Kedden ismét összeül az MNB monetáris tanácsa, hogy határozzon az alapkamatról. A szakértők kivétel nélkül úgy látják, marad a jelenleg 5,5 százalékos irányadó ráta. Az egyetlen tényező, amely a kamatcsökkentés mellett szól, a rendkívül alacsony infláció. A KSH legutóbbi, szeptemberi közlése 1,6 százalékos áremelkedésről szólt, ami még az elemzőket is meglepte.
Aggasztó azonban a közel-keleti helyzet, amely miatt magas az energiahordozók ára, és ez az inflációt is felviheti. A világ jegybankjai épp ezért az MNB-vel ellentétben nem is mernek csökkenteni, sőt, kamatemelést terveznek. A kamatkörnyezet is magas, rég nem látott szinten állnak a kötvényhozamok, és a magyar államadósságra is kell vevőt találni.
Ha túl alacsony volna a kamat, akkor nem vásárolnák meg a magyar állampapírokat, eszközöket, ez a forint leértékelődéséhez vezethetne, ami szintén fokozná az inflációt.
Emellett a kormánynak az árrésstopok kivezetésén is előbb-utóbb el kell gondolkoznia, mivel ez a piacellenes intézkedés nem maradhat fenn büntetlenül a végtelenségig. Magyar Péter hétfőn az Országgyűlésben a jövő évi költségvetésről szóló beszédében közölte: az árrésstopot ki fogják vezetni, mivel az infláció alacsony, és a magyar vállalkozásokat is hátrányosan érinti az intézkedés.
A teljes adás itt hallgatható meg, a műsorvezető M. Szűcs Péter:
