Egy hónap alatt 5,1 százalékkal, 1411 forinttal lett olcsóbb a nyugdíjasok havi nagybevásárlása a három hazai hipermarketlánc üzleteiben, így az Mfor Nyugdíjas Árkosár értéke november elején 26 440 forintra csökkent. Ennél alacsonyabb árkosárértéket utoljára 2022 augusztusában mértünk, akkor, a meglóduló infláció időszakának elején 25 667 forintba került idős honfitársainknak egy hónapra bevásárolni.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
Így azután az Mfor Nyugdíjas Árkosár-index értéke még alacsonyabb lett, november elején mínusz 9,7 százalék, ami azt jelenti, hogy az idősek 2849 forinttal kevesebbért tudnak bevásárolni, mint tavaly ilyenkor.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
Az áresés oka továbbra is a mezőgazdasági termelő árak alacsony szintű emelkedése. Ezek a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint augusztusban 10,7 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel ezelőtt. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy májusban ez az érték 13,9 százalék volt, tehát azóta egy lassú emelkedés indult el. Világszinten kicsit más a helyzet. A Világbank adatai azt mutatják, hogy februárban volt a minimum, amikor a termelői árak 10,3 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Júliusban történt meg a fordulat, ebben a hónapban a termelői árak már 4,6 százalékkal meg is haladták a tavaly nyár közepi árakat, októberben pedig 7,3 százalék volt ez a növekmény. Vagyis
csak hónapok kérdése, hogy ez a negatív világpiaci fordulat a magyarországi piacra is begyűrűzzön, és rá néhány hónapra az áremelkedés a boltok árcéduláin is érzékelhető legyen.
Az árcsökkenés másik összetevője továbbra is a forint erősödése: nemzeti fizetőeszközünk árfolyama októberben az euróhoz képest átlagosan 6,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, azaz az áruházláncok ennyivel olcsóbban tudták beszerezni az élelmiszereket a nemzetközi beszállítóktól.
És bár szakértők szerint a nyári hónapok lettek volna a legalkalmasabbak, még ősszel sem lesz késő kivezetni a piactorzító hatású árrésstopot – ahogy arra a kormány végre elszánta magát. Az őszi költségvetési csomag részeként a kormányzat be is nyújtotta az ehhez szükséges törvénymódosítást.
Lapunk havonta jelentkező Mfor Elemzői Konszenzus rovatának szakemberei közül októberben Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy vélte, az árrésstop kivezetése valahol 0,3 és 1 százalék közötti növekedést jelentene a fogyasztóiár-indexben. Sümegi Ákos, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője szerint az intézkedés hatályon kívül helyezésére nyáron kínálkozott volna a legkézenfekvőbb pillanat, de „ha mostanában lépnék meg, még akkor sem lenne várható drámai áremelő hatás ebből” – vélte, hozzátéve, az inkább a jövő évre fejtené ki a hatását. Aradványi Péter is úgy látja, a tartósan alacsony infláció jó lehetőség lenne a megszüntetésre, az Equilor szakembere szerint „azok egyszeri árszintnövelő hatása sem módosítaná érdemben felfelé az inflációs pályát”.
Rovatunk októberi cikkében azt írtuk, „az elmúlt évek mintázata alapján minden év novemberének környékén kisebb-nagyobb havi szintű áresés tapasztalható”. Nos, ez a mostani árváltozás
nemhogy nagyobb áresésnek, de egyenesen árzuhanásnak nevezhető,
ezért alakult az Mfor Nyugdíjas Árkosár-index a várt mínusz 5 és mínusz 6,5 százalék közötti intervallumnál jóval kedvezőbben. Decemberre viszont nincs ennyire egyértelmű mintázat, ezért most úgy véljük, a tél elején mínusz 9 százalék körül fog alakulni a mutató.
Módszertan
A Privátbankár immár több mint 19 éve elvégzett Árkosár-felmérésére támaszkodva állítottuk össze az Mfor Nyugdíjas Árkosarát, mely azt hivatott bemutatni, hogy mennyibe kerül egy nyugdíjas havi bevásárlása. Egy aktív-, valamint egy nyugdíjaskorú fogyasztói kosara ugyanis eltér egymástól: bizonyos termékeket nagyobb, míg másokat egyáltalán nem, vagy kisebb mennyiségben vásárolnak idős honfitársaink.
