3p

Az egy főre jutó vásárlóerőt tekintve a legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 6,5 millió forint volt a különbség.

Az egy főre jutó vásárlóerő 2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein 2020-ban, derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmányából. 

Mennyit ér a pénzünk? (Illusztráció. Depositphotos)
Mennyit ér a pénzünk? (Illusztráció. Depositphotos)

Nagy eltérések voltak a falvak, a városok, a megyei jogú városok és a kerületek között: a legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 6,5 millió forint volt a különbség.

Az egy főre jutó vásárlóerő 97 településen nagyon, míg 740 településen jelentősen az átlag alatt helyezkedett el, és mindössze 131 településen volt jelentősen az átlag felett. A többi település az átlag környékén volt.

Települések egy főre jutó vásárlóereje 2020-ban, ezer forintban. (Forrás: KSH- és NAV-adatok a GKI sajátszámítása alapján)
Települések egy főre jutó vásárlóereje 2020-ban, ezer forintban. (Forrás: KSH- és NAV-adatok a GKI sajátszámítása alapján)

 

Az átlag feletti vásárlőerejű települések elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatóak, míg a szegényebb települések Észak-Kelet-Magyarországon és Dél-Dunántúlon vannak.

A 2020-as helyzetképet árnyalhatja, ha az egy év alatt végbement változásokat is megvizsgáljuk: vajon milyen hatással volt a koronavírus válság a települések vásárlóerejére?

Országos szinten

az egy főre jutó vásárlóerő 2019 és 2020 között nominálisan 7 százalékkal növekedett, de ez a növekedés nem egyenletesen oszlott meg a települések között.

Az egyfőre jutó vásárlóerő csökkent vagy stagnált 506 településen, míg 827 településen átlag alatt, ugyanakkor 201 településen jelentősen az átlag felett növekedett ez a mutató. A többi településen átlag körüli volt az értéke.

Települések egy főre jutó vásárlóerejének változása 2019-2020, százalékban. (Forrás: KSH- és NAV-adatok a GKI sajátszámítása alapján)
Települések egy főre jutó vásárlóerejének változása 2019-2020, százalékban. (Forrás: KSH- és NAV-adatok a GKI sajátszámítása alapján)

 

A járvány okozta válság jelentősen visszafogta a vásárlőerő-növekedését a települések több mint 40 százalékánál (tehát átlag alatti volt a növekedés vagy csökkenés következett be).

Szinte a teljes Dunántúl a vesztesek közé tartozik, ahogy Észak-Magyarország és a keleti határszél települései is.

Ugyanakkor a települések egy szűk köre esetében még a válság alatt is kiemelkedően tudott növekedni a vásárlóerő.

Ami a kutatás hátterét illeti, a vásárlóerő az életminőség egyik fontos szegmense. Minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni a lakosság, annál több kiskereskedelmi egység, étterem, szórakozóhely lesz helyben, és egyre több kulturális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település. Mindez önmagában is növeli a foglalkoztatást, ami tovább javítja az életminőséget.

A GKI a becslések során a NAV és a KSH megfelelő adatsorait (nettó keresetek, nyugdíjak, vállalkozói jövedelmek, önkormányzati juttatások) használta fel.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!