Ekkora összeggel még nem tartozott a magyar lakosság a bankoknak: 2025 májusának végére 11 596 milliárd forintnyi hiteltartozás állt fenn. Ez egy év alatt 11 százalékos növekedést jelent a lakossági hitelállomány összegében.
A fenti összegen belül a lakáshitelek aránya 6 éves csúcsra jutott, ugyanis 2019 óta nem voltak ilyen magasak a magyarok ezirányú tartozásai. Jelenleg a teljes lakossági hitelállomány több mint felét a lakáshitelek teszik ki, ráadásul teljes összegük öt hónap alatt 327 milliárd forintot meghaladó mértékben növekedett, ami 50 százalékkal magasabb az eddigi csúcsot jelentő, 2024-es 216 milliárd forintos állománybővülésnél. A bankoknak az ügyfelekkel szembeni lakáshitel-kategóriájú követelései így ma már meghaladják a 6 ezer milliárd forintot.
Ennél is látványosabb volt – legalábbis arányaiban – a lakossági fogyasztási hitelek bővülése, igaz, itt a konkrét összeg növekedése még így is elmaradt a lakáshitelekétől. A 2024. évi 72 milliárd forintos bővüléssel szemben idén az első öt hónapban 170 milliárd forinttal nőtt az állomány, elérve ezzel az 5063 milliárd forintot. A fogyasztási hitelek közé tartoznak például az autóvásárlásra felvett kölcsönök, illetve a szabad felhasználású hitelek is.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ráadásul nemcsak a hitelek összege járt csúcson, de a befizetett törlesztőrészleteké is. Az év első öt hónapjában a háztartások 915 milliárd forintnyi hitelt törlesztettek, ami 27,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 718 milliárd forintot. A lakosság hitelállománya gyorsabb ütemben nőtt a törlesztésnél, így a magyarok továbbra is nettó hitelfelvevőnek számítanak.
Fotó: Pexels
Általában nyáron járnak csúcsra a fogyasztási hitelek, így előreláthatólag a fentebb leírt tendencia a következő hónapokban még tovább fog erősödni. Ráadásul ősztől indul a 3 százalékos, kedvezményes lakáshitelek folyósítása, ami erre rá fog tenni még egy lapáttal, és a fogyasztási mellett a lakáshiteleket is erősíteni fogja.
De mi miatt indult meg így az eladósodás, és milyen esetleges fékek vannak?
Ellenerők vannak, de nem elég erősek…
A magyar háztartások eladósodottsága Európán belül még így is kifejezetten alacsonynak számít: a GDP 20 százalék körüli arányát teszi ki csupán. Az egy háztartásra jutó átlagos hitelösszeg nem éri el a 4 millió forintot sem.
A lakossági hitelek – főként lakáshitelek és fogyasztási hitelek – az elmúlt években azonban általánosságban növekedésnek indultak: a korábban tartósan alacsony kamatkörnyezet és a támogatott hitelek (pl. CSOK, Babaváró-hitel) mind növelték a hitelfelvételi kedvet az elmúlt években. A lakáshiteleket az erősen rájuk építő demográfiai kormánypolitika dobta meg, a fogyasztási hitelek növekedéséhez pedig a romló gazdasági környezet is hozzájárulhatott. 2022–2023-ban az akkor különösen magas infláció és az ez elleni intézkedésként meghozott jegybanki kamatemelések miatt a hitelfelvétel üteme időlegesen lassulhatott. A jegybanki alapkamat emelése növelte a törlesztőrészleteket is, azaz nemcsak a hitelfelvételt tette kockázatosabbá, de nehezíthette a törlesztést is. A frissen bejelentett újabb lakásvásárlási támogatás megint abba az irányba mutat, hogy nőni fog a lakossági hitelállomány.
A korábbi gazdasági konjunktúra utóhatásaként a magyar lakosság megtakarítási szintje még mindig relatíve magasnak számít. Ráadásul sokan továbbra is – azaz a nemrégiben történt kamatvágás ellenére – állampapírban tartják félretett pénzük egy jelentős részét. Ez pedig ellensúlyozza a lakossági eladósodottságot, miközben enyhíti a magyar államnak a külföldi hitelezőknek való kitettségét is. Az államadósság belföldivé tételének kísérlete kudarcot vallott, és ismét meglódult a magyar állam által felvett nemzetközi hitelek száma.
Viszont mindezek ellenére megállapítható, hogy nemcsak idén járt csúcsra az eladósodottság aránya és összege, de hatéves távlatban is. Nem tántorította tehát el az embereket a romló hitelfelvételi környezet, sőt! Ez esetleg csak időleges, már az éves statisztikát sem jelentősen befolyásoló visszaesést hozhatott. Ha pedig a kormány megtartja a jelenlegi lakástámogatási rendszert, sőt beindul a 3 százalékos lakáshitelek felvétele, akkor nem lesz megállás…
Mérlegen az eladósodottság
Van ok az aggodalomra. A magyar lakosság egyre többet törleszt, mégis nő az eladósodottság. A növekvő törlesztőrészletek komoly terhet rónak a háztartásokra, ami a gyengülő gazdasági környezetben különösen kockázatos. Hosszabb távon mindez fenntarthatatlan lehet, és pénzügyi instabilitáshoz vezethet. Könnyen kialakulhat egy hitellufi is, amelynek kipukkanása válságot idézhet elő.
A változások nem feltétlenül számítanak kizárólag negatívnak. A hitelfelvétel ugyanis növeli a fogyasztást, ami élénkíti a gazdaságot, a lakáshitelek pedig bővítik a háztartások tulajdonában lévő ingatlanok számát és ezzel a vagyonállományt is. Ráadásul hosszú távú befektetésnek tekinthetők. Mindezek ellenére a magyar lakosság GDP-arányos eladósodottsága európai összehasonlításban még mindig alacsonynak mondható. A lakástulajdonosok aránya pedig világszinten is kiemelkedő, amihez a kormány politikája is jelentősen hozzájárult.
A legfontosabb kérdés az, hogy a felvett hiteleket mire fordítják a háztartások. Bár a befektetésnek kevésbé tekinthető fogyasztási hitelek aránya emelkedik, még mindig elmarad a lakáshitelek súlyától. Nincs pontos adat arról, hogy mekkora részt képviselnek a leginkább improduktívnak tekinthető, egyben a pénzügyi kiszolgáltatottságot is jelző adósságrendező hitelek. Hasonlóan nehéz számszerűsíteni az illegális, uzsora jellegű hitelek arányát is, bár ezek a 2010-es évek elejéhez képest jelentősen visszaszorultak. Ezek a konstrukciók mindenképpen növelik az eladósodottságot, hiszen sok esetben éppen korábbi tartozások törlesztésére veszik fel őket az érintettek. Valószínűsíthető az is, hogy az adósságrendező hitelek aránya és összege tovább emelkedett.
A kormány egyelőre nem kínál választ a lakossági eladósodottság problémájára, vagy nem tekinti azt súlyosnak. Az alapkamat korábbi emelése elsősorban az infláció megfékezését szolgálta, más, a hitelezést fékező intézkedés azonban nem látható. Sőt, az újonnan bejelentett 3 százalékos, támogatott lakáshitel inkább arra utal, hogy a fogyasztás ösztönzése és a tulajdonszerzés támogatása fontosabb szempont a kormány számára, mint az eladósodottság mérséklése.