A termékek meghatározásához a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) életszínvonal statisztikáját hívtuk segítségül, mely egyik táblája mennyiségek szerint tartalmazza, hogy miből mennyit vásárol egy nyugdíjas háztartás egy évben, ezt pedig elosztottuk a hónapok számával. Ez alapján állítottuk össze a 21 termékből álló nyugdíjas kosarunkat, melyben a legnagyobb mennyiségben vásárolt alapvető élelmiszerek szerepelnek. Ehhez súlyozva társítottuk a három nagy hipermarket árait laptársunk adatbázisából. Így nemcsak arra kapunk választ, hogy idős honfitársaink melyik hipermarketben mennyiért tudják beszerezni az élelmiszereket, de ennek átlagát véve az is kiderül, mennyit kell fizetniük egy havi nagybevásárlásért.
Egyben felhívjuk a figyelmet, hogy az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérés csak a hipermarketláncokban megvásárolható élelmiszertermékek árát vizsgálja, azaz nem alkalmas általánosságban a nyugdíjak reálértékének megállapítására.
Nyugdíjas Árkosarunkat egészen 2020 januárjáig visszamenőlegesen is kiszámoltuk, ez lehetőséget ad arra, hogy egy, a mindennapokban érzékelhető árindexet számoljunk.
Miből is jött össze az árzuhanás?
Az előbb említett árzuhanás abban is kiviláglik, hogy egy hónap alatt mindössze egyetlen termék drágult 10 százalékot meghaladó mértékben: az almáért 19,7 százalékkal kell többet hagyni a hipermarketek kasszáinál.
Ezzel szemben október elejéhez képest 10 százalékot meghaladó mértékben mérséklődött
- a banán (-22,7 százalék),
- a narancslé (-19,1 százalék),
- a tejföl (-17,9 százalék) és
- a csirkemell (-17 százalék) ára.
Fotó: DepositPhotos.com
Éves szinten a kenyér ára emelkedett a legjobban 20,8 százalékkal. Ezzel egy időben viszont
- a sertésmájasért 45,3 százalékkal,
- a banánért 29,5 százalékkal,
- a narancsléért 26,1 százalékkal,
- a tojásért 25,6 százalékkal,
- az almáért 24,3 százalékkal,
- a tejfölért 19,6 százalékkal,
- a száraztésztáért 12,2 százalékkal kevesebbet kérnek, mint tavaly november elején.
Jó ezt nézni!
A nyugdíjak az elmúlt tizenkét hónapban 7,3 százalékkal (a 14. havi nyugdíj egyheti része nélkül 5,3 százalékkal) lettek magasabbak, és ugyanebben az időszakban a hipermarketekben – mint cikkünk elején említettük – a nyugdíjasoknak 9,7 százalékkal kevesebbet kell a pénztáraknál fizetniük az általuk jellemzően vásárolt élelmiszerekért.
Két év alatt az időskori járandóságok összege 10,7 százalékkal (a 14. havi nyugdíj negyedét figyelmen kívül hagyva 8,6 százalékkal) emelkedett, az árcédulákon pedig 9,6 százalékkal alacsonyabb árakkal találkozhatunk.
Ha három évet vizsgálunk, akkor a nyugdíjak 21 százalékos (a 14. havi nyugdíj egyheti része nélkül 18,7 százalékos) növekedése mellett a hipermarketek élelmiszerárainak 2,5 százalékos csökkenését tapasztaljuk.
Négyéves időtávon a nyugdíjak összege 51,1 százalékkal (a 14. havi nyugdíj negyede nélkül 42,7 százalékkal) emelkedett, míg az időseknek az élelmiszerekért 10,6 százalékkal kell kevesebbet kifizetniük a havi nagybevásárlásért.
Öt évet tekintve az idősek havi apanázsa 70,6 százalékkal (a 13. és 14. havi juttatás nélkül 57,5 százalékkal) nőtt, ezen idő alatt az általuk jellemzően vásárolt élelmiszerek ára 34,4 százalékkal lett magasabb.
Ha pedig hat évre tekintünk vissza, azt látjuk, a nyugdíjak 81,5 százalékkal (a 13. és 14. havi nyugdíjtól eltekintve 64,2 százalékkal) lettek magasabbak, míg a hipermarketekben az élelmiszerek ára 59,6 százalékkal emelkedett.
Az Mfor Nyugdíjas Árkosár korábbi cikkei ide kattintva olvashatók! >>>
