Ilyen is régen volt már: március első hetében, három nap leforgása alatt hat magyarországi dosszié is asztalra kerül az Európai Bíróságon, miközben lesz olyan nap (március 3.), amikor reggel 9 órától egyszerre négy magyar ügy lesz terítéken.
A távközlési adó (Vodafone kontra Magyarország), a bolti kiskereskedelmi adó (Tesco-Global áruházak kontra Magyarország) és a reklámadóhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása (Google Ireland kontra Magyarország) ügyében ítélethirdetés lesz, míg a kiküldött munkavállalók foglalkoztatási feltételeit módosító uniós jogszabály jogszerűségét megkérdőjelező magyar kereset ügyében egy másik tanácsteremben tárgyalást tartanak.
Ezzel még nem ér véget a március eleji magyar „parádé”, hiszen szerdán előbb napvilágot lát a főtanácsnoki indítvány a Telenor internetszolgáltató és a magyar hatóságok jogi vitájában, majd csütörtökön mintegy megkoronázásaként a hétnek a közvélemény megismerheti a bíróság főtanácsnokának véleményét a magyar felsőoktatási törvény módosításáról, ami főleg a CEU sorsa miatt élvez majd megkülönböztetett figyelmet.
A fent említett, ítélethirdetési szakaszba érkező ügyek esetében a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság egytől-egyik magyar bíróságok megkeresésére foglal majd állást három, még a gazdasági válság idején bevezetett hazai különadó uniós joggal való összeegyeztethetőségének kérdésében.
A hat bírósági dosszié közül csak egynél felperes a magyar állam, amely a kiküldött munkavállalókról elfogadott új uniós szabályozás jogalapját támadja a luxembourgi bíróságon. Itt azonban még csak a tárgyalási szakasznál tart az ügy, az ítélethirdetés nem várható az év második fele előtt.
Az európai bírák elé kerülő ügyek többségében tagállami bíróságok az előzetes döntéshozatali eljárás keretében kérnek jogértelmezést, amelynek birtokában aztán később meghozzák az ítéletet. Számos esetben – például menedékjogi kérelmek elutasítása esetén – magánszemélyek keresnek jogorvoslatot a bíróságon. Magyarország esetében elég magas, noha nem kirívó azoknak az eseteknek a száma is, amelyek az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárások részeként kerülnek a luxembourgi bírák elé. De, az olyan ügyek sem ritkák, amikor Magyarország egy jogszabály vagy döntés jogszerűségét vitatva viszi az Európai Bíróság elé az ügyet.
Ezek egyike az a beadvány, amelyben az Orbán-kormány a 7-ik cikk szerinti jogállami eljárás elindításának alapjául szolgáló, 2018 szeptemberében elfogadott európai parlamenti állásfoglalás megsemmisítését kéri. A kereset ügyében az év későbbi szakaszában tartják a tárgyalást. A kereset benyújtását általában egy írásbeli szakasz követi, majd következik a tárgyalás. Néhány hónappal később a bíróság főtanácsnoka előterjeszti indítványát, amit ugyanakkor a bírák az ítélet meghozatala során nem kötelesek figyelembe venni. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a főtanácsnoki vélemény az esetek több mint 80 százalékában nem tér el a végleges ítélettől.
Magyarország a március eleji roham után az év hátralevő részében is sok munkát ad majd az igazságszolgáltatás európai szolgáinak. Több olyan keresetet is benyújtottak az Európai Bírósághoz, amely a magyar menekültügyi szabályozás különböző aspektusait kérdőjelezi meg. Egy kurd nemzetiségű szíriai állampolgár által kezdeményezett perben például Michal Bobek főtanácsos tavaly december 5-én annak kimondását javasolta a Bíróságnak, hogy a menedékjogi kérelmek elbírálásának körében a Magyarország által a biztonságos tranzitországra (jelen esetben Szerbiára) vonatkozóan bevezetett új elfogadhatatlansági ok ellentétes az uniós joggal.
Eleanor Sharpston főtanácsnok 2019. október végén azt úgynevezett kötelező menekültkvóta ügyében annak megállapítását javasolta, hogy Magyar-, Cseh- és Lengyelország uniós jogot sértett, amikor megtagadta a menekültek kötelező áthelyezésére vonatkozó tanácsi határozat végrehajtását. Az ügyben idén lesz ítélethirdetés, ám ennek időpontját még nem tudni.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság a magyar bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket intézett az Európai Bírósághoz, amelyek az Országos Bírósági Hivatal korábbi elnökének a döntéseivel függnek össze. Ebben az ügyben is folyamatban van az eljárás.
Ítélethirdetés előtt áll a Bizottság által a civil szervezetek működésének korlátozása („Stop Soros”) miatt Magyarország ellen kezdeményezett per. Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok idén január 14-én ismertetett indítványában úgy vélte, hogy a civil szervezetek külföldről történő finanszírozása tekintetében előírt korlátozások sértik a tőke szabad mozgását és egyes alapvető jogokat, így nem egyeztethetők össze az uniós joggal.
Bírósági tárgyalás előtt áll a hatályos magyar villamosenergia-törvény és földgáztörvény azon rendelkezései miatt indult eljárás, amelyek az Európai Bizottság szerint nem teszik lehetővé a nemzeti szabályozó hatóság számára, hogy a rendszerhasználati díjak megállapításakor figyelembe vegye a rendszerüzemeltetők összes ténylegesen felmerülő költségét, így az energiahálózatokra kivetett különadót és a banki tranzakciós díjakhoz kapcsolódó költségeket.
Hazánknak ugyancsak védekeznie kell Luxembourgban a nem uniós országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak az állatorvosi szakma gyakorlásából való kizárása miatt. Az ügy az írásbeli eljárás szakaszánál tart.
Megtartották már ugyanakkor a tárgyalást (tehát a főtanácsnoki indítványra várnak) abban a perben, amiben Ausztria megtámadta az Európai Bizottságnak a Paks II. Projekthez nyújtandó állami támogatásokat jóváhagyó döntését. Bécs azt állítja, hogy a tervezett beruházás versenytorzítást fog előidézni a villamos energia belső piacán.
A Homoki kontra Bizottság ügyben pedig egy Magyarországon lakó magánszemély az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló rendelet alapján hozzáférést kért a szervezetileg az Európai Bizottsághoz tartozó Európai Csaláselleni Hivatalnak (OLAF) az Elios Innovatív Zrt. közvilágítási beruházásáról szóló jelentéséhez. Miután az OLAF megtagadta a szóban forgó jelentéshez való hozzáférést, az érintett magánszemély keresetet indított az Európai Unió Törvényszéke előtt. Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.
