A kormányzati információk szerint augusztus 30-31. és szeptember 2-3. napokon oltanak az ország általános és középiskoláiban, ezért arra voltunk kíváncsiak, hogyan indult hétfőn az oltási kampány, mik a tapasztalatok, és hány gyerek vár még az oltásra.
Egy budapesti alternatív gimnáziumban kezdtünk, ahol nem tudtunk olyan tanárt találni, aki koordinálta volna az oltást. A védőnő „szervezte” meg ugyanis, hogy pontosan hány ampulla Pfizer álljon rendelkezésre a kamaszoknak. A védőnővel még tudtunk is volna beszélni, ha nem épp akkor kezdi el a gyerekek oltását. A vonal túloldalán lévő készséges tanár a kedvünkért megnézte, hogy hányan várakoznak oltásra.
„Két-három gyerek ül a folyosón, nincsenek túl sokan.”
Az évről évre a TOP 3 gimnázium között végző budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban csak kedden és szeptember 3-án oltanak 8-10 óráig. Egy másik elitgimnázium elirányított minket a kormányhivatalhoz, mondván, hogy ők tudnak mindent, az iskolák csak végrehajtók. Aztán megenyhülve azt is kibökték, hogy csekély számú oltásra fog sor kerülni kedden iskolájukban, ezért talán elég is lesz egyetlen nap minderre, viszont diákjaik jó része már a nyár folyamán beoltatta magát.
Egy ózdi középiskolában épp gigaértekezletre indult az igazgató, ezért itt csak a titkárságtól tudjuk, hogy „semmi jele az oltásnak”, valószínűleg a többi kijelölt napon zajlik a kampány. A Debreceni Szakképzési Centrum egyik középiskolájának igazgatónője ismét elmagyarázta, amit már jó ideje tudunk: forduljunk a fenntartóhoz, mert ugyan nem tilos nyilatkozni, de a „kommunikáció egyes formáit ők intézik”. Győrben ugyanígy jártunk: kedvesen, de elirányítottak minket a tankerülethez, mivel „ők tudnak adatokkal szolgálni.”
„Igen, ma indultak az oltási kampányok, természetesen nem mindegyik iskolában azonos időben. Azt viszont tudjuk, hogy 48 ezer diák szülője jelezte oltási igényét. Mivel a csaknem 680 ezer fős érintett populációból eddig már 170 ezer gyerek be lett oltva, most hozzájön a közel ötvenezer fő, így 220 ezer diák lesz átoltott. Ez kevesebb mint a 12-18 éves korú gyerekek egyharmada” – mondta el érdeklődésünkre Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.
Véleménye szerint ez csak egy kis oka annak, hogy miért indul az idei tanév még a tavalyinál is jóval feszültebben. A feszültség oka többrétű, és ezek miatt egyre nehezebb a tábla elé kiállni.
„Egyfelől a járvány miatti félelmek dominálnak, hiszen a kormány egyértelműen nem veszi komolyan az iskolákban a pandémiakezelést. Másfelől óriási pedagógushiánnyal indulunk neki a tanévnek, amivel egyre nehezedő, már-már alig viselhető terheket helyeznek ránk. Emellett az európai szintet alulról súroló pedagógusbérekből lehetetlen megélni” – foglalja össze dióhéjban az alelnök a tanárok jelenlegi hangulatát.
A Pedagógusok Szakszervezete augusztusban elindította petícióját is, melyben alapvető követeléseket fogalmaz meg a kormány felé. Már több mint ötezren írták alá, ami Totyik Tamás szerint nem kevés, de nem is sok, de aminek az okát végre elkezdték pedzegetni: ez pedig a félelem. Sokan a petíciót is csak monogrammal merik aláírni, pedig sokan közülük diplomával élnek a létminimum alatt, amire Európában rajtunk kívül nincs példa. A szakember szerint ebben a többtényezős válságban, a negyedik hullám küszöbén kell újraindítani az iskolákat szerdán, szeptember 1-jén.
„2014 óta folyamatosan csökken a pedagógusok száma, jelenleg 10-12 ezer fő hiányzik a közoktatásból. Minden ötödik általános iskolában tanít olyan, akinek nincs felsőfokú végzettsége, s minden negyedik intézményben nem a szakuknak megfelelő órákon tanítanak. Emellett nálunk dolgoznak a legtöbbet Európában a tanárok, ennél többet csak Oroszországban tanítanak” – sorolja tovább a nehézségeket Totyik Tamás.
De ott van még az úgynevezett tantervi szabályozási válság is, amely nemcsak elveszi a tanszabadságot a pedagógustól, hanem azonos elvárásokat fogalmaz meg egy borsodi kis faluban lévő iskolás és a budapesti elitkerületi iskolás számára is – ezt már a hvg.hu-nak mondta az alelnök egy hosszabb podcastban a napokban. A magyarországi iskolákban dolgozik a legkevesebb pedagógiai asszisztens, gyógypedagógus és iskolapszichológus, ezért egyre nő a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és a speciális tanulási igényű diákok száma.
„Az esélyegyenlőséggel is baj van: nálunk van a legnagyobb különbség a legjobban és a legkevésbé teljesítő iskolák között, ami nemcsak a jelenlegi, hanem a többi, előző kormány bűne is. Emiatt a magyar gyerekek hatvan százaléka alig teljesít, pedig ők lesznek azok, akik kikerülve a munkaerőpiacra, használhatatlanok lesznek” – véli az alelnök. Szerinte a következő öt évben, az évi 7-7500 pedagógus nyugdíjba vonulásával tovább mélyül majd a válság.
Hozzátette: ha ez így folytatódik, öt év múlva összeomlik a közoktatás. Iskolákat kell majd összevonni és drasztikus minőségromlás fog bekövetkezni, így a gyerekek felemelkedési lehetősége végleg megszűnhet.
