Extra áremelkedést hozhat szeptembertől az ingatlanpiacon az Otthon Start hitelprogram – állítják a szakértők. Az ingatlanpiaci árak egyébként is emelkednek, de a támogatott hitelprogram további 1-2 százalékkal még tovább növelheti a lakások árát, ami Budapesten akár 1-2 millió forintot is jelenthet egy átlagos lakás esetében – mondta lapunk érdeklődésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szeptemberben egyébként is nagyon élénk az ingatlanpiac, sok a tranzakció, erre fog ráerősíteni, ha az első lakásukat megvásárló fiatalok megrohanják a bankokat, hogy lakást vegyenek. Balogh szerint több hónapba is beletelhet, mire az ingatlanpiac visszaáll a normál kerékvágásba.
A kis lakások ára gyorsabban emelkedik
Az biztos, hogy az első lakásukat vásárlók kedvencei, a 40 négyzetméteresnél kisebb lakások ára eddig is nagyon gyorsan emelkedett. A Zenga.hu adatai szerint Budapesten az ilyen ingatlanok négyzetméterára másfél év alatt 40 százalékot ment feljebb.
A Zenga szakértői arra számítanak, hogy Budapesten ugyan az 1,5 milliós négyzetméterenkénti árplafon gátat szabhat az áremelkedésnek, de vidéken durván felhajthatja az árakat.
Jelenleg az első lakást vásárlókról nincs pontos statisztika, de a piacon azt feltételezik, hogy a 18-35 év közötti korosztály döntő részben még az első lakóingatlanját vásárolja meg. Ők teszik ki a vásárlók 25-30 százalékát. Az idősebbek között is lehetnek persze első lakást vásárlók, de 35-40 év fölött már gyakrabban fordul elő, hogy másik, nagyobb lakást keresnek a meglévő helyett az ingatlantulajdonosok.
Fotó: Depositphotos
Bár az árak emelkednek, egyelőre az ingatlanok széles köre megfelel a támogatott hitelprogram elvárásainak. Az 1,5 millió forintos négyzetméterenkénti árplafon például a Zenga.hu felmérése szerint vidéken gyakorlatilag nem jelent korlátozást, még a vármegyeszékhelyeken meghirdetett ingatlanok 96 százaléka is megfelel az elvárásoknak, de Budapest kerületeinek többségében is széles a kínálat a támogatott hitelre alkalmas lakóingatlanokból.
Nem érdemes várni
Annak, aki nem tud részt venni a támogatott hitelprogramban, a szakértők szerint nem érdemes halogatnia a tervezett lakásvásárlást. Minél előbb sikerül ugyanis megállapodni az eladókkal, annál nagyobb az esély arra, hogy kedvezőbb áron jut hozzá ingatlanhoz. Annak sem érdemes várni, aki azért adná el a lakását, hogy továbbköltözzön egy másikba – mondja Balogh. A támogatott hitelprogram megjelenése után ezek a továbbköltözők is várhatóan jóval drágábban tudnak csak másik lakást vásárolni. Ha pedig hitelre van szükségük, több hitelt kell felvenniük, amelynek a törlesztése drágább lesz.
Kizárólag annak érdemes megvárni a szeptembert, aki jogosult a kedvezményes hitelre.
Ő ugyanis sokat spórolhat a támogatott konstrukcióval. A támogatott hitel kamata az ügyfél számára 3 százalékos lesz, így az, aki 50 millió forintnyi hitelt vesz fel 25 évre, havonta 100 ezer forint körüli összeget takaríthat meg egy piaci kamatozású hitelhez képest az eddigi számítások szerint.
Annak is megéri a hitel, aki nem szorul rá
Bár a részletszabályok még nem jelentek meg, sejteni lehet, hogy a 3 százalékos kamatú lakáshitelt mindenkinek megéri majd felvenni, aki jogosult rá, még akkor is, ha zsebből is ki tudná fizetni a kiszemelt lakást, és nem szorul hitelre. 50 millió forintnyi 3 százalékos kamattal ketyegő hitelt 6-7 százalékos kamat mellett befektetve ugyanis évente 3-3,5 millió forint kamatot vehet fel. Ilyen kamatozású állampapírok elérhetők, a kamatukból a havi 233 ezer forintosra kalkulált törlesztőrészlet simán kifizethető, sőt még marad is belőle, a tőke pedig a futamidő végén felvehető.
Kérdés emiatt, hogy valóban a kispénzű fiatalok veszik-e majd igénybe ezt a lehetőséget, vagy a vagyonosabb réteg kezd majd a hitel miatt ingatlanokra spekulálni, például a fiatalabb gyerekeit bevonva a lakásvásárlásba.
Az biztos, hogy a kifejezetten vagyonos réteg az elmúlt egy évben már elég nagy összeget megforgatott az ingatlanpiacon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi lakáspiaci jelentésében arról ír, hogy a lakosság 2024 utolsó és 2025 első negyedévében mintegy 300 milliárd forint többletmegtakarítást csoportosított át a lakáspiacra. Úgy gondolják az MNB szakértői, hogy ennek fedezete jelentős részben az állampapírokra kifizetett kamat lehetett, illetve nyilván voltak olyan lakásvásárlók is, akik nemcsak a kamatokat, de az állampapírok tőkerészét is ingatlanba forgatták át. A nyugdíjpénztári tartalékaikhoz viszont kevesen nyúltak hozzá, a jegybank adatai szerint az első negyedévben 38 milliárd forint kiutalását igényelték lakáscélra, ebből három hónap alatt 16,6 milliárd forintot folyósítottak az intézmények, a kiutalt összeg közel fele viszont nem ingatlanvásárlást vagy -felújítást, hanem hiteltörlesztést finanszírozott.
