Már négy napja annak, hogy a magyar miniszterelnök elmondta azóta hírhedtté vált beszédét Tusnádfürdőn, a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján, amelyben több, azóta külföldön is komoly tiltakozást és felháborodást kiváltó kijelentést tett.
Előadásában többek között „kevert fajú világ”-ról beszélt, amelyben „az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel”. Hozzátette:
„És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással: mozognak, munkát vállalnak, meg átköltöznek. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke. (….) Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni.”
Az Európai Bizottság javaslatával kapcsolatban – eszerint minden uniós tagállamnak 15 százalékkal kellene csökkentenie gázfogyasztását (ezt tegnap el is fogadták a tagállamok) – pedig megjegyezte: „Nem látom, hogy hogy’ kényszerítik ki, bár erre van német know how – régebbről, úgy értem.”
A beszéd miatt kedden benyújtotta lemondását Hegedüs Zsuzsa, Orbán Viktor egyik legrégebbi tanácsadója és társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki megbízott.
A miniszterelnökhöz írt és a hvg.hu-nak is elküldött levelében „Goebbelshez méltó, tiszta náci szöveg”-nek nevezte a kormányfő mondatait. Válaszul Orbán Viktor többek között azt írta: „Magyarországon az antiszemitizmus és a rasszizmus ügyében kormányom a zéró tolerancia politikáját követi”, és „a magamfajták esetében a rasszizmus ab ovo ki van zárva”. (Vitájukról itt írtunk részletesebben.)
"Ízléstelen és undorító"
A beszéd és annak utórengései azóta bejárták a nemzetközi sajtót.
Az országos német lapok (Spiegel, Die Welt, Tageszeitung, Bild) és televíziós hírműsorok (Tagesschau) mellett beszámolt róluk például az osztrák Der Standard, a brüsszeli Politico, a brit BBC és a The Guardian, a francia Le Figaro, a belga De Standaard, a Euronews, az olasz la Repubblica és a spanyol La Razón is.
Európán túlról a török Hurriyet, az izraeli Haaretz, az arab Aljazeera, az amerikai Fox News és a Bloomberg, az ausztrál ABC vagy éppen az argentin Télam hírügynökség is hírt adott a botrányról – és a sort még folytathatnánk.
Minden cikket most nem idézünk fel, de azért kiemelünk néhány reakciót a fentiek közül.
Orbán Viktor „ízléstelen és undorító vicce a Holokausztról, amelyben zsidók millióit gyilkolták meg gázkamrákban”, írta a Bild.
A Spiegel szerint „Orbán felháborodást kelt a Holokauszt-hasonlattal”, és beszédében „nyilvánvalóan a nácik által szervezett Holokausztra” célzott. (A Telex kérdésére, miszerint mire gondolt Orbán Viktor a fent is idézett részben, sajtófőnöke, Havasi Bertalan azt válaszolta: „A miniszterelnök az einstandra gondolt – ld. A Pál utcai fiúk”. Az „einstandolás” más tulajdonának elvétele erővel.)
A Die Welt pedig megjegyzi: „A többek között nemzetiszocialisták által használt koncepció, miszerint különböző emberi fajok léteznek, tudományosan tarthatatlan és a rasszista világnézetek része.”
"Zavarodottnak tűnik"
A Guardian szerint az ilyen kritikákban ugyan nincs „semmi új”, Orbán Viktor pedig hasznot húz abból, hogy az úgynevezett politikai korrektséggel és az európai liberális elittel szembeszálló harcosként állítja be magát, mégis nagyon ritka, hogy egy belső köreihez tartozó személy lemond elvi okok miatt. Ez azt jelzi, hogy még a jobboldal egyes részei is kényelmetlenül érzik magukat „faji retorikájának” alakulása miatt, írja a brit lap.
A BBC budapesti tudósítója, Nick Thorpe úgy véli: „még ha a legjobb esetet vesszük is, Orbán úr zavarodottnak tűnik, néha úgy beszél a magyarokról, mint a ’legkevertebb társadalomról’, máskor pedig azt látszik sugallni, hogy az etnikai tisztaságban hisz.”
Szerinte ugyanakkor Hegedüs Zsuzsa lemondásának aligha lesz további hatása Magyarországon, mivel „nagy a pártfegyelem”, a lemondások pedig szinte példa nélküliek.
A beszéd ellen mindenesetre számos szervezet és politikus is kifejezte tiltakozását itthon és külföldön egyaránt. A Nemzetközi Auschwitz Bizottság megdöbbenésének adott hangot, Christoph Heubner alelnök pedig arra kérte Karl Nehammer osztrák kancellárt, aki csütörtökön Bécsben fogadja Orbán Viktort, hogy beszéljen a történtekről a magyar miniszterelnökkel.
Szerinte az EU-nak továbbra is a lehető legjobban el kell határolódnia “Orbán rasszista alaphangjaitól”, és egyértelművé kell tennie a világ számára, hogy “egy Orbán úrnak nincs jövője Európában”.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) hétfőn azt közölte: Orbán Viktor beszéde komoly aggodalmat keltett a zsidó közösségen belül.
A szervezet “nem tudja értelmezni a beszédnek a „fajok keveredésével” foglalkozó részét, "ráadásul a miniszterelnök szóhasználata élesen szembe megy azzal a gyakorlattal, amely eddig a zsidó közösség számára európai összehasonlításban is egyedülálló biztonságot jelentett.” Szerintük “fontos szót emelni a magyar közélet félreérthető megnyilvánulásai ellen,” ezért Heisler András, a Mazsihisz elnöke találkozót kért a magyar kormányfőtől.
Izolálódó Magyarország
Az Európai Bizottság reakciójában ugyan azt írta, hogy soha nem szokta kommentálni európai politikusok nyilatkozatait, ugyanakkor megjegyezte, hogy az EU-nak saját, az uniós szerződések által őrzött értekei vannak.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter azt mondta, hogy Orbán Viktor ideái elfogadhatatlanok. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a Politicónak kijelentette: a magyar kormányfő „civilizációs normát sértett azáltal, hogy azonosult a fehér felsőbbrendűséget hirdetők ideológiájával”.
Asselborn a lehető leghatározottabban elítéli ezt a „gyűlöletbeszédet, amely a 20. század legsötétebb óráira emlékeztet.”
Tytti Tuppurainen finn Európa-ügyi miniszter pedig jelezte: „ezek az elborzasztó kijelentések nem reprezentálják Magyarországot”, ugyanakkor „izolálják a civilizált nemzetektől.”
Orbán Viktor "groteszk" taktikájának "nem lesz jó vége Magyarország számára”, figyelmeztetett.
