Kihirdette a magyar győzelmet Tállai András
A pálinka szabadságharc több mint tízéves küzdelme magyar győzelemmel zárult, az Európai Unió módosította az erre vonatkozó szabályozást, így már jövőre újra adómentes lehet a pálinkafőzés - tájékoztatta az MTI-t Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. A kormány döntése értelmében 2021. január 1-jétől mind az otthoni magánfőzés, mind a bérfőzés újra adómentes lehet - mondta az államtitkár.
Az adóhivatal adatai arról árulkodnak, hogy még a jelenlegi szabályok mellett is, amikor 700 forintot kell fizetni egy liter párlat után, van igény a házi pálinkára. Jelenleg mintegy 27 ezer főzőberendezés van a magyar háztartásokban, és 2020. január 1-je és október 8-a között 69 ezer párlatadójegyet váltottak ki az otthonfőzők - ismertette Tállai András.
Nyáron került pont a pálinkaszabadságharc végére, amikor az unió döntéshozó szervezete módosította az alkoholok ügyével foglalkozó irányelvet, amely szerint a tagállamok adómentessé tehetik - évente maximum 50 liter gyümölcsszeszig - a párlatfőzést - emlékeztetett az államtitkár. A kormány úgy döntött, hogy a kedvező szabályokat már 2021. január 1-jétől alkalmazza, vagyis jövőre már nem lesz szükség párlatadójegyre, illetve az ehhez kapcsolódó közteher megfizetésére se - jegyezte meg Tállai András.
Évi 86 litert bárki lefőzhet adómentesen
A jövő évtől minden nagykorú, gyümölcstermesztő magyar állampolgár háztartásonként évi 86 liter gyümölcspárlatot főzhet le magánfőzésben adómentesen. A pálinkafőző magánszemély nem értékesítheti a párlatát, de azt családtagjai és vendégei elfogyaszthatják -
ismertette az új szabályokat Tállai András.
A desztillálóberendezést továbbra is be kell jelenteni az önkormányzatnál, de a főzést megelőzően bejelentést kell tenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is, amiért cserébe a hatóság származási igazolást állít ki, ez igazolja a párlat eredetét és ezzel lehet részt venni különböző pálinkaversenyeken is. Az otthoni főzés szabályai betartását változatlanul az önkormányzati jegyzők ellenőrzik majd - tette hozzá.
2020. október 8-ig - a koronavírus-járvány ellenére - jelentős, 947 ezer hektoliterfok volt a bérfőzött pálinka mennyisége. Ez csaknem 1 millió 900 ezer liter 50 százalékos párlatnak felel meg - magyarázta az államtitkár.
Párlat vs. pálinka
A Pálinka Nemzeti Tanács meghatározása szerint a párlat egy gyűjtőfogalom, ebbe a kategóriába tartozik minden erjesztett alapanyagból lepárlással készült szeszesital, például a pálinka is. Pálinkának a 2008. évi LXXIII. törvény alapján csak azt a szeszesitalt nevezhetjük, amely 100 százalékban Magyarországon termelt nemes vagy vadgyümölcsből, szőlőtörkölyből vagy aszú-szőlőtörkölyből készült, valamint nem tartalmaz semmilyen adalékanyagot. Fontos, hogy a készülő ital csak akkor lehet pálinka, ha Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták, a végeredmény pedig minimum 37,5 térfogat-százalékos, maximum 86 térfogat-százalékos lehet.
A Pénzügyminisztérium várhatóan a jövő héten nyújtja be a Parlamentnek az adó-adminisztrációt csökkentő javaslatait, ezek egyik fontos eleme az adómentes pálinkafőzés, hiszen az új szabályok nemcsak anyagi megtakarítást, hanem jelentős egyszerűsítést is hoznak jövőre - mondta az államtitkár.
Most még legalább 3500 forint az éves adó
Emlékeztetett: jelenleg a magánfőzőnek a párlat előállítása előtt párlatadójegyet kell igényelnie az adóhivataltól. Egy párlatadójeggyel egy liter pálinkát lehet otthon főzni. Minden évben az első igényléskor legalább háromezer ötszáz forintot kell befizetni, azaz legalább öt adójegyet kell venni. A bérfőzés jelenleg adóköteles, literenként nagyjából 800 forint bérfőzési szeszadót kell lerónia annak, aki lehullott gyümölcsét pálinkaként kívánja hasznosítani.
"Ha az Országgyűlés megszavazza az adómentességet, akkor jövőre Magyarországon újra minden gyümölcstermesztőt megillet a pálinkafőzés szabadsága" - fogalmazott Tállai András.
