2019. október 11. 11:43

A fővárosi kerületekben 2010 után sikerült a Fidesznek bőven kétharmad fölé kerülnie: a polgármesterek száma és a kerületekben élő lakosság alapján egyaránt 80 százalékosnál is nagyobb lett a kormánypárti fölény. 2014-ben aztán két kerületet elvesztett a Fidesz, de ez még mindig 70 százalék feletti fölényt jelent.

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

 

 

Az egyes kerületek között óriási különbségek vannak anyagi forrásokban: Belváros-Lipótvárosban több mint ötször annyi önkormányzati kiadás jut egy lakosra, mint Kispesten. A leggazdagabb és legszegényebb fővárosi kerület (utóbbi a civil vezetésű Soroksár, ha nem jelöltük külön, akkor az ellenzéknél vettük számításba) között 5,6-szoros a különbség. A legszegényebb fideszes vezetésű kerület a XVI., és ez alig teljesít jobban az MSZP-vezetésű Kispestnél. Érdemes azt is megnézni, hogyan változtak az egy főre jutó kiadások: a fideszes kerületekben 2010 és 2016 között 13 százalékkal nőttek, míg az ellenzéki vezetésűeknél 19 százalékkal. Az a két kerület viszont, amely lecserélte a kormánypárti vezetést 2014-ben, 4 százalékos visszaesést mutatott. De nem a pártváltás miatt: pont hogy 2014-től indult meg a növekedés, az előző jelentős visszaesés után*.

 
 

 

Ami a bevételeket illeti, ezeket egy főre leosztva az látszik, hogy a fővárosban valóban nem kedvez a kormányzat az ellenzéki vezetésű kerületeknek. Összességében ugyanis 27 ezer forint állami támogatás jutott egy lakosra a fideszes kerületekben 2016-ban, az ellenzékiekben viszont csak 9 ezer. A helyi iparűzési adó (hipa) bevételekben nincsen érdemi különbség, egyéb forrásokkal azonban a fideszes kerületek szintén jobban állnak. Ezért összességében 15 százalékkal több kiadás jut egy fideszes kerület lakosára.

Ha azonban az egyes kerületeket külön vizsgáljuk, jóval árnyaltabb a kép. Belváros-Lipótváros nagyon gazdag, itt a rengeteg szálloda miatt magas az idegenforgalmi adóbevétel – ráadásul a kevés lakos miatt ez nagyon magas fajlagos bevételeket ad ki. Az V. kerület elhagyásával felére olvad az előny, anélkül már csak 188 ezer forintnyi bevétel jut egy lakosra, ami jelentősen csökkenti a kormánypárti 199 ezres értéket. Az ellenzéki kerületeknél a 172 ezres érték pedig 187 ezerre nő, ha elhagyjuk a 2014-ben politikai oldalt váltó két kerületet.

 

 

 

Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a fideszes kerületekben 2016-ban 274 ezer forint volt a havi bruttó átlagjövedelem, míg az ellenzéki és civil kerületekben 256 ezer forint, akkor pedig azt látjuk, hogy a különbség gyakorlatilag elhanyagolható. A fideszes kerületekben a lakosok éves jövedelmének 6 százalékéval, míg az ellenzéki és civil kerületekben a lakosok éves jövedelmének 5,6 százalékával gazdálkodnak a kerületek.

Érdemes megnézni az uniós támogatásokat is, hiszen ezekre jelentős a kormány befolyása. Itt az látszik, hogy hiába szavaztak kormánypárti polgármesterekre a fővárosiak, a kormány uniós forrásokat alig-alig biztosított a kerületeknek és a fővárosnak. Budapest adja a magyarországi GDP 36 százalékát, és itt lakik a magyarok 18 százaléka, mégis a 2014 és 2020 közötti uniós időszakban a 18,9 ezer milliárd forintnyi uniós támogatásból csak 2 ezer jutott budapesti projektekre, ez az összes támogatás 11 százaléka. Igaz, mivel Budapest fejlettsége magasabb az EU átlagánál, csak a kohéziós alapok érhetők el, a strukturális források nem.

Természetesen a kevésbé fejlett régiók fejlesztésére több forrás kell, csakhogy sokszor erőltetett, haszontalan projektekre ment a pénz, amiket még be sem tudtak fejezni. Budapest úgy tudott forrásokhoz jutni, hogy például a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) már kész projektekkel állt a sor végén, és ha mások nem tudták elkölteni a forrásokat, akkor ezeket gyorsan be lehetett vetni. A Vitézy Dávid vezette BKK ugyanis előrelátóan úgy kötött villamos- és trolibeszerzésre szerződéseket, hogy néhány hét vagy hónap alatt le lehessen hívni az opciókat.

A kerületek 2016-ban alig jutottak uniós támogatáshoz: a zárszámadások alapján csupán 3,4 milliárd forintot kaptak ilyen forrásból. Ennek 72 százaléka jutott a fideszes kerületekbe, ami teljesen megfelel a lakosságarányos elosztásnak, nem jelentett előnyt, ha egy kerület a kormányhoz közelebb álló vezetéssel rendelkezett.

A bevételek és kiadások azonban csak a gazdálkodás egyik részét jelentik, ebből az önkormányzati vagyon változásáról nem sok mindent lehet kiolvasni. Márpedig az utóbbi két ciklusban ezzel kapcsolatban a fideszes kerületekben pattantak ki a legdurvább botrányok: Rogán Antal polgármestersége (2006-2014) alatt elképesztő mennyiségű ingatlant adott el az V. kerület. A Népszabadság korábbi becslése szerint 17,5 milliárd forint forgalmi értékű ingatlant 3,5 milliárdért adtak el. Ezt érdemes azzal összehasonlítani, hogy a kerület teljes éves bevétele volt 18 milliárd forint 2016-ban. Ferencvárosban is igen sok botrány pattant ki, leginkább a parkolás körül. De ahogy mi is beszámoltunk róla, több más kerületben is gyanús a parkolás üzemeltetése.

