„Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket 3 milliárd dollár és 750 millió euró értékben” - jelentette be a Facebookon megjelent videóban Varga Mihály pénzügyminiszter. Azt is hozzátette, hogy ezt „Magyarország stabilitásának megőrzésére, előtörlesztésre, és a pénzügyi tartalékok növelésére használjuk”. Az anyag ugyan a konkrétumokkal adós maradt, ám az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) oldalán található közlemény alapján tisztább kép alakul ki. Így értékelhetjük, hogy valóban akkora sikerről van szó, ahogy azt a miniszter hangoztatta, vagy a helyzet korántsem ennyire derűs.
Az AKK információiból kiderült, hogy az 1,75 milliárd dollár összegű, 7 éves futamidejű 5,25 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 5,46 százalék, az 1,25 milliárd dollár összegű, 12 éves futamidejű évi 5,5 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 5,829 százalék. A dollárban denominált kötvényekkel párhuzamosan az egy 750 millió euró összegű, 9 éves futamidejű 4,25 százalékos fix kamatot fizető sorozatot is kibocsátottak, melynek hozama 4,503 százalék. (A fizetendő kamat és a kötvények hozama azért nem egyezik meg, mert nem névértéken, hanem annál olcsóbban lehetett jegyezni a kötvényeket . szerk.)
Értékelésében a miniszter azt is elmondta: „A magyar kötvények iránt kétszeres volt a kereslet, ez azt mutatja, hogy Magyarország a bizonytalan nemzetközi környezetben is képes önállóan a piacról finanszírozni magát.” Kezdjük ez utóbbi kijelentéssel, az valóban megnyugtató, hogy az uniós források elapadása ellenére a magyar államadósság finanszírozása megoldott. Ugyanakkor a mostani kétszeres túljegyzés elmarad az elmúlt évek 3-4-szeres túljegyzéseitől, amiben vélhetőleg Magyarország megítélésének romlása és a feszült nemzetközi politikai- és gazdasági helyzet is közrejátszik.
Érdemes megjegyezni, hogy a kibocsátás nagyon megdrágult. A múlt év szeptemberében az ÁKK óriási kötvénykibocsátást hajtott végre, hiszen akkor két napon belül előbb egy 4,25 milliárd dolláros, majd egy 1 milliárd eurós kibocsátást hajtottak végre. A dollárkötvények 10 és 30 éves futamidővel kerültek forgalomba, melyeket akkor 2,29, illetve 3,355 százalékos hozammal sikerült értékesíteni. Ugyan most 10 éves papírt nem adtak el, ám 7 és a 12 éves kötvény kondíciói alapján nagyságrendileg 5,5 százalék körüli lenne egy ilyen magyar papír hozama. A tavaly őszi kibocsátás kapcsán egyébként mi is megjegyeztük, hogy ugyan azzal a korábbi elvvel szembe megy, amely szerint az állam próbál forintban eladósodni, ugyanakkor a várható hozamemelkedés miatt logikus lépésnek tituláltuk.
A hozamemelkedés nyilvánvalóan sokba fog kerülni az államnak, hiszen az új kötvények finanszírozása plusz terhet fog az ÁKK-ra róni. Persze akár a Pénzügyminisztérium, akár az ÁKK a későbbiekben megmagyarázhatja, hogy jókor és jó kondíciókkal történt a kibocsátás. Főleg amennyiben az Európai Központi Bank a csütörtökön meglebegtetett agresszív kamatemelést valóban végre hajtja, akkor ugyanis a mostani eurókötvény kondíciói vélhetőleg sokkal jobb színben fognak feltűnni.
Ami a Varga Mihály által belebegtetett előtörlesztést illeti, ott viszonylag egyszerűnek látszik a képlet, hiszen van két korábbi sorozat, amely a mostani kibocsátás mellett is kifejezetten rossznak tűnik. Mindkét kötvénysorozat 2041-ben jár le, és összesen 1,25 milliárd dollár értékű a még kint lévő állomány. Ezek kamatozása 7,625 százalék, így logikus lenne olcsóbb finanszírozásra cserélni. Az ÁKK által a napokban frissített anyaga szerint három devizakötvényből összesen három korábban kibocsátott kötvénysorozat visszavásárlására tett utalást, összesen legfeljebb 1,35 milliárd dollárnyi értékben. Ezeken felül még egy jövőre lejáró dollárkötvény sorozat visszavásárlása adná magát, abból 1,631 milliárdos állomány van még forgalomban, míg a kamatozása 5,75 százalék.
