Április óta nem volt akkora az infláció, mint októberben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggeli adataiból. Mint arról lapunk is beszámolt, a pénzromlási ütem 2026 októberében éves szinten 2,0 százalék, az egy hónap alatt bekövetkezett drágulás átlagos mértéke pedig 0,4 százalék volt.
A friss adatok összességében továbbra is kedvező képet festenek a magyar inflációról, és a részletekből az is kiderül, hogy lényegében néhány, jól előre jelezhető tényező magyarázta az elmúlt hónapokban megszokottnál erősebb havi átárazást. Az infláció tehát gyorsult, de egyelőre nem szélesedett
- vélekedett Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
Kiemelte, hogy a részletes adatok alapján az októberi infláció gyorsulásáért elsősorban a járműüzemanyagok drágulása felelt. Havi alapon ugyanis 3,0 százalékkal emelkedett az üzemanyagok ára, ami önmagában nagyjából 0,2 százalékponttal járult hozzá a havi inflációhoz. Vagyis a teljes havi áremelkedés közel felét egyedül az üzemanyagok okozták.
A másik jelentősebb tételt szerinte a szezonális átárazásokkal érintett ruházkodási cikkek jelentették, ahol 2,1 százalékos volt a havi drágulás, ami megközelítőleg 0,1 százalékpontot adott hozzá a teljes havi árszínvonal-emelkedéshez. Az élelmiszerek ára továbbra is mérsékelten változott, októberben mindössze 0,2 százalékos volt az áremelkedés. A szolgáltatások árváltozása továbbra is visszafogottnak tekinthető, hiszen átlagosan 0,2 százalékos volt a havi drágulás.
Az, hogy egyelőre nem látni érdemi és egyértelmű jelét a „másodkörös hatások” megjelenésének, Virovácz Péter szerint mindenképpen biztató. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az elmúlt negyedévekben velünk lévő „költségsokkok” a jövő év eleji átárazásokban sem jelennek majd meg. A jelenlegi adatok alapján azonban úgy tűnik Virovácz Péter szerint, hogy a vállalatok a korábbi éveknél jóval türelmesebb árazási politikát követnek: a költségsokkok egyelőre nem fordulnak át automatikusan és azonnal fogyasztói áremelésekbe.
Ugyanakkor úgy látja, hogy a 2,1 százalékos maginfláció továbbra is rendkívül kedvező alapfolyamatokról árulkodik.
Előre tekintve pedig úgy véli, hogy amennyiben a vállalatok rövid távú inflációs várakozásai „horgonyzottak” maradnak, és az új, 2,5 százalékra csökkentett inflációs cél is egyre szélesebb körben válik igazodási ponttá, akár a vártnál is tartósabb lehet az alacsony inflációs környezet. Úgy ítéli meg, hogy az inflációs adat önmagában egyértelműen támogatná a monetáris lazítás folytatását.
Az összkép még mindig kedvező. A 2,0 százalékos infláció a célsáv alját jelenti, egy historikusan is kedvező adat – a stabil, a tavalyinál erősebb forint és a korábbinál mérsékeltebb inflációs várakozások mindenképpen segítik az alacsony inflációt. A következő időszakban azonban több olyan tényező is lesz, ami fokozhatja a drágulás ütemét. Ezek közül a világpiaci energiaárak növekedését, a gyenge mezőgazdasági termést, a jövedéki adó emelését, illetve az árrésstopok várt kivezetését emelném ki
- reagált Regős Gábor a reggeli adatra.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a monetáris politika szempontjából az adat minimálisan magasabb az elemzői konszenzusnál, de továbbra sem gondolja, hogy ez lenne a kamatcsökkentés fő gátja, sokkal inkább a magas világpiaci energiaárakat látja annak. Ennek nyomán a decemberi esetleges kamatcsökkentés valószínűsége szerinte egyre csökken.
Fotó: Depositphotos
Nyeste Orsolya, vezető makrogazdasági elemző is úgy véli, hogy az októberi inflációs adatok megerősítik a képet, miszerint nincs különösebb átárazási hajlandóság, felfelé mutató árnyomás a magyar gazdaságban. A havi emelkedést szerinte jórészt szezonális hatások és a jármű-üzemanyagárak hajtották.
Ugyanakkor a tartós cikkek kisebb havi drágulása már jelzi, hogy az erős forint által hajtott dezinfláció lassan a végéhez közeledik. Felhívta a figyelmet, hogy az év utolsó hónapjaiban a dohánytermékek novemberi jövedéki adó emelése, a kedvezőtlenebb bázishatás és az élelmiszerektől várt lassú további áremelkedés növelheti tovább az inflációt. Az év végén várakozása szerint 2,4 százalék lesz az éves infláció, majd a jövő év közepére ismét jóval 3 százalék fölé emelkedhet.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a legfrissebb inflációs adatok, különösen a vendéglátási szolgáltatások nélkül számított élelmiszerárak tartós csökkenése egyértelműen igazolják, hogy az árrésstop kivezetése nem tűr további halasztást. A három héttel ezelőtt bejelentett intézkedésnek mielőbb tényleges döntéssé kell válnia.
A hazai infláció alakulása összességében az egész Európai Unióban az egyik legkedvezőbb. Június és október között az euróövezetben például négyszer akkora mértékben emelkedett az inflációs ráta, mint Magyarországon. A számok alakulása mögött elsősorban az üzemanyagárak változása áll. Az idei éves átlag inflációra vonatkozó előrejelzésünk érdemben nem változik, ahogyan az a célunk sem, hogy stabil és fenntartható gazdasági alapokat teremtsünk Magyarország növekedéséhez
- közölte Kármán András pénzügyminiszter.
Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior elemzője szerint az októberi inflációs adat összességében nem okozott nagy meglepetést, ugyanakkor megerősíti azt a várakozást, hogy a nyári mélypont után fokozatos emelkedés következik az árindexben. Úgy látja, hogy a bázishatások, az adóemelések és több költségoldali tényező is felfelé mutató kockázatot jelentenek, ezért az infláció 2027 nyaráig fokozatosan emelkedhet.
Mindeközben hatalmas árzuhanást tapasztaltunk a három hazai hipermarketlánc árcéduláin november elején, ami miatt az Mfor Nyugdíjas Árkosár értéke is nagyot esett, és az ebből számított éves index is szívderítően alakult.