A vagyon állománya a fideszes kerületekben 2010 és 2016 között 10 százalékkal nőtt, míg az ellenzékieknél jóval többel, 23 százalékkal. A fideszes kerületek azonban gazdagabbak: egy főre 870 ezer forint jut, az ellenzékiekben 739 ezer, a két 2014-ben oldalt váltó kerületben pedig 853 ezer. Az egyes kerületek között ebben is nagyok a különbségek: egy újpesti lakosra tizedannyi vagyon se jut, mint egy ferencvárosira. A legjobban Terézvárosban (+150 százalék) növelték a vagyont, négy kerületben azonban csökkent annak értéke – Óbuda-Békásmegyeren 14 százalékkal.

 


 

Az önkormányzati kiadásoknál vagy vagyonnál az életminőség szempontjából érdekesebb az átlagfizetés. Kerületi bontásban a fizetések 2017-ig érhetők el, a KSH adatai szerint ebben az évben bruttó 377 ezer forint volt a havi átlagfizetés a fővárosban, ami közel harmadával magasabb volt az országos 297 ezer forintos átlagnál. Mi azonban nem a KSH, hanem a NAV adataiból dolgoztunk, amelyek az összes adóbevallást tartalmazzák, nem csak a főállású, legalább 5 főt foglalkoztató szervezeteknél dolgozókat, így az egyéni vállalkozókat is. Így számolva alacsonyabb, 269 ezer forintos a 2017-es bruttó átlagjövedelem.

Az egyes kerületek között ebben is nagyok a különbségek: a legmagasabb bérek Hegyvidéken vannak (havi 373 ezer forint), a legalacsonyabbak Soroksáron (havi 220 ezer forint) – ez utóbbi az országos átlagtól is elmarad. A fideszes kerületekben 8 százalékkal magasabbak voltak a bérek, mint az ellenzékiekben. De érdekes módon 2010 és 2017 között a fideszes kerületekben csak 29 százalékkal nőttek a bérek, míg az ellenzékiekben hajszálnyival jobban, 30 százalékkal. A legnagyobb növekedést a 2014-ben ellenzékivé vált Zuglóban és a fideszes XVIII. kerületben lehetett mérni (mindkettő 35 százalék), a legkisebbet 26 százalékkal a végig fideszes Óbuda-Békásmegyeren.

A gazdasági fejlődést a kerületekben működő vállalkozások árbevétele szemlélteti. Ezen a téren sem jeleskednek a fideszes kerületek: csupán 3 százalékkal nőtt 2010 és 2017 között az ilyenekben működő cégek árbevétele, az ellenzékieknél 81, a fideszesből 2014-ben ellenzékivé vált két kerületnél pedig 56 százalékkal.

Az adatok alapján a fideszes kerületvezetők nem igazán érzik a gazdaságfejlesztést, sokszorosával növekednek a cégek az ellenzéki kerületekben.

 

 

Mivel nagyon eltérő a kerületek mérete, azt is érdemes megnézni, hogy egy lakosra mekkora gazdasági teljesítmény jut. Ezt az egy lakosra jutó céges árbevétellel tudjuk szemléltetni. Ebben is óriásiak a különbségek: az V. kerületben egy lakosra 72 millió forintnyi éves céges árbevétel jut, míg a XX. kerületben csak 2,4 millió. Ez nagyban befolyásolja a kerületek gazdasági lehetőségeit.

 

Ennél azonban sokkal inkább szeretnek dicsekedni a polgármesterek az adott kerület népességének alakulásával, persze csak akkor, ha gyarapodást mutat. Megnéztük, hogy a 2010 és 2017 közötti időszakban hogyan változott a városrészek lakossága, hogyan alakult a belföldi vándorlási különbözet.

A fideszes kerületek lakossága ebben az időszakban 2,5 százalékkal növekedett, az ellenzéki és civil vezetésűeké 3,3 százalékkal.

Ha a 2014-ben ellenzékivé vált két kerületet nem vesszük figyelembe, akkor 3,5 százalékkal nőtt az ellenzéki és civil vezetésű kerületek lakossága. 

 

A kormányzat számára a családpolitika kiemelten fontos terület, ezért érdemes megnézni azt is, sikerült-e a fideszes polgármestereknek a gyermekvállalási kedvet felpörgetniük. Ebben az önkormányzatoknak fontos szerepe lehet, hiszen ők üzemeltetik a bölcsődéket és óvodákat, illetve a védőnői szolgálatot is, illetve jelentős támogatásokkal is segítik a kerületek a babákat vállaló családokat.

 

Ahogy a fenti grafikonon látható, a fideszes kerületekben érezhetően kevesebb születés jut ezer főre. Igaz, ebben az említett jóléti intézkedéseknél valószínűleg fontosabb szerepe van a kerületi lakosság összetételének, konkrétan annak, hogy mennyi szülőképes korú nő él egy-egy városrészben. Az mindenesetre látható, hogy gyakran azokban a kerületekben született több gyermek, ahova többen költöznek.

(G7)

Lépj velünk a növekedés útjára! Kockázati tőke, közösségi finanszírozás / crowdfunding, gyakorlati tapasztalatok hazai és nemzetközi nagyágyúktól és startupperektől! Ismerd meg a legújabb finanszírozási lehetőségeket és a startup-ökoszisztéma fejlődési irányait és lehetőségeit!

Finanszírozás 2019 - startuppereknek kedvezmény, 25 év alattiaknak ingyenes! Részletek és jelentkezés