Amint arról az Mfor is beszámolt, a magyar építőipari termelés volumene szeptemberben havi alapon 9,9 százalékkal, éves alapon 5,6 százalékkal esett vissza – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleményében.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, Regős Gábor szerint az eredmény megfelel a várakozásoknak. „Az ágazat teljesítményét már augusztusban is csak a fenékküszöb építése tudta megmenteni, ettől eltekintve már előtte is inkább csökkenő értékeket láttunk. Az építőipar a harmadik negyedévben minden bizonnyal lefelé húzta a gazdasági növekedést” – mondta Regős.
Szeptemberben az épületek építésének volumene 5,3 százalékkal emelkedett: ezt az elemző kellemes meglepetésnek nevezte, miután az előző három hónapban visszaesést mért a KSH. Ebben inkább a versenyszférának lehetett szerepe, például a lakásépítések esetében, hiszen itt a harmadik negyedév különösen kedvezően alakult.
Az egyéb építmények építésének volumene viszont 22,2 százalékkal csökkent. Az utóbbi kategóriába jellemzően állami megrendelések tartoznak, mint például út- és vasútépítések vagy éppen közműépítések. Regős úgy látja, itt mindenképpen szerepet játszik egyes nagyberuházások leállítása. „A leállított beruházások esetleges újraindulása időbe telik, az is kérdés, hogy az ágazati szereplők hogyan tudják átvészelni az addigi időszakot. Rövidtávon nincs sok ok a derülátásra, de
vélhetően aki tud, az lehajol majd a kisebb, kevésbé jövedelmező munkákért is, ami ebben a szegmensben erősítheti végre az árversenyt”
– tette hozzá az elemző.
A kettősség a rendelésállományon is látszódik: az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 2,1 százalékkal nőtt, míg az egyéb építményeké 19,2 százalékkal csökkent. Összességében a rendelésállomány szeptember végén 14 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az új szerződések volumenét tekintve a visszaesés 34,5 százalék, ami viszont mindkét építményfőcsoport jelentős csökkenéséből jön össze. Az új nagyberuházások indítását a kedvezőtlen gazdasági környezet – magas energiaárak, német ipar problémái – sem segíti.
Regős szerint még várni kell az építőipar problémáinak megoldására és a kereslet visszatérésére, amit az uniós források megérkezése, és a bérlakás-, illetve vasútépítés, valamint a leállított beruházások újraindítása hozhat el.
Készül a Nemzeti Épületfelújítási Terv
Az MBH Elemzési Centrum elemzője, Horti Flóra szerint az év végére valószínűsíthetően negatív tartományba kerülhet a magyar építőipar teljesítménye. Az új szerződések és a szerződésállomány volumenének visszaesése továbbra is rontja a rövid távú kilátásokat.
Az épületek építésére kötött szerződések volumene 22,7 százalékkal, az egyéb építményekre vonatkozóké pedig 43,6 százalékkal csökkent.
Horti szerint a jelentős visszaesés arra utal, hogy a beruházói kereslet továbbra is visszafogott, ami a következő hónapokban is korlátozhatja az építőipari termelés bővülését.
„A lakáspiacon az 550 millió eurós Wekerle Lakásépítési Program élénkülést vetít előre, ugyanakkor az építészeti törvény módosítása miatt a kiemelt lakásberuházások új engedélyeinek 2026 végéig történő elhalasztása fékezheti egyes fejlesztések megvalósulását” – mondta az MBH elemzője.
Fotó: DepositPhotos.com
Az Euroconstruct előrejelzése szerint az újlakás-építések volumene 2026-ban 7 százalékkal bővülhet, míg 2027-ben a felújítási piac 5 százalékos növekedést érhet el. A fellendülést az 5 százalékos lakásáfa meghosszabbítása, a Wekerle Plusz program és az új energetikai támogatások is segíthetik.
A Daibau becslése szerint a tervezett energetikai program évente mintegy 30 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítheti, ami érezhető többletkeresletet eredményezhet az építőipari kivitelezések és az építőanyagok piacán.
Az uniós források várhatóan elsősorban közlekedési infrastruktúra- és lakásfejlesztési beruházásokat támogathatnak, amelyek érdemibb növekedési impulzust 2027-től adhatnak az építőiparnak. Az MBH elemzője hosszabb távon fontos tényezőnek tartja az év végéig elkészülő Nemzeti Épületfelújítási Tervet, amely a tervek szerint állami támogatás nélkül, piaci alapon működő modellre építene. A kormány célja 2030-ig 5 ezer új bérlakás létrehozása, hosszabb távon pedig akár 20 ezer lakás megépítése.
