A népszámlálási adatokból azonban úgy tűnik, hogy olyan elavult fűtési rendszerek vannak Magyarországon, hogy az energiaárak a háztartások harmadát nem is feltétlenül kellene, hogy érdekeljék: a magyar háztartások harmada ugyanis – részben vagy teljesen – még mindig fával fűt - tárja fel a G7. A 2022-es népszámlálás során arra a kérdésre, hogy fűtenek-e fával, a magyarok lakások 30,5 százalékában adtak igenlő választ. Emellett 1,2 százalék szénnel szokott fűteni.
Fotó: Barabás Ákos
A statisztikai adatok sokrétűek a fűtés kapcsán, hiszen többféleképpen is rákérdeztek erre. Ha valaki igent mond arra, hogy szokott-e fával fűteni, még egyáltalán nem biztos, hogy ez gyakran fordul elő: van, ahol kiegészítésként használják a kertben termelődő fahulladék égetésére, vagy egyszerűen látványelemként, kandallóként.
A fővárosban szinte nem is létezik ez a fűtési mód, viszont Tolnában, Somogyban és Nógrádban minden ötödik lakást szobákban álló fakályhákkal fűtenek. Jellemzően minél szegényebb egy megye, annál nagyobb ennek a fűtési módnak a szerepe. Húsz magyar faluban mindenki fával fűt, igaz összesen csak 12 ezer ház van ezeken a településeken.
Fotó: G7
A támogatások ellenére
A költségvetési adatokból látható, hogy 2021 és 2023 között kétezer milliárd forintot költött energiaár-támogatásra a kormány:
- 1322 milliárd forintot tettek a rezsivédelmi alapba 2022 és 2023 során, amit alapvetően az állami energetikai holding, az MVM kapott. Ez fedezte a növekvő ár mellett a piacinál időnként drágább orosz gázimport extra költségét.
- 626 milliárd forintot a távhőszolgáltatás támogatására költöttek.
- 131 milliárd forintot jelentett a rezsivédelmi szolgáltatások és egyszeri gázkészletezés költsége.
- 2024-ben a költségvetés összesen 461 milliárd forinttal számol rezsivédelmi kiadással, ebből 90 milliárd a távhő, a többi főleg a földgáz árához kapcsolódik.
