első nyolchavi, 170,17 milliárdos éves növekmény elmarad az előző két évitől: 2020-ban 384,5 milliárd, 2019-ben pedig 592,1 milliárd volt a készpénzállomány január-augusztus közötti gyarapodása. Csakhogy az azt megelőző évben pedig még az ideinél is kisebb: 2017-ben 155,2 milliárdos, 2016-ban pedig 116,5 milliárdos.
Amiből az következik, hogy az éves számok semmilyen tendencia megrajzolását nem teszik lehetővé. Magyarul, nem lehet tudni, az egyes években miért emelkedik jobban, illetve kevésbé a hazai készpénzforgalom. Ez persze még nem változtat a tényen, hogy a 2020-as években, amikor mindenki a digitalizáció fontosságáról szónokol, mennyire visszatetsző, hogy a döntéshozók nem tesznek meg mindent a kápé-állomány visszaszorításáért.
