Ismert, a jelenleg is kata hatálya alá tartozók számára a most havi 50 ezer forintos adó mértéke jövőre 75 ezer, 2028-ra pedig 100 ezer forintra emelkedik, 2029-től pedig csak az új, nem magánszemélyektől származó bevételt is engedélyező, továbbá főállás, nyugdíj vagy felsőfokú tanulmányok mellett is végezhető katába olvadnak be ők is.
A Billingo 2022-ben, a kata szigorításakor is felmérést végzett. Akkor kiderült, hogy a katásoknak mindössze 7,88 százaléka számlázott kizárólag magánszemélyeknek, vagyis a többség egyik napról a másikra kiesett a rendszerből, és jellemzően átalányadózásra váltott.
A mostani felmérés válaszadóinak 64,0 százaléka átalányadózó, 30,8 százaléka jelenleg is katás, 5,2 százaléka vállalkozói személyi jövedelemadó (szja) szerint adózó egyéni vállalkozó. Az átalányadózók számlázási szokásai szinte pontosan megegyeznek a 2022-es katásokéval: 56,9 százalékuk csak cégeknek, 37,6 százalékuk cégeknek és magánszemélyeknek is számláz, és csak 5,4 százalékuk kizárólag magánszemélyeknek. Ők lehetnek az új kata legfontosabb célcsoportja.
Fotó: Billingo
A jelenlegi katások ma havi 50 ezer forint tételes adót fizetnek, így számukra a régi rendszerben maradva is jelentős emelés jön. Közel felük (47,9 százalék) túl magasnak tartja az új összeget, több mint harmaduk (35,2 százalék) megfelelőnek, közel ötödük (16,9 százalék) pedig az előnyökért cserébe magasabb adóterhet is vállalna. Az átalányadózóknál a megítélés kedvezőbb: több mint ötödük (22,4 százalék) tartja túl magasnak, míg közel kétharmaduk (61,0 százalék) megfelelő mértékűnek. A teljes mintában az új kata tervezett összegét túl magasnak ítélők aránya 30,4 százalék.
Azok a válaszadók, akik magasabb összegű adót is hajlandóak lennének fizetni, elsősorban a jobb ellátást értékelik: háromnegyedük (74,7 százalék) a magasabb táppénzt és nyugdíjat tartja fontosnak, szemben a teljes minta 48,4 százalékával. A 2022-es felmérésben a katások 14,56 százaléka mondta, hogy akár 100 százalékos tételesadó-emelést is elfogadna; a most javasolt főállású összeg éppen ekkora emelést jelent, és az ezt vállalni kész csoport ma is hasonló méretű.
A válaszadók közel fele (49,5 százalék) biztosan vagy valószínűleg már 2027 elején az új katát választaná, a megkérdezettek 28,2 százaléka pedig még nem döntött. A katások 54,9 százaléka, míg az átalányadózók 46,1 százaléka választaná biztosan vagy valószínűleg az új katát.
Fotó: Billingo
Az összeg megítélése szorosan összefügg a döntéssel: aki megfelelőnek tartja, annak 38,6 százaléka azonnal váltana, aki túl magasnak, annak csak 4,3 százaléka.
A válaszadók a céges számlázás lehetőségét (65,7 százalék) és az egyszerű, fix adót (63,6 százalék) tartják a legvonzóbbnak, ezt követi a magasabb táppénz és nyugdíj (48,4 százalék), a 22 millió forintos éves keret (33,2 százalék) és a mellékállásban is választható kata (28,6 százalék). Az átalányadózók 74,9 százaléka, a csak cégeknek számlázó átalányadózók 80,4 százaléka céges számlázást tartja fontosnak. A katásoknál a magasabb ellátás vezet (55,6 százalék).
Fotó: Billingo
A céges számlázás vonzereje ugyanakkor ütközhet az 50 százalékos szabállyal. Bár a kérdőív erre nem kérdezett rá, több válaszadó – köztük fordítók, szoftverfejlesztők és projektalapú szabadúszók – maga jelezte, hogy egy-egy nagy megbízó miatt kieshetne a katából. Meglepő eredmény az is, hogy akiknek fontos a mellékállásban választható kata, kevésbé hajlanak a váltásra (44,7 százalék), mint akiknek nem (51,4 százalék), ami összefügghet azzal, hogy mellékállásban a havi 50 ezer forint nem jár társadalombiztosítási jogosultsággal.
A válaszadók 66,6 százaléka a végleges szabályokra vár a döntés előtt. 45,1 százalék összehasonlítást kér a jelenlegi adózásával, míg 41 százalék venne igénybe kalkulátort a saját számaival, 17,1 százalék könyvelőhöz fordulna tanácsadásért. Az átalányadózók 56,9 százaléka összehasonlítást, 46,8 százaléka kalkulátort tartana hasznosnak. A Billingo már dolgozik egy kata Asszisztensen, amely 2027-től segítené az új katát választó vállalkozókat.
A válaszadók 54,9 százaléka hagyományos könyvelővel dolgozik, 36,9 százaléka maga könyvel, 8,2 százaléka online könyvelői szolgáltatást használ. A magukat könyvelő átalányadózók a legszkeptikusabbak: közülük 40,0 százalék váltana vagy valószínűleg váltana, a könyvelővel dolgozóknál ez 50,7 százalék. A vállalkozásukat a válaszadók 80,7 százaléka weben, 19,3 százaléka mobilon intézi szívesebben; a katások körében a mobilt preferálók aránya 28,2 százalék.
A szabad szavas válaszokban visszatérő igény volt a sávos, bevételarányos kata, amelyet többek között magántanárok, kézművesek és kezdő vállalkozók kértek. Többen szeretnék azt is, hogy átláthatóbb legyen, a tételes adóból mennyi jut nyugdíjra és társadalombiztosításra.
„A 2022-es változás után rengeteg vállalkozónak kellett szinte egyik napról a másikra új adózási formát megtanulnia. Most azt szeretnénk, hogy az új kata ne újabb papírmunkát, hanem valódi könnyebbséget hozzon. A felmérésünkből is látszik, hogy a vállalkozók kétharmada a végleges szabályokra és pontos számokra vár, mielőtt dönt. Ezért már dolgozunk a Kata Asszisztensen, hogy aki 2027-től az új katát választja, annak ne az adminisztrációval kelljen foglalkoznia, hanem azzal, amiért vállalkozik”
– mondta Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója.
