Történelmi részvétel és a Nemzeti Választási Iroda botrányos működése mellett egyértelmű Fidesz-győzelem született a tegnapi parlamenti választáson. Az új parlament összeülését követően a köztársasági elnök kéri majd fel a legtöbb szavazatot kapott párt elnökét a kormányalakításra.
Vagyis valamikor május vége felé kezdheti meg működését a régi-új kormány, várhatóan kétharmados felhatalmazással. Első intézkedései közé tartozhat majd a 2019-es költségvetés, illetve az adótörvények benyújtása a parlamenthez.
Erre az előző években is ilyen ütemezésben került sor: minden tavasszal szavaztak a képviselők a rákövetkező évi büdzséről, és ha időközben az élet esetleg meghaladta a törvénybe foglaltakat, akkor finomhangolták a számokat. Mint tették azt két éve például az inflációs előrejelzéssel, amit az év végéhez közeledve megemeltek, így nagyobb nyugdíjemelésben részesültek tavaly januártól az idősek, mint amennyit eredetileg szánt nekik a kormány.
Arról, hogy a költségvetést idén is korán el kívánja fogadtatni a kormány, Lázár János miniszter beszélt portálunk kérdésére egy idén év eleji Kormányinfón. Lázár akkor elárulta, hogy még az első félévben megszületik a döntés az állami bevételekről és kiadásokról.
Ez tehát a frissen felálló kormány egyik első
intézkedése lehet. Valószínűleg gyorsan végigviszik a Stop Soros csomag
elfogadtatását is, a választás ugyanis megerősítés lehetett Orbánék számára,
hogy a Soros György démonizált személyével átitatott migránspolitika rendjén
való. A törvényjavaslat gyors elfogadását erősíti az is, hogy Kovács Zoltán, kormányszóvivő az Indexnek adott interjújában a témával kapcsolatban azt mondta: a magyar politikába beleszóló szervezeteket be kell záratni.
Amit tudni lehet még: a kormány kitart az egykulcsos adórendszer mellett, és folytatni kívánja a jelenleg 15 százalékos szja csökkentését. A cél, hogy levigyék 10 százalék alá a mértéket. A hatéves bérmegállapodásban foglaltaknak megfelelően újabb munkáltatói tehercsökkenés is várható.
A távlatosabb stratégia részeként érdemes kiemelni a demográfiai folyamatok megfordítását, amelynek összetett, adó-, szociális, oktatási politikai elemei vannak. Erre bizonyosan nagy hangsúlyt fektetnek a következő ciklusban.
Egy interjúban fontosnak nevezte a miniszterelnök a versenyképesség javítását is, tehát e téren is várhatók intézkedések. Erre szükség is lesz, mert a ranglistákon egyre rosszabb pozíciót foglal el Magyarország. Az új iparstratégia része – derült ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szavaiból – két-három olyan magyar vállalati brand felépítése, amelyeken keresztül könnyű beazonosítani Magyarországot a világban.
A külpolitika továbbra is konfrontatív maradhat, kritikus éllel Brüsszel irányában, megértéssel a klasszikus demokráciák közé nehezen sorolható államok iránt. Ennek hasznát az elmúlt négy évben nem lehetett kimutatni, sem a távol-keleti, sem az orosz piacokkal bonyolított kereskedelem nem lett mérvadó, továbbra is az európai piacok számítanak elsőszámúnak.
Bizonyosan folytatódnak majd a presztízsberuházások, a sportcélú infrastruktúra fejlesztésével (az új ciklusban a jégkorong létesítmények kerülhetnek sorra), illetve a paksi atomerőmű is megépülhet (az ellenzéki pártok leállították volna a beruházást).
A demokratikus intézmények "felkészítése" az illiberális demokráciára már 2010 után megtörtént, e téren nagy átalakításra nem kell számítani, legfeljebb a most induló ciklusban kifutó elnöki mandátumokról szóló döntések kelthetnek izgalmakat. A kormányzaton belül viszont lehetnek változások, a választás előtt például olyan információ jutott el hozzánk, hogy a közlekedési terület önállóvá válhat a kormányzati struktúrán belül.
